A szabolcsi földvár Magyarország egyik legrégebbi erődítménye. Az erődítmény nem sokkal honfoglalás után építtethette Szabolcs vezér. feltárások alapján a vár eredete 950-re tehető.
Az erődöt eredetileg a Tisza vette körül, építéséhez több mint 300.000 köbméter földet kellett megmozgatni korabeli eszközökkel (1m3 föld kb 1.5 tonna) továbbá az építéshez 15.000 köbméter fát használtak fel. A földsánc tetején palánkfal állt illetve a várnak három kővel megerősített kapuja volt.
A vár egészen a tatárjárásig fontos szerepet töltött be a környező területek védelmében. Később a helyiek temetőnek használták. A vár első feltárására 1896-ban került sor a honfoglalás ezeréves évfordulóján, ekkor épült a legmagasabb pontján található emlékoszlop.
A második feltárás 1969-1978 körül történt meg amikor nagyszámú értékes korabeli leletet találtak, többek közt ősi sírokat, tarsolylemezeket, fegyvereket és egyéb tárgyakat.
Ma Szabolcs egy szinte ismeretlen 430 fős csendes kis falu, pedig több mint ezer éve egy rendkívül fontos központ volt mind az erődítménye, mind a rendkívül jelentős honfoglalás-kori ötvösműhelyei miatt.
A település másik érdekessége az Árpád-kori templom ahol Szent László király zsinatot tartott.
Szerintem rekonstruáljuk, így méltó hozzá lesz a vármegye kifejezés. /s
Amennyi munkát belefeccöltek lehetett volna kővár. Kevesebb kubikolás erősebb fal
És most a büszke magyarok gondolkodjanak el azon, hogy a római birodalom 1000 évvel azelőtt, hogy ez a sárból összehányt szar megépült, már emeletes kőházakat épített, folyó vízzel és padlófűtéses fürdőkkel
4 comments
A szabolcsi földvár Magyarország egyik legrégebbi erődítménye. Az erődítmény nem sokkal honfoglalás után építtethette Szabolcs vezér. feltárások alapján a vár eredete 950-re tehető.
Az erődöt eredetileg a Tisza vette körül, építéséhez több mint 300.000 köbméter földet kellett megmozgatni korabeli eszközökkel (1m3 föld kb 1.5 tonna) továbbá az építéshez 15.000 köbméter fát használtak fel. A földsánc tetején palánkfal állt illetve a várnak három kővel megerősített kapuja volt.
A vár egészen a tatárjárásig fontos szerepet töltött be a környező területek védelmében. Később a helyiek temetőnek használták. A vár első feltárására 1896-ban került sor a honfoglalás ezeréves évfordulóján, ekkor épült a legmagasabb pontján található emlékoszlop.
A második feltárás 1969-1978 körül történt meg amikor nagyszámú értékes korabeli leletet találtak, többek közt ősi sírokat, tarsolylemezeket, fegyvereket és egyéb tárgyakat.
Ma Szabolcs egy szinte ismeretlen 430 fős csendes kis falu, pedig több mint ezer éve egy rendkívül fontos központ volt mind az erődítménye, mind a rendkívül jelentős honfoglalás-kori ötvösműhelyei miatt.
A település másik érdekessége az Árpád-kori templom ahol Szent László király zsinatot tartott.
Szerintem rekonstruáljuk, így méltó hozzá lesz a vármegye kifejezés. /s
Amennyi munkát belefeccöltek lehetett volna kővár. Kevesebb kubikolás erősebb fal
És most a büszke magyarok gondolkodjanak el azon, hogy a római birodalom 1000 évvel azelőtt, hogy ez a sárból összehányt szar megépült, már emeletes kőházakat épített, folyó vízzel és padlófűtéses fürdőkkel
De büszke európai ország vagyunk!