# A Budai Várnegyed épületeinek rövid története
Ez az iromány azért született, hogy összeszedje a Budai Vár híresebb épületeit és történelmüket. Ez azért is lehet érdekes, mert a jelenlegi nagymértékű közpénzből történő beruházások és felújítások sokszor egyáltalán nem tükrözik a valós történelmi állapotokat, sőt a legtöbb igazi történelmi emlékünk teljesen ismeretlen számunkra.
A lista nem teljes, csupán a fontosabb épületeket említem meg. Érdemes elolvasni, mert így egy átfogóbb képet kap az ember a várnegyed történelméről, és hogy pontosan milyen problémák merülnek fel a jelenlegi felújítások autentikussága kapcsán. Ez segíthet abban is, hogy az ember történelmi viták alatt tájékozottabban tudjon a témához szólni.
[Továbbá itt egy Imgur képgaléria ahol az alábbi épületekről történelmi ábrázolásokat illetve modern képeket láthattok, talán így könnyebb elképzelni őket.](https://imgur.com/a/KX5jJ8M)
# Paloták:
**A Budavári Anjou/Friss-Palota**
\- Az első palotát az Anjou-korban építették a várban, az IV. Béla által épített erődítmény falai közé. A palotát “István-várnak” is hívták, mivel az első épületeket Károly Róbert fia István herceg építtette. A királyi székhellyé történő kiépítés I. Lajos-nak köszönhető.
\- A palotát a XV. század elején Luxemburgi Zsigmond kibővítette új építményekkel, ekkor kapta a “Friss-Palota” elnevezést a komplexum másik felében felépülő Új Palota. Később Mátyás király már leginkább csak a palota kidíszítésére és berendezésére helyezett hangsúlyt jelentősebb átépítések nélkül.
\- Az épület Buda 1686-os ostroma alatt szinte teljesen megsemmisült, a romokat elbontották. A Budai Vár 780 éves történelme alatt mindössze százhetven évig szolgált királyi rezidenciaként.
​
**Az Új Budavári Palota**
\- A Friss-Palota megsemmisülése után 1714-ben egy kisebb palota épült az elbontott romok helyén, amihez később az ún. Mária-Terézia palota épült 1760-ban. Ez az épület egyetemként, majd az Angolkisasszonyok székházaként később pedig a nádori család lakhelyeként funkcionált.
\- A ma ismert palotát 1896-ban Ybl Miklós/Hauszmann Alajos kezdte el felépíteni, jelentősen átépítve és megnövelve az épületet. A palota végső állapota 1905-ban született meg, beleértve a benne található történelmi jelentőség nélküli Szent István termet.
\- Bár a palotát Ferenc József avatta fel, Ő ritkán (egyesek szerint soha sem) szállt meg a palotában. Egyes korabeli gondolkodók szerint a palota a Habsburg elnyomás szimbóluma amely a Kiegyezés után is ránehezedik a fővárosra és az országra. Magyar király soha nem lakott a modern Budavári Palotában.
\- Később az épület Horthy Miklós lakhelyeként szolgált, majd az 1945-ös harcokban súlyosan megsérült, a háború után leegyszerűsítve építették újjá.
\- A palotát jelenleg a kormány tervezi felújítani 68.2 milliárd forintért.
​
**Főőrségi Palota**
\- Az épületet 1903-ban építették meg az 1904-ben alakult Királyi Testőrség számára. Mivel az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodói nem tartózkodtak a palotában így a Testőrség jelentősége inkább szimbolikus maradt.
\- Később az őrség Horthy Miklós védelmét szolgálta, majd 1945-után feloszlatták őket. Az épület mindössze 41 évig töltötte be eredeti szerepét.
\- A palota a II. világháborúban súlyosan megsérült, majd 1971-ben lebontották.
\- Az épületet a jelenlegi kormány 3.78 milliárd forintért építi újra.
