“Az már korábban is ismert volt, hogy a koponya és az agy között három membrán van. Az új struktúra egy ezeken felüli negyedik membrán, amely a legbelső membrán tetején fekszik, és amelyet szubarachnoidális nyirokszerű membránnak (SLYM) neveznek. Ez a membrán rendkívül vékony, szélessége mindössze néhány sejt, helyenként akár egyetlen sejt is lehet.
Ez a réteg megakadályozza, hogy a fehérjék többsége szabadon áramolhasson a szubarachnoidális nyirokszerű membránnak nevezett struktúra felső, tehát a koponyához közelebbi és alsó, az agyhoz közelebbi rétegei között. Így hozzájárulhat az amiloid plakkok lerakódásának meggátlásában is – ez a lerakódás növelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát – írja a Live Science.”
Azt sem értem, hogy lehet hogy ez a májkrém egész életünk alatt kiszolgál minket és nem romlik meg.
Végre tudom mi értelme van az Anatómiai Intézet a hallgatók szivatásán kívül. /s
3 comments
A cikkből pár érdekes részlet:
“Az már korábban is ismert volt, hogy a koponya és az agy között három membrán van. Az új struktúra egy ezeken felüli negyedik membrán, amely a legbelső membrán tetején fekszik, és amelyet szubarachnoidális nyirokszerű membránnak (SLYM) neveznek. Ez a membrán rendkívül vékony, szélessége mindössze néhány sejt, helyenként akár egyetlen sejt is lehet.
Ez a réteg megakadályozza, hogy a fehérjék többsége szabadon áramolhasson a szubarachnoidális nyirokszerű membránnak nevezett struktúra felső, tehát a koponyához közelebbi és alsó, az agyhoz közelebbi rétegei között. Így hozzájárulhat az amiloid plakkok lerakódásának meggátlásában is – ez a lerakódás növelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát – írja a Live Science.”
Azt sem értem, hogy lehet hogy ez a májkrém egész életünk alatt kiszolgál minket és nem romlik meg.
Végre tudom mi értelme van az Anatómiai Intézet a hallgatók szivatásán kívül. /s