>”A tudomány intaktságát kérdőjelezzük meg. A nagy cégek intaktságát és a nagy cégek által szponzorált kutatóműhelyek intaktságát kérdőjelezzük meg.”

Ilyet szólt [[48:47]](https://www.youtube.com/watch?v=di5r7zE79TE&t=2926s).

A tudományét ugye nem érdemes megkérdőjelezni, hiszen a természettudomány szükségszerűen intakt: megismételhető kísérletekkel meg nem cáfolt elméletek rendezett összessége. Morális szempontokat (“morális intaktságot”) természettudományos elméleteken nem lehet számonkérni, mert hiszen nincs morális dimenziójuk. Morális dimenziója csak a tudomány által létrehozott eszközök felhasználásának van.

Ha a kutatóműhelyet egy nagy gyógyszercég tartja fenn, az nem változtatja meg a kísérlet kimenetelét, igaz?

Schiffer a kapitalizmuskritikát összevegyíti az oltásellenes, diffúz, áltudományos félelmekkel. Az emberek tapasztalata, hogy az, ami az életüket irányítja láthatalan. Hiszen fogalmi természetű. A kapitalizmuskritika összeesküvéselméletekké szublimálódik. Ezeket kutyulja össze a zöld gondolattal.

​

>”Az egész vírus elszabadulása körül, mögött, után bizony felsejlenek nagyon is vészjósló globális érdekek, amik szinte bábukánt rángatnak önálló nemzetállamokat”

[[1:02:38]](https://youtu.be/di5r7zE79TE?t=3757)

Mire gondol? Melyek ezek? A globális kapitalizmus miért rosszabb, mint a lokális (nemzeti) kapitalizmus? Hol húzódik köztük a határ?

*Edit: Érti, csak a potenciális szavazói nem.*

18 comments

  1. ezentul ezt a posztot fogom linkelni a r/enlightenedcentrism -es stilusu antivaxxok felveteseire

    Edit: typo

  2. Ez tipikus példája az /r/ENLIGHTENEDCENTRISM/ matériának. Ő maga is felvette az oltást, tudja, mi a helyes döntés, de az egész online perszonája arra épül, azzal gyűjti az internet pontokat, hogy mindig kiméri a félutat a két álláspont közt és arra helyezkedik. Csakhogy ha valaki emiatt a “félig-meddig” oltásellenes álláspontra helyezkedik az gáz… vannak dolgok, amiben még Schiffernek is állást kéne foglalnia, nem lehet mindig mindentől egyenlő távolságra lenni.

    És ez sajnos talán még károsabb, mint a gyíkemberes antivaxxer (fél)idióták, mert Schiffer valódi társadalmi kreditekkel rendelkezik és ezen felelőssége tudatában nyomja ezt.

    Külön érdekes, hogy Schiffer állandóan Big Pharma-zik mostanában, ami egyébként egy az egyben konteózás, szóval a leejtőn elindult, már csak az a kérdés, hogy megáll-e a gyíkemberek előtt.

  4. >Morális szempontokat (“morális intaktságot”) természettudományos elméleteken nem lehet számonkérni, mert hiszen nincs morális dimenziójuk.

    Wtf? A természetudományos szempontok a társadalmi elvárások szerint nyernek értelmet, pl. a penicillin feltalálása háborús környezetben nyert először létjogosultságot. A leszakadó végtagok által okozott károk enyhítése mi nem ha morális igény?

  5. Puzséron és Schifferen kifejezetten érzem manapság, hogy nem igazán jó irányból közelítik meg a természettudományokat.

  6. schiffer, schiffee…vannak helyzetek, mikor egy döntés csak iigen vagy nem, és nincs középút. van, h csak a józan észtől sikerül függetlennek lenni…

  7. >A tudományét ugye nem érdemes megkérdőjelezni, hiszen atermészettudomány szükségszerűen intakt: megismételhető kísérletekkelmeg nem cáfolt elméletek rendezett összessége.

    Az általános mozgásegyenletet például ha F=ma alakban írod fel, helytelen. Úgy ahogy van. Egy (egyébként nem rossz) közelítés a nemrelativisztikus esetre (jóllehet ahogy Newton maga fölírta az helyes, mert ő az impulzus időderiváltjaként értelmezte). De hogy ez nem jó, csak a speciális relativitáselmélet után vált világossá. Maga Albert Einstein kételkedett a korabeli kvantummechanikai leírásokban, teljesen abszurdnak tartott több, mára már igazolt és használt elméletet. A természettudomány nem szükségszerűen intakt, sőt (bizonyos szintig), folytonos kérdőjelekre van szüksége a régi elméleteknek, amiket aztán kiegészítünk, vagy csak valamilyen limeszben értelmezünk. A máig nagy erőket felemésztő kvantumösszefonódás vizsgálata során is olyan ellentmondásba ütköznek a tudósok, amit még mindig nem sikerül feloldani. Az állításod helyesen úgy szólna, hogy a természettudományok olyan rendszerek, ahol a korrespondancia elv érvényesül.

  9. OP-ra reagálva, nem Schifferre, akit nem néztem meg: az alapkérdés szemantikai természetű: Mit nevezünk tudománynak?

    1. Van egy, nevezzük így, metafizikai jelentése: tudomány az, ami által a világegyetem feltárul előttünk.
    2. Van egy, nevezzük így, doktriner jelentése: a tudomány módszer, ami révén folyamatos önkorrekcióval közelítünk az objektív ismerethez.
    3. És van egy, nevezzük így, praktikus jelentése: a társadalmi konstrukció, intézményrendszer, aminek keretében emberek tudományos tevékenységet folytatnak.