​
**Sándor-palota**
\- A palota 1805-ben épült a Sándor család számára. 1867 és 1945 között többnyire a magyar miniszterelnökök rezidenciájaként funkcionált. Az épület 1945-re szinte teljesen megsemmisült.
\- A palota teljes helyreállítása 2002-ben fejeződött be az első Orbán kormány alatt.
​
**József főhercegi palota**
\- A palota területén a középkori ház állt ami először az 1446-1470 között az országbíró, majd később egy erdélyi vajda tulajdonát képezte. A két ház a török háborúk alatt romossá vált, 1787-ben Teleki József vásárolta meg őket és a romok helyén copf stílusú palotát épített.
\- Később József Ágost főherceg 1902-ben historizáló stílusban jelentősen átalakítottotta az épületet ami Buda 1945-ös ostroma alatt súlyosan megsérült, 1968-ban pedig lebontották. A palota helyén középkori rommkertet és múzeumot alakítottak ki.
\- A jelenlegi kormány a főhercegi palotát 56 milliárd forintért építi fel újra.
​
# Templomok
**Mátyás (Nagyboldogasszony) vagy “Koronázó” Templom**
\- Az eredeti templom 1015-ben épülhetett Szent István alapításával, bár ez történelmileg nem bizonyított. Ezt a templomot a mongolok (tatárok) 1241-ben lerombolták. Az új templomot a XIII. században építették a helyére.
\- A templom első ismert reprezentációja 1448-ban készült, ekkor érte el a templom a végső történelmi alakját.
\- Később 1874-1896 között Schulek György tervei alapján restaurálták a templomot nagyrészt a XIII. századi tervek alapján, így is de jelentős esztétikai eltérések jöttek létre az eredeti és a restaurált templom között. A templom eredeti köveit/díszeit/oszlopait eltávolították és a helyükre hiteles kinézetű másolatokat építettek be.
\- A templomot nevezik “Koronázó” templomnak is, de ilyen funkciója nem igazán volt Magyar uralkodói történelemben. Egyedül Károly Róbertet koronázták másodjára magyar királlyá falai között 1309-ben. Károlyt uralkodása alatt háromszor koronázták királlyá hazánkban, a Mátyás-templomban történő második koronázásának legitimitása vitatható. A templom több mint ötszáz évvel később Ferenc József megkoronázásának adott helyszínt.
\- Az épület történelmi fontossága vitatható, jelentősége leginkább Schulek Frigyes felújításának és Ferenc József megkoronázásának köszönhető.
​
**Mária Magdolna Templom**
\- A templom a XIII. században épült a tatárjárás után a Budai vár megépítésének részeként.
\- 1786-ban a Ferences-rend feloszlatásával együtt a templomot II. József bezáratta. Az épületet 1944-ben Budapest ostroma alatt több bombatalálat is érte, a romokat 1950-ben nagyrészt elbontották, ma már csak a tornya látható és pár romfal.
​
**Karmelita kolostor**
\- Eredetileg az 1269-1270 között épült Ferences-rendi Szent János templom és kolostor állt a helyén, amit 1541-ben a törökök kifosztottak és elpusztítottak. A kolostor helyére mecset épült amely 1686-ban elpusztult.
\- A karmeliták a telket 1693-ban kapták meg akik 1736-ban templomot építettek itt. A templomot érdekes módon csak 1763-ban szentelték fel és vették használatba. A terület mindössze hetven évig volt karmelita készen, és kolostorként csupán huszonegy évig működött.
\- II. József a kolostort 1784-ben bezáratta, majd 1786-ben színházzá alakították.
\- A Várszínházat 1943-ban kiürítették, az épület 1945-ben súlyosan megsérült. Az épületet 1978-ban állították helyre.
\- A kolostort a jelenlegi kormány 21 milliárd forintért felújította.
​
**Szent-György templom**
\- XIV. században épült gótikus templom volt a Dísz-téren, 1541-1686 között dzsámiként funkcionált.
