Félreérthető matekpélda borzolta a nyolcadikosok idegeit a felvételin

34 comments
  1. Nem értem a telex szerint azt, hogyha mindkét megoldást jónak tekintik, akkor az miért jár rosszul, aki eleve úgy értelmezte a feladatot, ahogyan a készítők… Senki sem lát bele a készítők fejébe, hogy éppen melyikre gondoltak, ezért nincs egy darab helyes értelmezése a kétértelmű feladatnak.

  2. Ezek a feladatsorok (az érettségikkel egyetemben) rengeteg szűrőn átmennek, mégis sokszor látom, hogy javítaniuk kell utólag a feladat szövegezésén vagy pontozásán…

  3. Mivel a fiam most írta a felvételit, azt mondom, hogy szarjon egy kövér süncsaládot mindenki, aki ennek a tesztsornak a készítésében részt vett. Egy éve heti kétszer különórában készítették fel a gyerekeket a felvételire a suliban, abból a felismerésből, hogy az órai tananyag átadása bizony kevés lesz. Ezután pedig egy ilyen fos a tanárok és a diákok munkáját köpi szembe, amit a gyerek is nehezen visel. Ugyanezt mondanám, ha nem érintene közvetlenül, de mivel igen, még dühösebb vagyok.

  4. Rettenetes borzalmas, és ki sem merem írni, hogy én hozzá sem tudtam volna szagolni, csak max. hosszas kínszenvedés után. De ez mondjuk engem minősít (talán kicsit az oktatást?), bár matekból sosem voltam jó és nem is érdekelt.

  5. Abszolút nem félreérthető.

    Egyrészt sehol sem írja, hogy a három ‘módosított’ számot össze kell adni vagy bármilyen más műveletet végezni velük (az azonosságon kívül).

    Másrészt ha az lenne a megoldás, amit a félreértelmezők hisznek (tehát a három ‘módosított’ számot össze kell adni), akkor az lett volna az utolsó mondat, hogy “ugyanúgy 103-at kapna eredményül”. A matematikában az ismert számértékeket megnevezik, nem névmásokkal meg utalásokkal hivatkoznak rájuk.

    Edit:

    > Azaz lett volna esély arra, hogy ne egy szövegértelmezési kihívás, hanem tényleg a számolási tudás döntsön.

    A matematika **nem csak számolásból áll**. Tudni kell értelmezni, hogy mit kell számolni, az eredményt értelmezni stb. Amíg az egyik legnagyobb online hazai hírportál is ilyen fals dolgokat terjeszt, addig nem sok javulás várható.

  6. Matekból nem tudnak olyan nehezet feladni, ami rendesen megizzasztaná a gyerekeket, ezért belekevernek sportot, nyelvtant, általános műveltséget meg minden szart.

    Viszont mégiscsak matektanárok csinálják, akik pl nyelvtanból nem olyan pengék, és ilyen fércmunka kerül ki a kezük közül.

  7. Én mondjuk kiskorom óta nem értem, hogy mért nem lehet a szövegértés a nyelvtan, a matek meg a matek része. A kettőt meg össze lehet házasítani például programozásban sokkal értelmesebben (és ott figyelni is szokás ilyesmikre), de amikor csak arra pontoznak, hogy mi a végeredmény és nem tudod megvédeni az érvelésed, mert az nem része a feladatnak, hogy megindokold és az eltérő, de helyes indoklást nem fogadják el, akkor menjen már a picsába mindenki.

  8. Én sokkal nagyobb problémának látom azt, hogy éveken keresztül írnak olyan dolgozatokat a gyerekek az iskolában, amelyekhez képest a felvételi feladatsorok más típusúak és teljesen más megoldási módszereket igényelnek. A legnagyobb sokk emiatt éri a gyerekeket a felvételi során. Nem jutnak hozzá azokhoz a skillekhez, ami szükséges a jó felvételihez.

  9. Tizedikes vagyok, emelt óraszámban tanulom a matekot, szóval elvileg meg kéne tudom oldani a nyolcadikosoknak szánt felvételit.

    Ennek ellenére, ezt én is félreértettem, 15 percet gondolkodtam rajta, és egyszerűen nem tudtam megoldani. Ugyanis, egy háromismeretlenes egyetnletet nem lehet úgy megoldani, ha csak két egyenlet van megadva.

    Majd ezután, utánanéztem a megoldásnak, és rájöttem, hogy rosszul értelmeztem az egészet. A helyes értelmezéssel pedig kb. másfél perc alatt megoldottam helyesen.

    Nem értem, hogy hogy a faszba nem vették észre, hogy ez ennyire félreérthető….

  10. Jól értem hogy felírva egyenletként ez a probléma?:

    a+b+c = 103

    A) megoldás: (amire a költő gondolt ugye?)
    a+2 + b*2 + c/2 = 103

    B) megoldás:
    a+2 = b*2 = c/2 ???

    Egyébként igen… Ugyan szerintem az A) megoldás a logikusabb, picit átgondolva mindkettőnek van értelme. B)-re van egyáltalán megfejtés?

