Szokasos Telex szinvonal, nem sikerult megint a vonzo altalanossagoknal melyebbre asni.

A paradicsomnemesites azert halad ugy, ahogy, mert ezeket a tulajdonsagokat varjak el a fogyasztok: vagyis a paraszt, aki elulteti. Legyen ellenallo a betegsegekre, maradjon sokaig kemeny, hogy konnyu legyen szedni es szallitani.

Amugy ezen konnyen lehetne segiteni, a paradicsomnemesites a legtobb ilyen problemara [megoldast](https://criticalbiomass.blog.hu/2015/01/25/mire_jo_a_gmo_20_az_elelmiszerpazarlas) talalt mar reg, csak ugye azokat meg jo elore betiltottuk.

by Durumbuzafeju

14 comments
  1. az embereknek az olcsó kell, az embereknek a tartós kell, ennyi. Ez van termelve, mert ez rezisztens a betegségekre. Plusz a legtöbb paradicsomot még narancsosan/zölden szedik le és úgy érik be, ergo esélye sincsen a cukrokat a termésében felhalmozni, nem úgy a hobbi kertész kertjében, aki még el is felejti időben leszedni.

    Plusz már graftolni se éri meg a rezisztensebbet az édesebbel, mert az édesebb hamarabbi lejárati időt jelent, hamarabb romlik.

    Az amelyik meg finomabb több törődést igényel, ergo drágább lesz. Amikor az ember azon is elgondolkodik hogy a hó végén enni tud-e, lehet nem lesz szüksége az ízesebb parira.

  2. imádom a paradicsomot, minden formában.

    gyerekkoromban mindig termeltünk otthon, folyamatosan tettük el a paradicsomlevet.

    később volt “szerencsém” két napot dolgozni egy viszonylag modern ültetvényen, az első nap majdnem elájultam a gyönyörtől, a mennyországban éreztem magam, olyan jó illatok voltak. aztán gyorsan felfogtam, hogy miből nő a paradicsom (kőzetgyapot), majd meg is kóstoltam és hát rettentő nagy csalódás volt, semmi íze. szegény növényeket (illetve a vásárlókat) nagyon sajnáltam, mondván, ennek így nem sok értelme van.

    kb ezzel egyidejűleg teljesen eltűnt az ízletes pari a polcokról. egy ideig próbáltunk kísérletezni boltokkal, figyelni, hogy honnan jön, nem jártunk sikerrel. amit tudtunk tenni, hogy kistermelőktől vettünk mázsa körüli mennyiségeket a szezon közepe-vége felé, és eltettük lének, ez működött, később ezek a kistermelők is eltűntek.

    tanulság? nincs, de valami tényleg el van baszva 🙁

    e: egy ideig magam is termeltem szabadföldi paradicsomot, volt vele dolog, nem is kevés, de nagyon megérte. aki teheti, annak csak javasolni tudom! 😉

  3. Telex az egy rebrandelt blikk.
    Apró pénz az elmém.

  4. A legbosszantóbb az volt hogy kb 4-5 éve megjelent a Monterosa paradicsom itthon.

    Kb 4x annyi volt az ára mint a többi paradicsomnek, de valami kibaszottul finom volt, hozta az igazi ízes paradicsomélményt.

    Na mostanra mar az sincs, vagy szökőévente valami hitvány, cserébe lett helyette ugyanúgy kinéző, de sokkal szarabb mindenféle fantázianevű húsparadicsom/grillparadicsom stb ami nyilvan sokkal szarabb

  5. Angliában éltem egy pár évig, ott még ilyen se volt. Általában átlehetett látni rajta, és íze abszolút semmi. 😀

  6. Sózva nem olyan rossz az a bolti paradicsom, zsíroskenyérhez meg kolbászhoz pláne. Kinek mihez van hozzászokva az ízlése, szerintem megvan a maga helye a konyhában.

  7. piros lett a paradicsom, nem sárga

    de eltűnt az íze a picsába

  8. A háttérben biztosan meghúzódik valami Gyurcsány szál…

  9. Arról nem is beszélve, hogy teljesen rosszul írták le, mi is adja a paradicsom ízét. Az egyik, amit teljesen kihagytak, az a glutamin/glutamát. Egy természetesen előforduló aminosav, vagy annak sója, aminek érzékelésére külön receptorok fejlődtek a nyelvünkben, és ezt szoktuk nagyon gyakran hús íznek vagy umaminak hívni. Általában a paradicsom, a legtöbb más gyümölcs és zöldséghez képest, többet tartalmaz belőle. Evolúciós okokból alakult úgy, hogy ezt tudjuk detektálni, és alapvetően egy nagyon kellemes ízélmény, így jelzi a testünk, hogy megfelelő mennyiségű proteint viszünk be. A másik, amit teljesen rosszul fogott meg a cikk írója, a savasság. A savasság önmagában nem garantálja a paradicsom paradicsom ízét, azért az észterek a felelősek. Az észterek különböző savak és alkoholok reakciójából születnek. Itt alkohol alatt nem a sörben lévő alkoholra kell gondolni kimondottan, hanem mint relatív tág fogalom. Ezt a folyamatot hívják amúgy eszterifikációnak, a legtöbb gyümölcs jellegzetes gyümölcs ízéért ezek az észterek felelnek, mint például a málna nagyon jellegzetes édeskés íze. Az viszont tény, hogy az emberek a zöldségektől és gyümölcsöktől elvárják, hogy olyan szinten tökéletesek legyenek, mint egy svájci óra szabad szemmel elig látható kis alkatrészei, és hát az ilyen irányba történő tenyésztése a növényeknek az íz ellenében történnek. Olyan “shame on you” jelleggel igazán beszórhatott volna kis adatot arról, hogy napi hány tonna hulladék keletkezik a nem teljesen tökéletes növények miatt a boltokban.

Leave a Reply