\- A templom a Budai Vár 1686-os ostroma alatt teljesen megsemmisült, reprezentáció nem maradt fent róla.
​
**Szent Miklós domonkos kolostor**
\- A kolostor 1254-ben épült, a ma is ismert Miklós-tornyot a XV. században építették hozzá.
\- A templom 1530-ban súlyosan megsérült, később a törökök elbontották a romjait és betemették a pincéit.
\- A telken a XVIII. század végén jezsuita kollégium épült.
\- A templom helyén ma Hilton szálló áll, a szálló épületében a Miklós-torony és a kolostor romjainak műemléki helyreállítása található. A ma is ismert Miklós-tornyot az 1900-as évek elején építették újjá Lux Kálmán tervei alapján, a rajta található kőfaragványok másolatok.
​
**Szent Zsigmond prépostsági templom**
\- A templom 1410-körül épült, itt temették el Mátyás király feleségét majd II. Lajos anyját. A török uralom alatt dzsámiként használták. A templom a Nürnbergi Frauenkirche mintájára épülhetett, mivel jelentős hasonlóságok fedezhetőek fel. a két épület között.
\- A templom sokáig megőrizte középkori alakját, de Buda visszafoglalásakor 1686-ban súlyosan megsérült. Romjai sokáig álltak de helyreállítására soha nem került sor, az épületet végül 1767-ben végleg lebontották.
​
**Budai Várkápolna**
\- A kápolna a XIV. században épülhetett I. Lajos uralkodása alatt. Zsigmond király 1410-ben kétszintes templomot épített a kápolna helyére. A felső templom 1686-ban Buda ostroma alatt megsemmisült, a romokat 1715-ben elbontották. Az alsó templom romjait 1949-1953 között tárták fel, majd 1963-ban rekonstruálták.
​
**Budavári Zsinagóga**
\- A zsinagóga 1461-ben épült és egészen az 1685-ös megsemmisüléséig használatban volt.
\- Az épület belső termét 1964-ben tárták fel majd 1968-ban restaurálták. A ház mai külseje nem reprezentálja a történelmi megjelenését.
​
# Középületek
**A Dísz-Tér barokk lakóházai**
\- A Budai Vár 1686-os visszafoglalásakor a zsoldos seregek a lakosság nagyrészét lemészárolták. A várat és lakóházait kifosztották majd felgyújtották, így az épületkomplexum és a lakóházak szinte mind megsemmisültek.
\- Később német ajkú lakosokat telepítettek a Várnegyed elnéptelenedett területére akik a XVII./XVIII. században barokk/copf stílusú házakat építettek. Ezeknek a házaknak egy jelentős része megsemmisült az 1945-ös harcok alatt.
​
**Régi budai városháza**
\- A ház 1692-1710 között épült barokk stílusban az ostrom alatt elpusztult középkori lakóházak maradványain.
\- Az épület 1945-ben súlyosan megrongálódott, 1950-ben új kapuszárnyak lettek kialakítva illetve a sarokerkély és az ablakok díszítő elemei is ekkor lettek újrafaragva. A ma álló épület jelentősen kisebb, mint az eredeti ház.
​
**Levéltár**
\- Korábban egy Bosnyák laktanyának hívott épület állt a helyén amit 1913-ban lebontottak. A laktanya helyén 1913-1923 között felépült a Magyar Nemzeti Levéltár főépülete.
​
**Honvéd Főparancsnokság**
\- Az épületet 1881-ben adták át, a parancsnokság Budapest ostromát nagyrészt átvészelte.
\- A háború után az épületet 1946-1948 között nagyrészt elbontották, a bontások után maradt épületcsonkot végül 1989-után teljesen megszüntették.
\- A jelenlegi kormány az épületet újjáépíti 33.67 milliárd forintért.
