Kifejezetten abból a szemszögből érdekel, hogy az FDI és a külfödi munkáltatás idecsábítása mennyire pillére a NER gazdaságpolitikájának, mivel ez azt feltételezi, hogy más, progresszívebb/európaibb/demokratikusabb országok is érdekeltek voltak a NER-ben, legalábbis a háború előtti időszakban.

Példaként ezek az észrevételeket hozom:

* A multik idecsábítása köztudott
* Hiánypótló riport Orbán kerteléséről Németországban itt: [How Orbán played Germany, Europe’s great power – European Press Prize](https://www.europeanpressprize.com/article/how-orban-played-germany-europes-great-power/)
* Erhun nemrég magyarokat nem foglalkoztató akkugyárak voltak téma valamelyik posztban
* Szintén itt nemrég cikk külföldi multik panaszkodásáról amiért a magyar állam akadályozza a müködésüket, mert nem hajlandók eladni a magyarországi leányvállalataikat a magyar államnak.
* World Bank Foreign direct investment, net inflows (% of GDP) a FIDESZes években erősen hullmázó volt. Három csúcspontja 2016-ban 54%, 2018-ban negatív csúcs -40.1%, és újjabb pozitív rekord 106.6%, utolsó adat 2021 16.1%-al. Összehasonlításképpen pl. Kína híresen FDI-függő volt az elején, viszont még a rekorder 1993-as évben is csak 6.3% volt, ami azóta szinte folyamatosan csökkent, 2021-ben 1.9% volt. Közelebb, Románia is hullámzó volt de csak 4-9% között, Lengyelország is 0.2% és 6.2% között hullámzott.
* [Hungary still opposed to “job killing” global minimum tax, Orban says | Reuters](https://www.reuters.com/markets/europe/hungary-still-opposed-job-killing-global-minimum-tax-orban-says-2022-12-02/)

Kérdéseim pedig:

* GDP-hez viszonyítva miért ilyen jelentős itt az FDI inflow?
* Megalapozott-e az a gyakran hangoztatott ellenérv, hogy az beruházások nagy része globálisan nem túl magas value added. tehát van kockázata egyes munkáltatók/szektorok továbállásának olcsóbb országok felé?
* Szemet hunytak-e külfödi kormányok és vállalatok a NER felett amíg az nem lett kényelmetlen?

Köszi bármilyen véleményért és kapcsolodó cikkért.

9 comments

  1. szerintem általános állítások nem tehetőek, szektoronként kell vizsgálni a dolgot. Van multi, amelyik magyar piacra termel, azt persze, hogy szeretné a NER lenyúlni. Az olcsó munkaerő foglalkoztatása kapcsán is különbséget kell tenni aszerint, hogy képzett, vagy képzetlen e az az olcsó munkaerő.

    Egyébként persze, a NER gazdaságpolitikája arra épül, hogy idejön egy rakás multi foglalkoztatni.

  2. Nézd, ez egy kis ország szar helyen olyan vezetőkkel akiknek az jár a fejében hogy hogy lehetne kimaxolni a beruházást, hogy otthonra is jusson. Nem svájc vagyunk, hogy multinacionáls trillió dolláros cégeket vezessünk 100 éve. Nekünk itt van Orbán a háztáji ellenzékével és itt is marad. Náluk ott van a glencore alapanyagért, és a nestlé, hogy etessék a földet.

  3. Eléggé hogy nagyon, de kellemetlenül rohadtul.

    Hogy megalapozott-e van olyan szektor ahol igen, van, ahol nem, de általánosságban azért azt el lehet mondani, hogy versenyképességünk nem a szakmai tudásban rejlik, hanem abban, hogy összeszerelő üzem vagyunk, amolyan biodroid lerakat, eképpen viszonyul a német és a kínai multi is. Olcsóságot nem feltétlen a munkerőre értem, mert alapvetően a magyar az mondja ám, ha valami neki nem fekszik, szerveződik, meg szakszervezkedik, hanem az adókedvezmények, uniós támogatások kiszippantásának lehetőségére, ennél fogva amint lesz aki alánkígér, továbbállnak, és/vagy hozzák a harmadik vilégbeli vendégmunkásokat. A multik más pályán mozognak, mint a politika (unió), legkisebb elérhető költség melletti legnagyobb elérhető haszon- nem fogja nézni, ki fia-borja az aktuális hatalom.

  4. 2010-ben történt meg az eset hogy Kósa Lajos véletlen megint mikrofon elé került, és szokás szerint nem fogta vissza magát. Azt nyilatkozta hogy Gyurcsánytól csőd közeli költségvetést vettek át. Erre a befektetők annyira megijedtek hogy kapásból elkezdték kimenteni a pénzt. Ezért utólag muszáj volt a Fidesznek magyarázkodnia hogy nem úgy van az, csak hogy megnyugtassák a befektetőket.

    Kósa kishíján bedöntötte a magyar gazdaságot egy túl cifrára sikerült gyurcsányozással.

  8. Az utolsó kerdesre: szemét hunytak igen… de más ország belugyeibe mégse szokás az EU ban beavatkozni. Az, hogy egy ideje kénytelenek az uniós pénzek visszatartasaval “fegyelmezni” minket, azt mutatja, hogy Orbánék jóval több határt léptek át, mint ami fölött szokás szemet hunyni.

  9. Mo brutálisan függ a külföldi pénzektől.. lásd az amerikai bankcsődöket, egyből visszament 400-ra a huf.. lásd Zsiday érvelése, miszerint ezek forró pénzek, amint jelentősebb probléma merül fel a világban, futnak innen a befektetők, spekulálnak a huf gyengülésre

    ​

    Persze, hogy jogos az alacsony hozzáadott érték.. ilyen kuli munkákból nem lehet egy jóléti társadalmat építeni, máshol is csak a tudástársadalom építése vitte fel az életszínvonalat

Leave a Reply