Egy külföldi csoportban láttam ezt a képet. Ti mit gondoltok? Engem nagyon elszomorít.

37 comments
  1. Valószínűleg a sokkal idősebb generációk ugyanúgy hüledeztek a TV-től, az eggyel későbbi generáció a számítógéptől, mint most mi tesszük ezt.

    Ebben inkább az a félelmetes, hogy teljesen kizárja a vizuális valóságot az illető körül és ez függőséghez fog vezetni, mert a valóság uncsi.

    Just my 2 centes boomer komment.

  2. De ez most miért baj? Várnak a kajára, anyu-apu felnőtt dolgokról beszélgetnek. Üljön a gyerek türelmesen, és nézzen ki a fejéből jólnevelten? Ha kifestőt színezne, vagy ha könyvet olvasna, akkor ugyanolyan szomorú lennél?

  3. Engem is nagyon elszomorít, szánalmas redditorok másik családokat fotózgatnak engedély nélkül,majd kommentekbe szidják a gyereket meg a szülőket.

    Majd valaki keresztposztolja rhura, de nem ám linkelve, csak letölti a képet és poszt. Ráadásul SOCIETY taggel. Op gondolkozzál már el, mielőtt csinálsz dolgokat.

    Valóban szomorú

  4. Hát tényleg szörnyű. Mekkora hőmérsékletkülönbség lehet már az asztal két oldalán, ha apu rövidujjúban ül, anyu meg még a kabátját sem hajlandó levenni.

  5. Szegény. Gyűjtsünk a látássérült kisfiúnak szemműtétre mint Isaurának. Vagy a Firpo testvérek a papinak (a kék megdrágítja) !

  6. Na a csórság ezt is megoldja. Nem kell a gyereknek az unalmas éttermezést így-úgy túlélni, mert nincs is rá pénzt.

  7. Nekem van VR-om, és sokkal kevésbé rácsúszós, mint mondjuk az a tetvedék tiktok. Sokkal ijesztőbbnek tartom, amikor 30-50 közötti kollégáim nem tudják letenni azt a kurva telefont.

  8. Azt gondolom, hogy 12-15 éves korom körül rengeteg éjszakát kockultam végig és ugyanilyen megvetéssel beszélt rólam és a magamfajtákról minden felnőtt. Ha elvették tőlem a gépet, folytattam sms-ben, okostelefon híján. Nem az szomorít el, hogy fejlődik a technológia. Az szomorít el, ha gyerekeknek olyan családban kell élniük, ahol a légkör miatt ilyesmibe menekülnek és ezt is bűntudattal kell megtenniük, mert a társadalom szemében elkényeztetett, ingerfüggő nyomorultaknak vannak címkézve, de az ugye rendben van, ha könyvekkel rejtjük el ugyanazt a problémát… Átkozottul szar, mikor el akarják vágni az egyetlen menekülőutad a valóságból.

    Edit: Persze ez is csak egy lehetséges magyarázata annak, amit látunk. A valóság meg lehet bármi. MYOB

  9. Ugyanebben az étteremben gyanúsan lehetett volna lőni több másik képet ahol unott fejű “felnőttek” bújják a telefonjukat. Nem látom az miben más. 🙂

  10. Leírom mit látok én.

    Nos szerintem ez Anglia is lehet, sima pub hétvégén.

    Anyuka és apuka dumálnak, míg megérkezik az ebéd -lásd az evőeszközöket. Látványosan, intenzíven benne vannak a témában, anyuka mutogat apa figyel. A gyerek békén hagyja őket, mert a) ezt szerette volna a két felnőtt, mert muszáj megbeszélni valamit, b) qrvára nem érdekli, hogy mit gondol az anyja a 22. megnézett csempéről, ami a fürdőszoba felújításhoz kell. És belátom gyerekként engem is max a Prince of Persia csempéi hoztak lázba, hogy most leszakadnak-e alattam vagy sem.

    Nem kell minden képen ragelni, mert az csak egy igen vékonyka szelete a valóságnak.

    Íme a mi saját életünk éppen mostanában, szintén Anglia. Házat nézünk az elmúlt 1 évben, hol kisebb hol nagyobb intenzitással. Full más a rendszer, mint a magyar, nem mennék bele. Sokszor 3-4 házba mentünk el egy-egy szombaton, mindre kaptunk 15-20 percet. Általában kettőt ebéd előttre időzítettem, majd kettő ebéd utánra, mert hurcoltuk magunkkal a két gyereket is és nem akartam, hogy totál unják és elfelejtsenek viselkedni unalmukban. Ha ezek mi lennénk és épp kijöttünk volna egyből igen örülnék a VR-nak, míg megjön a kaja a pubban, hogy gyorsan és nyugodtan megbeszélhessük a meglátásainkat amíg frissek és nem keverjük a házakat. Aztán a gyerek levenné, eszünk és megyünk tovább. Sokszor épp a játszóra, folyópartra vagy parkba, ha már végeztünk, hiszen pihennénk is. Nyáron amúgy nem kéne a VR, mert úgy választunk pubot, hogy legyen játszótere a kertben.

