Csináltam egy kis kummulatív inflációs számítást 2010 óta, mert kíváncsi voltam, mennyit is csökkent a pénz értéke különböző összehasonlítások alapján.

KSH éves inflációk, bruttó átlagkeresetek, és budapesti használt lakás négyzetméterárai (2023 becsült):

​

[KSH infláció](https://preview.redd.it/s6ikwu68wq0b1.png?width=308&format=png&auto=webp&v=enabled&s=dcb54f1340b1e001c7869b150a29ab10716937d4)

​

[KSH bruttó átlagkereset](https://preview.redd.it/wx9aq319wq0b1.png?width=398&format=png&auto=webp&v=enabled&s=9338f165ebc3cc3667a975cf5b2986056dd416a5)

​

[Budapest – használt lakás átlagos négyzetméterára](https://preview.redd.it/ab3v8n2gwq0b1.png?width=273&format=png&auto=webp&v=enabled&s=9c71df69f28255a5713b7b83d7f56ddbb82b8e69)

​

Ebből az jön ki, hogy:

1. Csoda, hogy az infláció csak most jött be a gazdaságba, mert igazából már 2017 óta dinamikusan nőnek a bérek, aminek árfelhajtó hatásának kellett volna lennie.
2. A lakásárinfláció majdnem a duplája volt a hivatalos inflációnak, így akinek eddig nem volt lakása, még ha a bére nőtt is, közel 1,5x annyit kell kifizetnie egy lakásért reálértéken (nominálisan pedig a dupláját), mint aki 2018 vagy előtte vásárolt.
3. Elvileg a lakásárak növekedése az inflációt szokták lekövetni, ami vagy azt jelenti, hogy a tényleges infláció 13 éves időtávon 300% felett volt, vagy azt, hogy a lakások túlárazottak (mert az olcsó hitel felpumpálta az értéküket), vagy azt, hogy a hivatalos infláció közelebb áll a lakásárak inflációjához.

Edit: Hasonló számítást végzett pont Zsiday Viktor is, itt beszél róla a Hold After Hours podcastban: [https://open.spotify.com/episode/2hemomDAlWOF4sQApdkX49](https://open.spotify.com/episode/2hemomDAlWOF4sQApdkX49) (25. percből)

16 comments

  1. Érdekes, de ezen nagyon sok nüansz nem látszik.
    Az inflációt nem csak a bérek hajtják, hanem az árstopok, a MET meg az egyéb “alkotmányos költségek” a szokásos dolgokon felül. Plusz a vizsgált átlag jövedelem nem mond semmit a mediánról.

  3. Az első pontod nem csoda, ha elfogadod, hogy a bér-ár spirál jellemzően csak tankönyvekben létezik, a valóságban főleg szektoriálisan, rövid ideig van.

  6. Kumulatív inflációba nem a havi inflációs adatok átlagát, hanem az éves inflációt kell használni.

    Tavaly úgy volt ez a havi átlag infláció 14.5%, hogy mind a 12 hónap inflációját összeadták, és elosztották 12-vel, miközben a 2021 dec31-2022 dec31 infláció 25% volt.

    Volt már erről hosszas thread itt is, meg r/hungary-n is.

  7. Csak pár gondolat, nem ellentmondva azoknak, amiket írsz.

    1. Én inkább abból indulnék ki, hogy a zéró kamatkörnyezet vajon miért nem okozott inflációt azelőtt, és itt nem csak Magyarországra gondolok, hanem a világra. Valószínűleg a megnövekedett pénzmennyiség jelentős részét nem olyan eszközökbe fektették, amelyekkel ez a pénz végigfutott volna a gazdaságon. Aztán jött a Covid, még sokkal nagyobb pénzmennyiség került a piacra, miközben az árumennyiség csökkent a lezárások miatt, azután pedig késve indultak a kamatemelések.
    2. Igen, a befektetési eszközök ára növekedett a 2010-2020 közötti időszakban, lásd részvénypiac még az ingatlanpiacnál is durvábban.
    3. Igazából sokkal hosszabb távon követik le, amiben benne vannak az esési időszakok is, pl. 2009-2013 között.

  8. A KSH-s bruttó bérrel az a baj, hogy ez átlag bér, és nem módusz, és a bérek eloszlása nagyon nem egyenletes – nagyon sokan keresnek nagyon keveset, cserébe kevesek nagyon sokat. Ez utóbbiak nyilván nem fognak többet fogyasztani az inflációs kosárból – nem kell nekik 10x annyi kenyér, hiába keresnek 10x többet. Olyan dolgokat vesznek, amelyek meg sem jelennek az inflációs kosárban. A 2022-es választási osztogatás (SZJA mentességek stb.) és az extraprofitadó, meg az ársapkák okozták az inflációt igazán, mert az azokra is hatott, akik sokan vannak, és főként az inflációs kosárban lévő termékeket fogyasztják. Ezért indult meg akkor az infláció. A 2017-es intenzív béremelkedés csak azt mutatja meg, hogy akik jól éltek, azok utána még jobban.

  12. Mi az, hogy “tényleges infláció”? A lakásárak alakulása határozza meg a “tényleges inflációt”? Az inflációt nem *egy* termék/szolgáltatás árának alakulása határozza meg sehol a világon.
    Lakást ritkán vesznek az emberek, élelmiszert, benzint, ruhát és egyebeket kicsit gyakrabban, ezért logikus módon ezek az inflációs kosárban nagyobb arányban szerepelnek.

  15. Mint többeknek, nekem is kicsit az átlagbérrel van itt problémám. Úgy gondolom az elmúlt években sokat nyílt az olló a kis és nagy keresetű emberek jövedelme között. Lehet hogy a tanárok bére pl. kumulatívan csak mondok egy számot 20 százalékot emelkedett.

  16. Azért azt vágjuk, hogy az infláció meg a drágulás nem ugyanaz? Ha infláció lenne, a fizetések is emelkednének. Itt csak simán megemelkedtek először az árak, először az élelmiszer, aztán az rántott mindent magával.

Leave a Reply