Amikor átlagbért kell számolni, akkor a részmunkaidősök, az öt főnél kisebb cégben dolgozók, és a közmunkások nem számítanak foglalkoztatottnak. Bezzeg ha a foglalkoztatottsági adatokkal kell menőzni, akkor még az Angliában dolgozó magyarok is beleszámítanak a magyar statisztikába.
meglepett sárga villanycsincsilla.jpg
Hát persze, mert az, hogy mindenkit minimálbérre jelentenek be és zsebbe adnak neki plusz pár tízezret, amit a KSH nem lát (vagy egyáltalán be sem jelentik, vagy 4 órára jelentik be), az nem torzítja a statisztikát 😀 Pont emiatt vannak kiszűrve a mikrovállalkozásoknál dolgozók és a részmunkaidősök, ennél pontosabban valószínűleg nem tudják kilőni a statisztikából a feketézőket, akiket a tényleges bérük helyett a bejelentettel számolva lefelé torzulna a statisztika.
Ha tényleg a dolgozók fele minimálbéren lenne, akkor a medián bér nem a minimálbér/annak környéke lenne? Szóval Br. 200+kicsi medián.
Közben a cikkben:
“Az „átlagos dolgozó” jövedelmét leginkább a nettó mediánkereset mutatja meg, ami tavaly 224 ezer forint volt”
336 vs. 200 a cikkben leírt bér vs. a cím számszerűsítése. 68% eltérés.
Én csípem a Telexet, és van bajom a KSH-val/itthoni bérekkel, de azért így ez a cím kicsit clickbait.
“Molnár László szerint évek óta gond van a KSH módszertanával, úgy látja, az adatok torzítják a valóságot, hiszen csak az 5 fő feletti cégeket kérdezik meg és kimaradnak a részmunkaidőben foglalkoztatottak is.”
A részmunkaidőnél pedig időarányos a kereset. Napi 7 órás részmunkaidőért 8 helyett 7 órányi bér jár. Tehát ez önmagában nem torzítja az adatokat, ha lebontjuk egy munkaórára.
Ha pedig csak simán beleraknák a részmunkaidősöket, akkor pl. a heti 10 órára bejelentettek sokkal jobban torzítanák az adatokat.
7 comments
kinek mit intézett a KSH-ja
Éljen a kurmány.
Amikor átlagbért kell számolni, akkor a részmunkaidősök, az öt főnél kisebb cégben dolgozók, és a közmunkások nem számítanak foglalkoztatottnak. Bezzeg ha a foglalkoztatottsági adatokkal kell menőzni, akkor még az Angliában dolgozó magyarok is beleszámítanak a magyar statisztikába.
meglepett sárga villanycsincsilla.jpg
Hát persze, mert az, hogy mindenkit minimálbérre jelentenek be és zsebbe adnak neki plusz pár tízezret, amit a KSH nem lát (vagy egyáltalán be sem jelentik, vagy 4 órára jelentik be), az nem torzítja a statisztikát 😀 Pont emiatt vannak kiszűrve a mikrovállalkozásoknál dolgozók és a részmunkaidősök, ennél pontosabban valószínűleg nem tudják kilőni a statisztikából a feketézőket, akiket a tényleges bérük helyett a bejelentettel számolva lefelé torzulna a statisztika.
Ha tényleg a dolgozók fele minimálbéren lenne, akkor a medián bér nem a minimálbér/annak környéke lenne? Szóval Br. 200+kicsi medián.
Közben a cikkben:
“Az „átlagos dolgozó” jövedelmét leginkább a nettó mediánkereset mutatja meg, ami tavaly 224 ezer forint volt”
336 vs. 200 a cikkben leírt bér vs. a cím számszerűsítése. 68% eltérés.
Én csípem a Telexet, és van bajom a KSH-val/itthoni bérekkel, de azért így ez a cím kicsit clickbait.
“Molnár László szerint évek óta gond van a KSH módszertanával, úgy látja, az adatok torzítják a valóságot, hiszen csak az 5 fő feletti cégeket kérdezik meg és kimaradnak a részmunkaidőben foglalkoztatottak is.”
Egy gyors kereséssel kiderül, hogy közölnek adatot az összes munkáltatóra vonatkozólag. Csak arról nem készül külön tájékoztató.
Akit érdekel: https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0143.html
A részmunkaidőnél pedig időarányos a kereset. Napi 7 órás részmunkaidőért 8 helyett 7 órányi bér jár. Tehát ez önmagában nem torzítja az adatokat, ha lebontjuk egy munkaórára.
Ha pedig csak simán beleraknák a részmunkaidősöket, akkor pl. a heti 10 órára bejelentettek sokkal jobban torzítanák az adatokat.