​
**Pénzügyminisztérium**
\- A Pénzügyminisztérium főépületét 1901-1904 között építették nagyrészt környező lebontott házak helyére. Az épület 1945-ben Budapest ostroma alatt súlyosan megsérült, később csak leegyszerűsített állapotban hozták helyre.
\- A jelenlegi kormány az épület felújítását tervezi 72.5 milliárd forintért.
​
**Csikós-udvar és a Lovarda**
\- Az 1902-ben épült keveset használt mindössze negyvenhárom évig álló épületek Budapest ostroma alatt súlyosan megsérültek, majd a háború után lebontották őket.
\- Az épületegyüttest a jelenlegi kormány 5.8 milliárd forintért újjáépítette.
​
**Várkert Bazár**
\- Az 1875-1883 között épült épületegyüttes különböző üzleteknek adott helyet amelyek a kerületben kialakuló polgári réteg kiszolgálására jöttek létre. A második világháború alatt az épület súlyosan megrongálódott, több része megsemmisült.
\- Az épületet a jelenlegi kormány több mint 20 milliárd forintért újíttatta fel.
​
# Erődítmény-részek
**István-torony**
\- A Budavár látképét jelentősen meghatározó torony gótikus stílusban épült a XIV. században, 1526-ban Buda ostroma alatt szinte teljesen megsemmisült, ma már csak az alapfalai maradtak meg.
​
**Buzogánytorony**
\- Középkori eredetű torony, a XIV.-XV. században épülhetett. Az eredeti torony lényegesen alacsonyabb és szélesebb volt mint a ma ismert építmény, illetve a torony födémje egyáltalán nem egyezik a történelmi megjelenésével.
\- A torony mellett található Ferdinánd-kapu sokkal később, 1838-ban épült.
​
**Fehérvári rondella**
\- A rondellát Kaszim pasa építtette Buda török uralma alatt. A tornyot 1867-ben lebontották mivel nem tartották korszerűnek, a ma látható erődfalat 1950-ben építették vissza.
​
**Halászbástya**
\- Az épületegyüttes 1899-1905 között épült neoromán stílusban Schulek Frigyes tervei alapján.
\- A bástya területén bár valóban álltak középkori védelmi építmények, a modern Halászbástya semmilyen hasonlóságot nem mutat velük.
​
**Bécsi-kapu**
\- A kapu a középkorban épült, eredeti nevén “Zsidó-kapu” ami a Várnegyed (régen Zsidóváros) nagyszámú zsidó lakosságára utalt. A Budai zsidók nagyrészét Buda visszafoglalása után a város elárulásával megvádolták és különböző pogromok alatt lemészárolták.
\- A kaput 1896-ban lebontották, a ma ismert épületet 1936-ban építették meg Buda felszabadulásának jubileumának alkalmából.
​
**Budavári nagy rondella**
\- A rondella először 1541-ben tűnt fel a Budai várról készült metszeteken. 1686-ban Buda visszafoglaláskor a rondellát több találat is érte, a császári csapatok a bástya megsérült falain keresztül jutottak be a várba.
\- 1945-ben az építményt szinte teljesen föld fedte, a kaputorony megmaradt köveit a többi megsérült neobarokk épület helyreállításához használták fel. A rondellát végül 1960-ban restaurálták. Jelenlegi állapota és a kaputoronnyal együtt való elhelyezkedése miatt ez talán a Vár egyetlen hiteles 1686-os ostrom-előtti állapotokat tükröző épülete.
​
**Karakas pasa tornya**
\- A torony 1620-ban épült, az 1686-os ostromot átvészelte. A XIX. században Hauszmann építkezései alatt lebontották, a ma álló torony az 1950-es években épült, mai külalakja egyáltalán nem hasonlít a történelmi megjelenésére.
\- A jelenlegi kormány a tornyot 435 millió forintért újítja fel.
