Hurrá, végre egy megfontolt, stabilitást hozó, hosszútávú racionális döntés!
Majd lesz erről is Nemzeti Konzultáció, ugye?
Ugye?
Semennyire sem értek hozzá, ezért kérdezem: ezek azzal/olyan gázzal mennek/mennének, ami most marha drága nálunk? Ha igen, akkor ennek a tervnek mennyi értelme van azon kívül, hogy Lölő kap egy újabb adag zsebpénzt?
Ez most egy új innováció, az ún. zöldgáz.
Építhetnének egy SZETet inkább.
Hátha tudok ehhez egy kis háttérinfót adni:
Magyarország áramból jelenleg abszolút nem önellátó, és ez nekünk elég komoly probléma – ugyanis az EU-ban a legtöbben már nem azok. Ilyenkor a fogyasztás és a termelés különbségét külföldről kell megvennünk, ami várhatóan egyre drágább lesz; egy esetleges drágulást viszont például a pénzes német cégek sokkal tovább bírják, mint a magyarok, tehát eléggé fel tudják nyomni nekünk az árakat. Ez már mostanában is megtörtént.
Ebből látszik, hogy _nagyon_ szükséges lenne ráerősíteni a belföldi villamosenergiatermelésre. Kérdés, hogy milyen erőművet építsünk akkor. Az opciók:
* atomerőmű; egy ilyen erőmű nagyon nagy kapacitást tud adni, Pakson úgy emlékszem a teljes belföldi termelés ~40%-át hozzák abban az egy erőműben. Ha most azonnal üzembe állna Paks2, akkor az nagyjából egyensúlyba hozná a termelést és a fogyasztást, de ez sajnos évtizedek kérdése még. Ráadásul addig jó eséllyel le kell szerelni Paks1-et.
* megújuló (azaz nap vagy szél); ez a környezet szempontjából nagyon jó lenne, de erős gyengesége az időjárásnak való kitettség. Ha épp nincs termelés, ugyanúgy külföldről kell vásárolni, ha van fölösleg, akkor meg “bármi áron” el kell adni, mert valahova el kell vezetni az áramot. Ezt az ingadozást ellensúlyozni kell valahogy, azaz vagy olyan erőművet építünk mellé, aminek szabadon variálható a teljesítménye (ez tipikusan a hőerőmű,) vagy valahogyan eltároljuk a jól termelő időszakok energiáját – utóbbira még nincs jó technológia, vagy mocskosul drága.
* vízerőmű; ez az opció megbízható, rugalmas, technikai szempontból teljesen jól működne. De Bős-Nagymaros óta lehetetlen lenyomni a magyar közvélemény torkán, hogy építsünk gátat a Dunára vagy a Tiszára – aminek van is valami környezetvédelmi alapja, de személyes véleményem, hogy még mindig kevésbé káro, mint fosszilis hőerőművet működtetni helyette, amit most teszünk.
* fosszilis hőerőmű; jelenleg ilyenek adják a belföldi termelés túlnyomó részét. A “fosszilis” jelenthet gázt, szenet, olajat, biomasszát (=valamennyi egyszerűsítéssel tüzifát). A szén és a biomassza borzalmas károsanyagkibocsátással rendelkezik – a sors iróniája, hogy az egyik legnagyobb erőművünkben, a Mátrai Erőműben is szénnel fűtenek. Ennél valamivel jobb az olaj, és ezekhez képest a legtisztább a földgáz. A fosszilis erőművek ugyan szennyezőek, de remek igáslovak, sok áramot tudnak megtermelni, és rugalmasan változtatható a teljesítményük.
* egyéb, például geotermikus; ezeknek Magyarországon nagy léptékben nincs realitása sajnos, mert más módokon nem lehetne sok energiát előállítani, vagy nagyon drága lenne.
Az látszik tehát, hogy a tőlünk független eseményektől való védekezésképp muszáj valamilyen erőművet építeni, méghozzá gyorsan. A megújuló technikai okokból esik ki, az atom a lassúsága miatt, a víz a politikai közeg miatt, marad tehát a fosszilis.
Felvetette valaki, hogy a gáz vásárlásához is függőségbe kerülünk, amiben igaza is van. De ugyanúgy függünk atomerőműnél a fűtőanyag szállítójától, szén- vagy olaj esetén szintúgy. Biomassza esetén meg talán jobb is nem kiirtani annyi erdőt, amennyi fa elégetésével áramot lehetne termelni az országnak. És hogy miért jobb mégis a gáz miatt függeni, mint az áramimport miatt? A gáz raktározható, az áram pedig nagyléptékben nem.
