A lelkünk és a testünk is belebetegedhet, ha toxikus a munkahelyünk

14 comments
  1. Volt egy felettesem 3-4 eve , aki just for fun mindenkit tonkretett lelkileg. Volt munkatarsam nyugtatot szedett, nekem onbizalmat rombolt. Volt egy ceges telo, aminek ha a mai napig meghallom a csengohangjat, gyomorgorcsom lesz xd

    Szet akartuk perelni a francba. A dolog ironiaja, hogy el es virul, jo eletet el, semmit nem bant meg.

    Meg ironikisabb, hogy szakmailag jobb voltam nala. Ugy lerombolta az onbizalmam, hogy most back office ozom, mert f..sok a szakmaban dolgozni. Thanks

  2. Legelső munkahely, KKV méretű iroda, félállami szarakodás.

    A legújabb főnököt nyugdíj előtt 2 évvel ledobták igen magas poziból irodavezetőnek, mert már vállalhatatlan volt ott az igen magas pozícióban is.

    Az volt a hobbija, hogy naponta behívott a 10-15 adatrögzítőből 1-2 -t külön-külön az irodájába és nyitott ajtó mellett habzó fröcsögő szájjal üvöltözött velük úgy fél órát.

    Szerencsétlenek kb. egy hónap alatt lettek idegroncsok és mondtak fel, pedig azért voltak adatrögzítők, mert nulla végzettségük volt. Sajnos akkor még csak kis pöcs voltam, ma bemennék és megmondanám neki, hogy még egy hang és pofánrúgom (megvan hozzá a fejem).

    Aztán amikor végül én is felmondtam (velem nem mert ordibálni), akkor csak annyit mondott: “Na végre.”

    Nem az iroda felszámolására küldték oda, mert az iroda még ma is létezik, őt meg már remélhetőleg rég elkaparták valami dögkútba.

  3. Tesó most mentem át a postához dolgozni úgy hogy 1 hétre rá bejelentették hogy 1200 ember kibasznak

  4. Nekem volt a legalacsonyabb a fizetésem, pedig üresedés miatt volt, hogy két ember helyett dolgoztam. Aki jött végül mellém, kapja az szja támogatást, így az ő fizetése is hamar megugrotta az enyémet, őt amúgy én tanítottam be (és a felelősség nagyja ezután is rajtam maradt). Nem szóltam a többieknek, hogy felmondok, mert úgy éreztem, hogy rajtam kívül senki sem érzi megalázónak a helyzetemet, de úgy gondoltam, hogyha hagyom magam, sem lesz jobb a helyzetem.
    Miután felmondtam, én átmentem a könyvelőhöz, mert tudtam, hogy tőle el lehet kérni a felmondási dokumentumot. A főnököm viszont kirohant és a többiek előtt kiábálva kezdte ecsetelni, hogy milyen agymosott vagyok és pszichológushoz kéne járnom, megvárta hogy a gépem elé üljek és mondta tovább, és azzal indokolta, hogy nem ad fizetésemelést, mert nem adtam bele 100%ot.
    Amúgy pár héttel a felmondásom előtt kórházba kerültem, és még ott, bekötött infúzióval is mindenben besegítettem, mert folyamatosan üzenetekkel bombázott a kolléganőm, hogy, mit hogyan, utána a táppénz alatt pedig volt hogy távirányításban dolgoztam a gépemen.

Leave a Reply