Hadházy szerint érvénytelenítettek egy közbeszerzést, mert Mészárosék elfelejtettek rá jelentkezni

7 comments
  1. Felháborító, hogy azt hiszik ők itt a királyok akik mindent megtehetnek… még felháborítóbb, hogy ez így is van.

    Annyira szarnak bele, hogy pár százmillió már nem is számít nekik.

  2. Volt az a vicc pár éve hogy csak azt a közbeszerzést nem nyeri meg Lolő amire nem jelentkezik. Na most kiderült hogy még azt is.

  3. Az a durva, hogy már az én ingerküszöbömön sem megy át… Leszarom, ez van, itt élni halni kell. Vagy elhúzni. Móricz: Rokonok. Forever

  4. Kivitelező cégnél dolgozom (nem NER-közelinél), közbeszerzésekre is szoktunk pályázni. Számtalan módját láttam már, hogy milyen trükkökkel próbálják elérni a kiírók, hogy az általuk preferált NER-es vállalkozó nyerjen. A jogi részéhez nem konyítok sajna, csupán a költségvetéseket készítem, szóval AMA-t ne várjatok tőlem, de leírok pár módszert, ami most kapásból az eszembe jut:

    * Van ugye a klasszikus eset, amikor olyan specifikus követelményeket támasztanak a kiírók a pályázó cégekkel szemben, amiket csakis az általuk választott cég tud teljesíteni. Ezt gondolom mindenki ismeri.
    * Egy a cikkben leírtakhoz hasonló történt velünk is nemrég. Vagyis megnyertük a pályázatot egy x milliós ajánlattal. A kiíró ezek után érvénytelenítette az egészet, mondván, hogy nincs elég pénze még a legolcsóbb ajánlatra sem. Majd két hétre rá újra kiírták a pályázatot *pontosan ugyanarra a műszaki tartalomra.* Erre a helyi NER-es vállalkozó hogy-hogynem néhány millióval olcsóbb ajánlatot adott be, mint amennyit mi ajánlottunk az előző körben, és megnyerte. Azóta nem hallottam felőlük, de gondolom erre már volt pénzük.
    * Legkreatívabban szerintem az opciós tételekkel lehet csalni. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a megrendelő kiírja a pályázatot egy alap építményre, majd kiegészíti néhány extra opciós tétellel. Pl. szeretnének egy kultúrházat, de mivel ezen a ponton még fogalmuk sincs, mennyibe fog az kerülni, kérnek hozzá árat opciós extrákra is arra az esetre, ha végül több pénzük lenne, mint amennyibe az alap építmény kerül. Mi pl. beárazzuk a kultúrházat 800 millióra, de kérnek mellé ajánlatot opcionális drágább burkolatra, ami mondjuk megdobja további 50 millióval, jobban szigetelő ablakokra, ami szintén megdobja 50 millióval, stb. Így ha nekik 800 milliójuk van, csak az alap építményt kérik majd. Ha 900 milliójuk van, akkor a drágább burkolatokkal és ablakokkal fogják kérni. A pályázatot a közbeszerzési törvény alapján az nyeri, aki a legjobb ajánlatot adja az alap építményre és az összes opciós fejezetre *összesen*. Namost ez eddig rendben is van, és ez egy teljesen tiszta módszer, hisz egy megrendelő nem tudhatja pontosan mennyi is lesz az annyi végül, pláne ha a tervek még évekkel korábban készültek. Viszont ha a kedves kiíró szeretné, ha egy bizonyos cég nyerné a közbeszerzést, akkor megteheti, hogy kiír olyan opciós fejezeket is, amiket az esze ágában sincs megrendelnie. Ezt megbeszéli a céggel, akik aztán, mivel már tudják, hogy mik azok a tételek, amiket biztosan nem kell majd elkészíteniük, annyival alacsonyabb végösszeget ajánlanak meg.

Leave a Reply