Az elmúlt héten volt egy-egy tag, aki mint pedagógus posztolt, ideírt valamit és soha senkinek nem válaszolt vissza. Talán hergelni akart… ki tudja?
Mindenesetre most jött szembe velem a WMN cikke, ahol szülők, pedagógusok helyzetjelentéseit olvashatjuk.
A helyzet lehangoló. Bennem mindig felmerül: ezt meddig hagyják a szülők és a pedagógusok?
Bevallom, hogy én “könnyen dumálok”, mert több, mint 10 éve léptem Magyarországról. Egyesek szerint nehéz elhagyni a szülőhazádat, mások szerint én választottam a könnyebb utat azzal, hogy nem maradtam… nem tudom.
Mindenesetre azt hiszem, ha én pedagógus lettem volna anno, akkor mára már nem lennék az.
Megdöbbentő, olvassátok:
https://wmn.hu/wmn-suli/60897-a-kozepiskolas-gyerekemnek-5-oraja-volt-a-mult-heten-nem-naponta-osszesen

by Monday-sleepy

13 comments
  1. > ezt meddig hagyják a szülők és a pedagógusok?

    A fidesz mindent is mér közvéleménykutatásokkal. Ha a közhangulat a szülők, pedagógusok részéről olyan lenne, akkor már történt volna valami pozitív az oktatás helyzetével. Lásd a napelemes sztorit, ott akiket érintett a szaldó elkaszálása (kb 300 ezer háztartás) azok felháborodtak, elkezdtek szerveződni, a párt azt mérte, hogy ebből még baj lehet és vissza is táncolt. Ezek szerint az oktatás jelenlegi helyzete nem zavar eléggé elég sok embert. Ami végtelenül szomorú.

  2. a magyar társadalom érdeklődés hiányában elmarad…

  3. “Olvasóink leveleiben visszatérő elem, hogy több iskolában nem szakos tanárok tanítanak egy-egy tantárgyat vagy órát, így próbálják pótolni a leginkább hiányzó matematika, nyelv- és természettudományos tárgyak oktatóit. Olvasónk felesége egy Pest vármegyei beszédjavító iskolában dolgozik papíron gyógypedagógiai asszisztensként. Ettől a tanévtől kezdve azonban matematikát is tanít egy alsó tagozatos osztálynak, mert nincs elég szakos tanár.

    Viszont a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerbe (Kréta) a pedagógiai asszisztensek nem írják be a nevüket, mert hivatalosan nem taníthatnának. Ezért olyan tanároknak írják be az általuk megtartott órákat, akik csak négy órában vannak az iskolában. Nekik papíron helyettesítésként könyvelik el a plusz munkaidőt. Olvasónk szerint azt még nem tudják, hogy a gyakorlatban ez hogyan fog működni, a fizetést ugyanis nem a papíron helyettesítő tanároknak, hanem a pedagógiai asszisztenseknek kellene felvenniük. „Az adminisztratív részt megoldják a titkárságon, az iskola meg kong az ürességtől” – írta lapunknak.”

    gyakorlatilag közikirat-hamisítanak és senkit nem érdekel. szóval a meddigre az volna a válaszom h örökké.

  4. Másodikos a gyerekem, szintén megyeszékhelyen egyházi iskolában. Semmit nem tapasztaltunk a cikkben elhangzottakból.

    Ezzel nem állítok semmit, de ilyen is van.

  5. A szülőknek elég, ha valaki vigyáz a gyerekre, amíg ők hajtják a pénzt.

  6. Az a baj, hogy nagyon általános itthon a “mé, másnak is rossz, mit sírnak ezek?” mentalitás. Ahelyett, hogy inkább a saját helyzetükön is javítani próbálnak. Tudod, az nehezebb, mint pampogni, meg ész is kéne hozzá. .. Az ilyen emberek hajlamosabbak a megerősítési torzításra is, azaz csak olyan cikkeket vesz észre a neten, olyan infókat hall meg a tévében, amik szerint nincs gáz, tényleg csak a pedagógusok hisztiznek(=ner média).

  7. Amíg a szülők szemében az iskola csak gyerekmegőrző addig jóvanezígy. Le se szhahrják. Ha nem így lenne százezres tüntetések lennének….

  8. Szerintem az is sokat számít hogy a pedagógus korfa olyan baszott elöregedett . Nem azért mert mind nyugger Fideszes, hanem mert nekik már tök mindegy mert már csak 1-5 év van nyugdíjig.