    A gin double és tuti nem valami édes gyümölcsös, mert abba málnát vagy epret szoktam kapni.

    És ha magunkat látnám így, kéretlenül fotózva egy nyugis vasárnapon, lehet hogy elgondolkodnék azon milyen lehetőségeink vannak minimum leszedetni a képet és figyelmeztetni zugfotós social justice warriort hogy nem okés amit csinál.

  11. Engem is elszomorít, mikor azt látom, hogy engedély nélkül fotózgat valaki békésen üldögélő embereket és aztán kipakolja a netre/továbbosztja valamiféle félrement “szociális kommentár” címszó alatt, miközben valószínűleg csak a szánalmas kis egóját akarja simogatni vele.

  12. Szülők dolga a nevelés.
    Nem tudjuk mi az előzménye ennek lehet a gyerek kapta és ki akarta próbálni.
    Egy képből sokat nem lehet megmondani. Nem tömeges jelenség

  13. OP egész post history-ja abból áll, hogy más emberek tök hétköznapi dolgain szörnyülködik. Mintha valaki felengedett volna egy ilyen társasházi biomegfigyelő-egység terrornénit redditre.

  14. A másik asztalához átfotózgatás szerintem is elég szomorú. Igazán le lehetne szokni róla.

  15. Én mint egy ilyen szemüveg tulajdonosa, baromira úgy látom hogy túl van lihegve és misztifikálva ez a téma. Annyira nem lehet elveszni az élményben hogy egy másik valóságnak érzékeld az ott tapasztaltakat, arról nem is beszélve hogy 1-2 óra után baromi kényelmetlen és nehéz egy ilyen szemüveg . Van néhány szórakoztató játék , edző program, meg a poresz is élvezhetőbb vele , de nehezen tudom elképzelni hogy valaki annyira rá függjön hogy mostantól 0-24-ben ebbe akarná élni az életet. Ajánlom hogy akik ennyire paráznak tőle próbálják ki és meglátják hogy annyira nem nagy durranás , gyorsan elmúlik az újdonság varázsa . Ha meg valaki mégis ráfüggne az valószínűleg valami más okból sérült és ha nem ehhez , más módszerhez fordulna hogy elszökjön a valóságból .

  16. Ez ugyan az a kategória, mint a gyerekpóráz, aki használja a “nép” szerint, úristen, jesszusom, alkalmatlan, és vannak azok az anyukák akik imában foglalják.

  17. Engem is elszomorít.

    Már persze nem az, ami téged. Engem az szomorít el, hogy az emberek mindenféle gondolkodás nélkül megosztják ugyan azt a demagóg idióta gondolatmenetet, amit valahol láttak, hogy ebből lájkvihart meg hasonló elszörnyülködéseket csináljanak, és mint aki jól végezte dolgát csapják le a telefont hogy “NA, MA IS KISZÖRNYŰKÖTTEM MAGAM”.

    Elszomorít, hogy mióta a hunfluenszer szub elkezdett nőni, azóta elkezdtek ide is átszivárogni a posztok. Pont azok a posztok, amik elől elmenekültem facebookról. Pont ugyan azok a posztok, pont ugyan azzal a semmitmondó gondolatmenettel, kritikus gondolkodást nélkülözve.

    Abszolút elszomorít, hogy emberek hobbiként tudják kezelni a mások életén való csámcsogást. Nem tudom, hogy mennyire kellene hogy üres legyen az életem ahhoz, hogy érdekeljen hogy más mit csinál/mond/eszik. Őszintén borzasztó belegondolni, hogy milyen lehet az, amikor meglátok egy képet, egy adott prekoncepcióval, és bele sem akarok gondolni hogy nekem mi a véleményem erről, én mit gondolok róla, csak dobom tovább, és várom hogy az emberek elkezdjék köpködni. Vajon milyen lehet saját vélemény nélkül létezni?

    És utolsó gondolatként: végképp elszomorít az, hogy van egy csomó semmittevő, nulla hozzáadott értékkel rendelkező ember a világon, aki napi 6 instasztorit csinál, és ebből megél. Na persze nem azért, mert okos, tehetséges, vagy profi abban amit csinál, hanem azért, mert létezik. A létezésével hergeli a népet, az emberek meg vagy sűrűn egyetértenek vele, vagy utálják mint a szart, de azért minden videóját megnézik, napról napra linkelgetik egymásnak, generálják a nézettséget neki. Utóbbi azon tanakodik hogy MIBŰVANERREPíZE, előbbi meg kapja a sponzorációkat, merthát..utóbbi csak megnézi.

    Remélem tudtam csatlakozni a doomerkedéshez u/oldneedleworker2189 , most hogy mindketten kiszomorkodtuk magunkat te nézd meg mit mond a kedvenc influenszered, én meg csinálok valami értelmeset. Miccósz?

Leave a Reply