8 comments
Hurrá, végre egy megfontolt, stabilitást hozó, hosszútávú racionális döntés!
Majd lesz erről is Nemzeti Konzultáció, ugye?
Ugye?
Semennyire sem értek hozzá, ezért kérdezem: ezek azzal/olyan gázzal mennek/mennének, ami most marha drága nálunk? Ha igen, akkor ennek a tervnek mennyi értelme van azon kívül, hogy Lölő kap egy újabb adag zsebpénzt?
Ez most egy új innováció, az ún. zöldgáz.
Építhetnének egy SZETet inkább.
Hátha tudok ehhez egy kis háttérinfót adni:
Magyarország áramból jelenleg abszolút nem önellátó, és ez nekünk elég komoly probléma – ugyanis az EU-ban a legtöbben már nem azok. Ilyenkor a fogyasztás és a termelés különbségét külföldről kell megvennünk, ami várhatóan egyre drágább lesz; egy esetleges drágulást viszont például a pénzes német cégek sokkal tovább bírják, mint a magyarok, tehát eléggé fel tudják nyomni nekünk az árakat. Ez már mostanában is megtörtént.
Ebből látszik, hogy _nagyon_ szükséges lenne ráerősíteni a belföldi villamosenergiatermelésre. Kérdés, hogy milyen erőművet építsünk akkor. Az opciók:
* atomerőmű; egy ilyen erőmű nagyon nagy kapacitást tud adni, Pakson úgy emlékszem a teljes belföldi termelés ~40%-át hozzák abban az egy erőműben. Ha most azonnal üzembe állna Paks2, akkor az nagyjából egyensúlyba hozná a termelést és a fogyasztást, de ez sajnos évtizedek kérdése még. Ráadásul addig jó eséllyel le kell szerelni Paks1-et.
* megújuló (azaz nap vagy szél); ez a környezet szempontjából nagyon jó lenne, de erős gyengesége az időjárásnak való kitettség. Ha épp nincs termelés, ugyanúgy külföldről kell vásárolni, ha van fölösleg, akkor meg “bármi áron” el kell adni, mert valahova el kell vezetni az áramot. Ezt az ingadozást ellensúlyozni kell valahogy, azaz vagy olyan erőművet építünk mellé, aminek szabadon variálható a teljesítménye (ez tipikusan a hőerőmű,) vagy valahogyan eltároljuk a jól termelő időszakok energiáját – utóbbira még nincs jó technológia, vagy mocskosul drága.
* vízerőmű; ez az opció megbízható, rugalmas, technikai szempontból teljesen jól működne. De Bős-Nagymaros óta lehetetlen lenyomni a magyar közvélemény torkán, hogy építsünk gátat a Dunára vagy a Tiszára – aminek van is valami környezetvédelmi alapja, de személyes véleményem, hogy még mindig kevésbé káro, mint fosszilis hőerőművet működtetni helyette, amit most teszünk.
* fosszilis hőerőmű; jelenleg ilyenek adják a belföldi termelés túlnyomó részét. A “fosszilis” jelenthet gázt, szenet, olajat, biomasszát (=valamennyi egyszerűsítéssel tüzifát). A szén és a biomassza borzalmas károsanyagkibocsátással rendelkezik – a sors iróniája, hogy az egyik legnagyobb erőművünkben, a Mátrai Erőműben is szénnel fűtenek. Ennél valamivel jobb az olaj, és ezekhez képest a legtisztább a földgáz. A fosszilis erőművek ugyan szennyezőek, de remek igáslovak, sok áramot tudnak megtermelni, és rugalmasan változtatható a teljesítményük.
* egyéb, például geotermikus; ezeknek Magyarországon nagy léptékben nincs realitása sajnos, mert más módokon nem lehetne sok energiát előállítani, vagy nagyon drága lenne.
Az látszik tehát, hogy a tőlünk független eseményektől való védekezésképp muszáj valamilyen erőművet építeni, méghozzá gyorsan. A megújuló technikai okokból esik ki, az atom a lassúsága miatt, a víz a politikai közeg miatt, marad tehát a fosszilis.
Felvetette valaki, hogy a gáz vásárlásához is függőségbe kerülünk, amiben igaza is van. De ugyanúgy függünk atomerőműnél a fűtőanyag szállítójától, szén- vagy olaj esetén szintúgy. Biomassza esetén meg talán jobb is nem kiirtani annyi erdőt, amennyi fa elégetésével áramot lehetne termelni az országnak. És hogy miért jobb mégis a gáz miatt függeni, mint az áramimport miatt? A gáz raktározható, az áram pedig nagyléptékben nem.
Boldog **Innio** hangok
Már meg is van hozzá az ügyeletes gázszerelő.