Az index “megszerezte”, értem… Biztos az Anonymus küldte el nekik.
> kétezer fős minta **telefonos megkérdezésével**
k
Index. Nahát! Így már világos.
Azt hiszem ez a rész tökéletesen összefoglalja, miért veszett el végleg ez az ország:
AZ ELLENZÉKI SZAVAZÓK EGY JELENTŐS RÉSZE VALÓJÁBAN NEM AKAR KORMÁNYVÁLTÁST, ÉS A KÖZÖS LISTÁN VÁRHATÓAN NEM VOKSOLNÁNAK AZ ELLENZÉKRE.
Ennek lehetséges okaként a kutatás azt jelölte meg, hogy sokan úgy érzik, nem járnának anyagilag jól vele.
>Az esetleges riválisként felmerült Donáth Anna meglehetősen gyengén teljesített, a teljes lakosságban csupán 26 százalék látná szívesen fontos politikai szerepben (…)
Nincs más választás, be kell vetni A Lábakat.
> Kormányváltást egyébként leginkább a fiatalok (18–29 évesek) szeretnének, és a 65 év felettiek legkevésbé. A fiatalok 65 százaléka nyilatkozott a kormányváltás mellett, 34 százalék ellenében, ugyanez a legidősebb korosztály esetében csupán 34 százalék kormányváltó a 63 százaléknyi kormány maradását akaróval szemben. A kormányváltást emellett leginkább Budapesten szorgalmazzák (55 százalék), legkevésbé a falvakban (34 százalék). Az is megállapítható az adatokból, hogy az iskolázottság mértékének növekedésével növekszik a kormányváltást akarók tábora is: az alapfokú végzettséggel rendelkezőknek csupán 31 százaléka, a középfokú végzettséggel rendelkezők 46 százaléka, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek már 55 százaléka szeretne kormányváltást a kutatás szerint.
Külön listás esetben az összes összefogás-párt összeadott támogatottsága itt 36%, míg a Fideszé 40%. Ez az eredmény még illeszkedik a többi kutatás által mért adatsorba, de itt is a Fidesz felé húzó kutatások között foglal helyett. Viszont a közös listás kérdésnél a Fidesz +6%-ponttal 46%-ra ugrik, az összefogás pedig -4%-ponttal 32%-ra esik. Ez az, ami valóban eltér az összes többi közvéleménykutató számaitól. Ugyanis az eddigi kutatások mind azt mérték, a közös lista esetén mindkét oldal népszerűsége kb. egyenlő mértékben növekszik. Nem világos, hogy itt mi lehet az eltérés oka. A Medián tavaly decemberi [módszertani kísérletéből](https://kozvelemeny.org/2021/01/04/rejtely-es-nyeremenyjatek-hann-endre-valasza-a-tenyleg-vezet-e-az-ellenzek-posztra/) tudjuk, hogy a Fidesz jobban, az ellenzék rosszul szerepel, ha a közös listás pártpreferencia-kérdést a külön listás után teszik fel. A Medián akkor, a kísérlet alapján végül amellett döntött, hogy a továbbiakban a közös listás kérdést teszik fel először, majd utána a hagyományos pártpreferencia-kérdést, “és ha mégsem lenne közös lista” felütéssel. Hogy megértsük miért, gondoljunk bele a kérdésfeltevéskor lejátszódó pszichológiai folyamatokba. Az először feltett kérdés esetén még nincs semmi előzmény, tehát ekkor árulsz el magadról elsőnek politikai pártidentitásodról adatot. A második kérdés esetén viszont az ember belegondol, hogy mi változott itt, és van, aki emiatt direkt máshogy válaszol. Amennyiben a külön listás kérdés szerepel először, a második, közös listás kérdésnél azok, akik nem örülnek a közös listának, egyfajta üzenetként “akkor a Fideszre” választ adnak. Ettől még a valóságban nem szavaznának a Fideszre, de sok ember, mikor megkérdezik, úgy gondolja, hogy ezzel üzenhet a politikai elitnek. Akár ez is lehet az eltérés oka, de persze az egész fejtegetés irreleváns, ha a közös listás kérdést tették fel először. Persze az “amerikai módszertan” is kérdéses, hogy mit jelent, mert nem feltétlen jelenti, hogy az jobb, mint a Magyarországon bejáratott módszertanok, ugyanis a két ország teljesen különbözik, az amerikai módszerek nem feltétlen működnek itt, és fordítva. Mindenesetre gondoljunk arra is, hogy az USA-ban (is) válságban van a közvéleménykutató-szakma a válaszmegtagadók nagy aránya miatt, többek közt ennek is köszönhető Trump alulmérése 2016-ban és 2020-ban is.