  11. A cikk írója és néhány idekommentelő is azt hiszi, hogy a feladat második mondata jelentheti azt, hogy csak kettő szám lesz azonos a háromból. Az tény hogy sokkal szerencsésebb lett volna odabiggyeszteni egy “mindhárom esetben”-t a mondat végére, de szerintem ez a példa pontosan az életre nevel. Matematikai jelölésrendszer és sallang nélkül, ennél egyszerűbben nem tudsz fogalmazni. Ezeknek a felvételiknek az az egyik fő feladata, hogy egyszerű példákat hozzon a teljes tananyagból. Ha minden feladathoz adunk egy extra mondatot amire a diákok 70-80%ának nincs szüksége, akkor csak azt érnénk el, hogy olvasási gyakorlattá válna a felvételi. Akár tetszik, akár nem a matekfeladat első része mindig az, hogy felfogom a feladatot és nem kitalálok egy olyat, amit meg tudok oldani/szeretnék megoldani.

  12. Az az ember aki időt és energiát áldozott arra, hogy ilyen faszságokat kitaláljon inkább ment volna le a kocsmába bebaszni, azzal legalább valami hasznosat csinál és élénkíti a vendéglátás forgalmát.

  13. Hát még egyetemen hány ilyen van. Azt se tudom mire kérdez, no jól van leírok mindent ami eszembe jut azt kész.

  14. mondjuk reggel megcsináltuk kb 10-15 perc alatt a matek feladatsort és 15 perc alatt a magyart, ami igazából nyelvtan. az én idegeimet inkább az borzolta, hogy ezek a feladatok igazából baromi egyszerűek, összenézve a 22 éves fiam nyolcadikos matekfüzetével.
    edit: mi a kérdéses feladatot elértettük, illetve ráértettük.

  15. Vicces látni a sok 25+ éves egyetemet végzett informatikust, akik próbálják bizonygatni hogy nekik menne valami, tehát egy 13 évesnek is meg kell tudnia csinálni gond nélkül. Ha a diákok jelentős része félreértette, akkor szarul volt fogalmazva és kész.

  16. Most, hogy akkora botrány van belőle, én is ránéztem a példára. Értettem, mi a feladat.

    Emlékeim szerint inkább ilyen feladatok voltak anno a matek könyvben is (tehát a megfelelő matematikai műveletek után a három szám kell, hogy azonos legyen), és nem olyanok, hogy a három új szám összege legyen a korábbi számok összegével megegyező.

    Sok gyereknek egyébként gyenge a szövegértési és nyelvtani készsége, érdemes lenne erre is rágyúrni.

  17. Sokkal nehezebb elképzelni azt, hogy ezeket a szavakat használják, ha a három szám összegére akarnak utalni. Még egyszerűbb is leírni, hogy 103, mint azt, hogy ugyanaz a szám. Az **összeg szó nem is szerepelt a végén** (ugyanazt a számot kapja). Ellenben, ha a három művelet eredményére utalnak, könnyen fogalmazhatnak úgy, ahogy végül tették.

    Logikusan végiggondolva nem az összegre gondoltak.

  18. egyáltalán Gabi miért csinál ilyesmit? ő a soros vagy esetleg gyurcsányszálat véljünk felfedezni? Brüszseli sugallat? ott gurul egy dollár a zsebébe?

  19. Hamarosan végzek egyetemen mérnökinformatikusként, de én is félre értettem. Régen volt már a 8. osztály, de nem rémlik a 3 ismeretlenes, 2 egyenletből álló egyenletrendszer az órákról.

  20. Engem nagyon érdekelne, hogy Gabi ezt hogy a faszba vette észre. Valószínűleg Gabi egy matekorientált Aspergeres.

  21. Kolléganőnek néha besegítek az általános iskolás matek háziban. Az ideg szét szokott baszni, hogy az idő 90%-át az teszi ki, hogy megértsük mire gondolt a szerző a feladatban. Drága a tinta, hogy nem lehet normálisan megfogalmazni egy feladatot? Ez is egy ékes példája a fent leírt problémának.

  22. Félreérthető volt, de ismerőseim közül, akik sok ilyet gyakoroltak nagyrészüknek sikerült. Ezen a feladaton kívül sokakat a trapéz alapú hasábos feladattal is megszívattak, mivel az eddigi feladatsorokban más geometriai feladatok voltak.
    Úgy tűnik az oktatási rendszernek nem futja, hogy rendesen lektorálják a felvételi feladatsorokat.

    -Egy nyolcadikos, aki most írta

  23. Ilyenkor jön a józan ész:

    Értelmezed a feladatot, ahogy értelmezed, kijön két egyenlet és 3 ismeretlen. Ilyenkor rá kell jönni, hogy valami nem oké, nem így gondolták, és megoldani a másik módon. Utána meg elkívánni a feladatírót a fenébe, hogy nem képes egyértelműen fogalmazni.

    A matematika lényege pont ez, hogy egy modellt alkotsz a problémáról, amivel számolsz. Ha az első modell amit alkottál, az rossz, vagy nem elég jó, akkor egy másik fog kelleni.

Leave a Reply