  9. Mindjárt egy szemenszedett hazugsággal indít, bár úgy gondolom ezzel inkább magát nyugtatja:

    > Miközben – azt hiszem, ebben egy iskolás gyerek szülője sem kételkedik – elképesztően fontos és megbecsülendő munkát végeznek.

    Ha ez akár csak részben is igaz lenne és a társadalom megbecsülné a pedagógusokat, ahelyett ami most van, amit csak mély megvetésként tudok értelmezni, számos jele is lenne. Pl a fizetésük többszöröse lenne egy gyári munkásénak, vagy Aldi pénztárosénak, mint pl Németországban. Az általános megbecsülés pedig már régóta nincs meg, valszeg soha nem is volt. Elég, ha összehasonlítjuk mondjuk Ázsiával, ahol sokkal nagyobb a tanárok megbecsültsége és egészen máshogy viszonyulnak hozzájuk a szülők és a gyerekek is.

    Nem, a magyar szülők nem hogy nem becsüli meg a tanárokat, vagy tartják fontosnak a munkájukat, hanem aktívan le is nézik és ekézik őket folyamatosan. Egy tanárnak az égvilágon semmi tisztelete nincs a mai magyar társadalomban. Ennél fogva ebben a helyzetben nem tudok sajnálni senkit, max a gyerekeket, de az meg a szülők felelőssége. Erre szavaz a magyar már évtizedek óta, nem akar színvonalas oktatást, hőbörög hogy a tanárnak mennyi nyári szabadsága van, meg különben is az nem is munka, stb…

  10. > Talán hergelni akart… ki tudja?

    Mivel? Hova? Kit? Itt? Nem akarom lefingani a subot, de itt akinek újdonság az oktatás lefosott helyzete, az a néhány kéthetes fidder trollfiók, amúgy itt mind soroslibsik vagyunk, még ha kicsit echochamberbe csúsznak is a dolgok.

  11. Nalunk elso nap felmondott a napkozis tanar mikor megtudta h 50 gyereket kell felugyelni. A heten mar nincs napkozi.. vigyuk el a kolkot 2kor.

  12. ” egykori diákként, akinek nagyon sokat adtak az iskolás évei ”

    Hát, szerencsés a szerző. Lehet, hogy én és sokan mások azért rezonálunk erre kevésbé, mert nem.

    Mert felolvasták vagy felolvastatták a tankönyvet, és most konkrétan a Szinyeiről beszélek a kilencvenes években, amit relatíve neves gimnáziumnak tartottak, nem élvonal, de átlag feletti. Mert leszoktattak a kérdezésről, leginkább azért, mert ők sem tudtak semmit, 17 évesen hallottam vmit, hogy létezik relativitás meg kvantum, próbálkoztam a fizika-kémia tanárnál, esélytelen. Elképzelhető, hogy egy értelmesebb tanárral tudományos szakra mentem volna az egyetemen, felkelthette volna az érdeklődést. Mert a feleltetésen és röpdolgozatokon átjött a szadizmus, a röhögve beírt egyes stb. Mert az volt az alapállásuk, hogy féljünk tőlük. Mondjuk hozzá kell tenni, hogy amelyiktől nem féltünk, azt meg mi szivattuk meg. Mert “születésnap volt, pezsgőztünk egy kicsit a tanáriban” miközben a hátsó “padig” ért a konyakszag.

    A legrosszabb a németóra volt, az első némettanár rettenetesen büdös volt és öreg, egy év múlva nyugdíj, a második full részeg, őt gondolom érdemei elismerése mellett mint a macskát szarni, jött egy normális, de egy év után elment szülni, az utolsó meg látta már, hogy ebből nem lesz semmi, ki akar németből érettségizni? Ketten jelentkeztek, velük foglalkozott, többieknek azt mondta, csendben elfoglaljátok magatokat négyesért.

    Az összes színvonalas dolog tanítás utáni volt, genetika szakkör, számítógépes szakkör, önképzőkör, énekkar. Megpendítettem az énektanárnak, hogy esetleg megtaníthatna énekelni, azt mondta, az énekóra az főleg zenetörténet, járjak énekkarra. Jó, mondjuk jogos, hogy heti két órában nem lehet mindent.

    Mert a felvételinél mindenki az utolsó helyre írta be a tanárképzőt és imádkozott, hogy valami pénzesebb szakra vegyék fel. Az ment tanárnak, akit máshova nem vettek fel.

    Elképzelhető, hogy volt egy jobb időszak később, mondjuk 2000-2015 kb. olyan tanárokkal, akiknek volt küldetéstudatuk?

Leave a Reply