    Az elsőt szinte senki nem használja a hétköznapokban, úgyhogy most tekintsünk el tőle.

    A probléma ott szokott lenni, és most is ott van, hogy a harmadik értelmezési keretben megfogalmazott kritikát a másodikban próbálják meg semlegesíteni. Egyrészt a pozitivista gondolkodás hajlamos szélsőséges lenni: a tudomány felsőbbrendűségét, mindenhatóságát, megkérdőjelezhetetlenségét hirdeti, ami egyrészt elidegenítő, másrészt nem is feltétlen korrekt álláspont, hiszen éppen a nem-tudás és a kritika a tudományos módszer hajtóerői – miért ne lehetne a tudomány maga is kritika tárgya? Praktikusan pedig az a gond, hogy a tudomány, ahogy művelik, pedig végképp messze áll a tökéletestől. Emberek cselekszik emberek által kigondolt, létrehozott, működtetett keretek között: minden igaz rá, ami más intézményekre is: vannak hibák, érdekek, rosszhiszemű eljárások, befolyások érvényesülnek stb. Ezek egy része jól dokumentált, mások csak sejtettek, többségük vélhetően a jelenben rejtett. Ha erről beszélünk, azzal még nem válunk áltudományossá, vagy tudományellenessé. Sőt azt gondolom, hogy éppen a visszásságok napfényre kerülésével lehetne egy kicsit tisztább, jobban érthető, emberi arcot adni a tudománynak. A kritika elől való elzárkózás, a kritika lehetőségének elutasítása az eléggé kontraproduktívnak tűnik, és nézetem szerint önmagában gyanúsan tudománytalan.

    TL;DR: Ha úgy teszünk, mintha a tudomány szentséges, szeplőtelen, és hibátlan volna, azzal szerintem ártunk az ügynek.

  10. “Ha a kutatóműhelyet egy nagy gyógyszercég tartja fenn, az nem változtatja meg a kísérlet kimenetelét, igaz?”

    Ezer és egy mód van arra, hogy más módon csaljon valaki a kutatással. Sajnos. Ez nem a tudomány, hanem az emberek és a, mondjuk így, “nem tudományosan őszinte érdekek” hibája. Ezt csak azért mondom mert ez így amit reagálsz egy értetlenkedő szalmabáb.

  11. https://youtu.be/i5uSbp0YDhc nem tudom Shiffer mennyire érti a tudományt, de itt pl megismételt kisérletekről van szó és mégis az ellenkezőjét mondja a “tudomány”. Amúgy a syngenta elkezdett erősen terjeszkedni Európában is (jelen vannak itthon is) majd, ha itt lesz baj valamelyik termékükből és nem lehet őket számon kérni, eldöntheted mennyire intakt a tudomány.

  12. Nezd meg mondjuk a Puzseres interjujat a GMOkrol! Schiffer egyertelmuen egy kreten, aki a legsotetebb osdzeeskuves-elmeleteket is bekajalja es esz nelkul terjeszti.

  13. A tudományos eredményeket igenis szükséges megkérdőjelezni, ez a tudományos módszertan egyik alapja, pont ezért szükséges hogy a kísérletek megismételhetőek legyenek. Sajnos a gyakorlatban elég sok kutatást nem ismételnek meg, így nem tudjuk, hogy mennyire megbízhatóak az eredmények. Sok tudományág küszködik ezzel a problémával, sajnos az orvostudomány is: https://en.wikipedia.org/wiki/Replication_crisis

    Úgyhogy Schiffernek ebben sajnos teljesen igaza van, úgy tűnik jogász létére jobban ért a tudományhoz mint az átlag r/hungary kommentelő.

  14. Schiffer nagyon sok hülyeséget beszél, Puzsérral egyetemben. Az egyetlen tehetségük hogy kurva egyszerűen és magasztosan adják elő a faszságot, és emaitt rajonganak értük sokan.

  17. Bár abszolút nem vagyok tudományellenes, sajnos vélek némi párhuzamot felfedezni a középkori egyház és a tudomány társadalomformáló szerepe között.

    Akkor az egyház volt szent és sérthetetlen, ezért a világi hatalmasságok szívesen használták a saját érdekeik érvényesítésére. Hiszen ellene még lehet lázadni, de az egyház ellen semmiképp.

    Ma hasonló a helyzet a tudománnyal. Ne legyünk naivak: a tudósok, sőt, tudományos közösségek ugyanúgy lehetnek korruptak, mint az egyházfiak, a Coca-Cola megrendelésére elmondják neked, hogy nem a cukros lé az, ami árt, és például az ólmozott benzinnel nincs semmi baj (a GM évtizedeken át fizetett laborokat és rendes tudósokat, hogy ezt újra és újra bebizonyítsák). Ezt nem árt figyelembe venni.

    Másrészről, a tudomány folyton változik is, és az, amiről a ma tudósai, orvosai lenéző hangsúllyal magyarázzák el neked, hogy ez biztosan így van, holnap már lehet, hogy baromira nem lesz így, és akkor majd megvonják a vállukat. Nemrég láttam egy DW-riportot egy fickóról, akinek az anyja egy terhes nőknek kifejlesztett altatót szedett, ennek pedig az lett az eredménye, hogy a csávó kar nélkül született. Volt kutatás, peer review, engedély, mégis ez történt.

    Ettől függetlenül azt gondolom, százszor inkább higgyünk a tudósoknak mint bárki másnak egy tudományt érintő kérdésben, de ettől ne kelljen feltételeznünk, hogy “a tudomány jelenlegi állása” az mindig a teljes és tiszta igazság, aminek holnap nem bizonyosodhat be akár az ellenkezője is.

Leave a Reply