​
**Habsburg Kapu**
\- A neobarokk stílusú kapu Hauszmann Alajos tervei alapján épült 1902-1905 között, az előtte található Halászó gyermekek kútja 1900-ban épült Senyei Károly tervei alapján. A kapu közelében található Mátyás-kút 1904-ben épült Strobl Alajos tervei alapján.
5 comments
Ez valami hivatalos oldalról van?
A Budai Vár történetének legnagyobb gondja, hogy azért nem tud történelmi jelkép lenni benne az épületegyüttes, mert a történelem során 2x is elpusztult (Buda visszavétele és 1945). A török kor után sem helyreállították az épületeket, hanem leromboltak szinte mindent, mint ahogy tették 1945 után is. Gyakorlatilag amit most látunk, az egy olyan organikus fejlődés eredménye, amiben két nagy korszakos építés és rombolás volt.
Gyakorlatilag nem létezett folyamatosan a történelem folyamán egy élő épületegyüttes ott, az egyes korszakok mindig új várat építettek maguknak. Ráadásul nem is klasszikus uralkodói vár volt ez, akármennyire is akartuk, hanem a legutolsó korban egy kormányzati negyed.
Ha szépen, organikusan akarnánk hozzányúlni, akkor nem régi épületeket építenénk újra, hanem a várnegyed történelmének megfelelően, valami újat, aminek ott helye van. Akár egy új múzeumépületet, a mai kor elvárásainak megfelelően, akár új kormányzati negyedet (de akkor annak is a mai kornak kell megfelelnie) stb. Nem kell újjáépíteni modern eszközökkel egy olyan múltat, ami 40-45 évig létezett.
Érdekes ezek alapján Budának a Magyar Királyság 1100 éves fennállása alatt 200 évnél kevesebbet funkcionált központként. A legtöbb ma is álló épületet a 19-20. Század fordulóján hozták létre, használtuk közel 50 évig majd porrá rombolták 45-ben.
Én nem igazán értem ezek alapján milyen szimbolikáért kell történelem hamisítva visszaépíteni a 45 előtti állapotokat, ha kis túlzással de a Horthy korszakban használták őket 😅
Szomorú hogy ennyi effort mellett ilyen kevés figyelmet kap ez a poszt
Nagyszerű iromány, Horthy folyamatos hangsúlyozása, Habsburgozás miközben mellette azt is hangsúlyozzuk, hogy egyébként Habsburgok nem töltöttek a várban sok időt, giccsezés, értéktelenezés – az idős Lotz utolsó freskója? A Szent István terem Zsolnay iparművészeti művei? A barokk korból megmaradt várkápolna és egyéb termek? Ja, igen, Gerő Lászlóéknak ezek tényleg értéktelen dolgok voltak – megszokott klisék. Valamint olyan sunyi kis ferdítések, miszerint az első Orbán-kormány “újjáépítette” a “teljesen megsemmisült” Sándor-palotát; a Sándor palota nem pusztult el teljesen (ez szintén igaz több “teljesen elpusztult” épületre ebben a leírásban) a II. vh alatt, súlyosan megsérült, főleg a dunára néző fele, de több állagmegóvó felújításon átesett az ostrom után, többször is hasznosítani akarták, a várban elhelyezett Legújabbkori/Munkásmozgalmi/stb. múzeumok raktáraként volt hasznosítva, mai külsejét többnyire 1989-ben nyerte el (1994 környékén így nézett ki, note hogy az első Orbán kormány-féle felújítás utáni ronda tetőablakok pl. még nincsenek rajta [https://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index1320.html](https://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index1320.html)), hogy a budavári siklón keresztül megérkező turisták ne egy keményen rothadó, de egyébként álló épületet lássanak első dologként amikor megérkeznek a budai várnegyedbe, az első Orbán kormány alatt a raktárnak használt belső tereit rekonstruálták hogy a közt. elnök lakhelye legyen, valamint visszaépítették a teraszt. A Mátyás templomról szóló szekcióban pedig Schulek Györgynek van megnevezve Schulek Frigyes.