Különleges reaktor segíthet feltárni, van-e élet a Jupiter holdjának jégkérge alatt – Qubit Tags:hungary 4 comments A cikkből pár érdekes infó: >”Különleges hibrid reaktor kezdeti fejlesztésére adott [január elején](https://www.nasa.gov/press-release/nasa-selects-experimental-space-technology-concepts-for-initial-study) 175 ezer dollárnyi támogatást a NASA, 13 olyan innovatív koncepcióval együtt, amik jövőbeli küldetésekhez szükséges technológiákat dolgoznak ki. A reaktor tervért felelős Theresa Benyo, a NASA Glenn Kutatóközpontjának fizikusa [azt reméli](https://www.nasa.gov/directorates/spacetech/niac/2023/Accessing_Icy_World_Oceans/), hogy egy ilyen energiaforrással felszerelt űrszonda [választ adhat ](https://www.universetoday.com/159634/a-hybrid-fission-fusion-reactor-could-be-the-best-way-to-get-through-the-ice-on-europa/)arra a kérdésre, hogy létezik-e élet a Naprendszerben a Földön kívül. > >”A legkomolyabb esély erre a kutatók szerint olyan külső naprendszerbeli [óriásbolygók](https://en.wikipedia.org/wiki/Giant_planet) körül keringő holdakon van, amelyek felszíne alatt globális óceán húzódik. Ilyenek a Jupiter Europa és Ganymedes, valamint a Szaturnusz Enceladus és Titán holdjai, amiket az amerikai űrügynökség „[óceánvilágoknak](https://sciencemeetup.444.hu/2018/09/09/a-multban-a-venusz-a-fold-es-a-mars-is-kek-bolygok-voltak)” nevez. A Föld felszíni vízkészletének térfogatát akár [többszörösen meghaladó](https://www.businessinsider.com/earth-water-ice-volume-versus-planets-moons-2016-11#callisto-vs-earth-6) óceánok felderítését jelentősen megnehezíti, hogy azokat néha 40 kilométer vastag jégtakaró választja el a kíváncsi szondáktól és kutatóktól. (…) > >Az Europa óceánját felderítő kriobot előtt először a hold felszínről kell többet megtudnunk, amihez a Europa Clipper mellett egy leszállóegységre is szükség lesz. A 2017-ben a NASA JPL kutatóintézete által kidolgozott [Europa Lander](https://en.wikipedia.org/wiki/Europa_Lander) szonda legalább egy hétig működne a Jupiteren uralkodó extrém sugárzási környezetben. A leszállóhely kamerákkal történő felderítése és a jégkéreg, valamint az óceán szeizmográfos vizsgálata mellett a leszállóegység mintákat is venne a jégből, amiket fejlett laboratóriumaiban vizsgálna, hasonlóan a [Curiosity marsjáróhoz](https://qubit.hu/2019/05/11/igy-alakitotta-at-a-marsrol-alkotott-kepunket-a-nasa-bravuros-marsjaroja-a-curiosity). Ha a küldetés megvalósítását a NASA a közeljövőben jóváhagyja, és az amerikai kongresszus is rábólint, a leszállóegység legkorábban 2030-ban indulhat el.”  Érdekes. Szurkolok azért, hogy találjanak alatta életet. Ez a nem egeszen ketszazezer dollar nekem kicsit kevesnek tunik egy uj reaktor fejlesztesere. Az egy mernok masfel-ket evi fizetese. Van egy olyan érzésem valaki végigvitte a Callisto Protocol-t és ihletet kapott. Leave a ReplyYou must be logged in to post a comment.
A cikkből pár érdekes infó: >”Különleges hibrid reaktor kezdeti fejlesztésére adott [január elején](https://www.nasa.gov/press-release/nasa-selects-experimental-space-technology-concepts-for-initial-study) 175 ezer dollárnyi támogatást a NASA, 13 olyan innovatív koncepcióval együtt, amik jövőbeli küldetésekhez szükséges technológiákat dolgoznak ki. A reaktor tervért felelős Theresa Benyo, a NASA Glenn Kutatóközpontjának fizikusa [azt reméli](https://www.nasa.gov/directorates/spacetech/niac/2023/Accessing_Icy_World_Oceans/), hogy egy ilyen energiaforrással felszerelt űrszonda [választ adhat ](https://www.universetoday.com/159634/a-hybrid-fission-fusion-reactor-could-be-the-best-way-to-get-through-the-ice-on-europa/)arra a kérdésre, hogy létezik-e élet a Naprendszerben a Földön kívül. > >”A legkomolyabb esély erre a kutatók szerint olyan külső naprendszerbeli [óriásbolygók](https://en.wikipedia.org/wiki/Giant_planet) körül keringő holdakon van, amelyek felszíne alatt globális óceán húzódik. Ilyenek a Jupiter Europa és Ganymedes, valamint a Szaturnusz Enceladus és Titán holdjai, amiket az amerikai űrügynökség „[óceánvilágoknak](https://sciencemeetup.444.hu/2018/09/09/a-multban-a-venusz-a-fold-es-a-mars-is-kek-bolygok-voltak)” nevez. A Föld felszíni vízkészletének térfogatát akár [többszörösen meghaladó](https://www.businessinsider.com/earth-water-ice-volume-versus-planets-moons-2016-11#callisto-vs-earth-6) óceánok felderítését jelentősen megnehezíti, hogy azokat néha 40 kilométer vastag jégtakaró választja el a kíváncsi szondáktól és kutatóktól. (…) > >Az Europa óceánját felderítő kriobot előtt először a hold felszínről kell többet megtudnunk, amihez a Europa Clipper mellett egy leszállóegységre is szükség lesz. A 2017-ben a NASA JPL kutatóintézete által kidolgozott [Europa Lander](https://en.wikipedia.org/wiki/Europa_Lander) szonda legalább egy hétig működne a Jupiteren uralkodó extrém sugárzási környezetben. A leszállóhely kamerákkal történő felderítése és a jégkéreg, valamint az óceán szeizmográfos vizsgálata mellett a leszállóegység mintákat is venne a jégből, amiket fejlett laboratóriumaiban vizsgálna, hasonlóan a [Curiosity marsjáróhoz](https://qubit.hu/2019/05/11/igy-alakitotta-at-a-marsrol-alkotott-kepunket-a-nasa-bravuros-marsjaroja-a-curiosity). Ha a küldetés megvalósítását a NASA a közeljövőben jóváhagyja, és az amerikai kongresszus is rábólint, a leszállóegység legkorábban 2030-ban indulhat el.” 