7 comments
Az index “megszerezte”, értem… Biztos az Anonymus küldte el nekik.
> kétezer fős minta **telefonos megkérdezésével**
k
Index. Nahát! Így már világos.
Azt hiszem ez a rész tökéletesen összefoglalja, miért veszett el végleg ez az ország:
AZ ELLENZÉKI SZAVAZÓK EGY JELENTŐS RÉSZE VALÓJÁBAN NEM AKAR KORMÁNYVÁLTÁST, ÉS A KÖZÖS LISTÁN VÁRHATÓAN NEM VOKSOLNÁNAK AZ ELLENZÉKRE.
Ennek lehetséges okaként a kutatás azt jelölte meg, hogy sokan úgy érzik, nem járnának anyagilag jól vele.
>Az esetleges riválisként felmerült Donáth Anna meglehetősen gyengén teljesített, a teljes lakosságban csupán 26 százalék látná szívesen fontos politikai szerepben (…)
Nincs más választás, be kell vetni A Lábakat.
> Kormányváltást egyébként leginkább a fiatalok (18–29 évesek) szeretnének, és a 65 év felettiek legkevésbé. A fiatalok 65 százaléka nyilatkozott a kormányváltás mellett, 34 százalék ellenében, ugyanez a legidősebb korosztály esetében csupán 34 százalék kormányváltó a 63 százaléknyi kormány maradását akaróval szemben. A kormányváltást emellett leginkább Budapesten szorgalmazzák (55 százalék), legkevésbé a falvakban (34 százalék). Az is megállapítható az adatokból, hogy az iskolázottság mértékének növekedésével növekszik a kormányváltást akarók tábora is: az alapfokú végzettséggel rendelkezőknek csupán 31 százaléka, a középfokú végzettséggel rendelkezők 46 százaléka, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek már 55 százaléka szeretne kormányváltást a kutatás szerint.
Külön listás esetben az összes összefogás-párt összeadott támogatottsága itt 36%, míg a Fideszé 40%. Ez az eredmény még illeszkedik a többi kutatás által mért adatsorba, de itt is a Fidesz felé húzó kutatások között foglal helyett. Viszont a közös listás kérdésnél a Fidesz +6%-ponttal 46%-ra ugrik, az összefogás pedig -4%-ponttal 32%-ra esik. Ez az, ami valóban eltér az összes többi közvéleménykutató számaitól. Ugyanis az eddigi kutatások mind azt mérték, a közös lista esetén mindkét oldal népszerűsége kb. egyenlő mértékben növekszik. Nem világos, hogy itt mi lehet az eltérés oka. A Medián tavaly decemberi [módszertani kísérletéből](https://kozvelemeny.org/2021/01/04/rejtely-es-nyeremenyjatek-hann-endre-valasza-a-tenyleg-vezet-e-az-ellenzek-posztra/) tudjuk, hogy a Fidesz jobban, az ellenzék rosszul szerepel, ha a közös listás pártpreferencia-kérdést a külön listás után teszik fel. A Medián akkor, a kísérlet alapján végül amellett döntött, hogy a továbbiakban a közös listás kérdést teszik fel először, majd utána a hagyományos pártpreferencia-kérdést, “és ha mégsem lenne közös lista” felütéssel. Hogy megértsük miért, gondoljunk bele a kérdésfeltevéskor lejátszódó pszichológiai folyamatokba. Az először feltett kérdés esetén még nincs semmi előzmény, tehát ekkor árulsz el magadról elsőnek politikai pártidentitásodról adatot. A második kérdés esetén viszont az ember belegondol, hogy mi változott itt, és van, aki emiatt direkt máshogy válaszol. Amennyiben a külön listás kérdés szerepel először, a második, közös listás kérdésnél azok, akik nem örülnek a közös listának, egyfajta üzenetként “akkor a Fideszre” választ adnak. Ettől még a valóságban nem szavaznának a Fideszre, de sok ember, mikor megkérdezik, úgy gondolja, hogy ezzel üzenhet a politikai elitnek. Akár ez is lehet az eltérés oka, de persze az egész fejtegetés irreleváns, ha a közös listás kérdést tették fel először. Persze az “amerikai módszertan” is kérdéses, hogy mit jelent, mert nem feltétlen jelenti, hogy az jobb, mint a Magyarországon bejáratott módszertanok, ugyanis a két ország teljesen különbözik, az amerikai módszerek nem feltétlen működnek itt, és fordítva. Mindenesetre gondoljunk arra is, hogy az USA-ban (is) válságban van a közvéleménykutató-szakma a válaszmegtagadók nagy aránya miatt, többek közt ennek is köszönhető Trump alulmérése 2016-ban és 2020-ban is.