Ez a nem egeszen ketszazezer dollar nekem kicsit kevesnek tunik egy uj reaktor fejlesztesere. Az egy mernok masfel-ket evi fizetese.
4 comments
A cikkből pár érdekes infó:
>”Különleges hibrid reaktor kezdeti fejlesztésére adott [január elején](https://www.nasa.gov/press-release/nasa-selects-experimental-space-technology-concepts-for-initial-study) 175 ezer dollárnyi támogatást a NASA, 13 olyan innovatív koncepcióval együtt, amik jövőbeli küldetésekhez szükséges technológiákat dolgoznak ki. A reaktor tervért felelős Theresa Benyo, a NASA Glenn Kutatóközpontjának fizikusa [azt reméli](https://www.nasa.gov/directorates/spacetech/niac/2023/Accessing_Icy_World_Oceans/), hogy egy ilyen energiaforrással felszerelt űrszonda [választ adhat ](https://www.universetoday.com/159634/a-hybrid-fission-fusion-reactor-could-be-the-best-way-to-get-through-the-ice-on-europa/)arra a kérdésre, hogy létezik-e élet a Naprendszerben a Földön kívül.
>
>”A legkomolyabb esély erre a kutatók szerint olyan külső naprendszerbeli [óriásbolygók](https://en.wikipedia.org/wiki/Giant_planet) körül keringő holdakon van, amelyek felszíne alatt globális óceán húzódik. Ilyenek a Jupiter Europa és Ganymedes, valamint a Szaturnusz Enceladus és Titán holdjai, amiket az amerikai űrügynökség „[óceánvilágoknak](https://sciencemeetup.444.hu/2018/09/09/a-multban-a-venusz-a-fold-es-a-mars-is-kek-bolygok-voltak)” nevez. A Föld felszíni vízkészletének térfogatát akár [többszörösen meghaladó](https://www.businessinsider.com/earth-water-ice-volume-versus-planets-moons-2016-11#callisto-vs-earth-6) óceánok felderítését jelentősen megnehezíti, hogy azokat néha 40 kilométer vastag jégtakaró választja el a kíváncsi szondáktól és kutatóktól. (…)
>
>Az Europa óceánját felderítő kriobot előtt először a hold felszínről kell többet megtudnunk, amihez a Europa Clipper mellett egy leszállóegységre is szükség lesz. A 2017-ben a NASA JPL kutatóintézete által kidolgozott [Europa Lander](https://en.wikipedia.org/wiki/Europa_Lander) szonda legalább egy hétig működne a Jupiteren uralkodó extrém sugárzási környezetben. A leszállóhely kamerákkal történő felderítése és a jégkéreg, valamint az óceán szeizmográfos vizsgálata mellett a leszállóegység mintákat is venne a jégből, amiket fejlett laboratóriumaiban vizsgálna, hasonlóan a [Curiosity marsjáróhoz](https://qubit.hu/2019/05/11/igy-alakitotta-at-a-marsrol-alkotott-kepunket-a-nasa-bravuros-marsjaroja-a-curiosity). Ha a küldetés megvalósítását a NASA a közeljövőben jóváhagyja, és az amerikai kongresszus is rábólint, a leszállóegység legkorábban 2030-ban indulhat el.”
Érdekes.
Szurkolok azért, hogy találjanak alatta életet.
Ez a nem egeszen ketszazezer dollar nekem kicsit kevesnek tunik egy uj reaktor fejlesztesere. Az egy mernok masfel-ket evi fizetese.
Van egy olyan érzésem valaki végigvitte a Callisto Protocol-t és ihletet kapott.