Tájékoztatom, hogy a matematika jelen állása szerint a 153+38+3 az 194. Szóval valaki kurvagyorsan nézzen utána mert ez így nagyon súrolja a 20% os érvénytelenségi határt.
Üdvözlettel:
Valaki aki túl sokat szopott diszkrét matekon.
Jogot végzett ember here, unpopular opinion: a római jog nem nehéz. Értelmetlen szopatás? Igen. De nem véletlenül tanítják évtizedek óta.
Ez kb. az a vízválasztó, ahol kiderül, hogy valaki képes-e átváltani egyetemre egy gimnázium után és leülni tanulni.
Aki itt megbukik az sajnálom de alighanem nem fogja elvégezni, tekintve, hogy ennél sokkal sokkal nehezebb tárgyak lesznek a jövőben.
Megjegyezném, hogy ezt mondom mind úgy, hogy engem róma 2-ből már beugrón kibasztak és az volt a pont amikor rájöttem, hogy ez nem gimi és igenis oda kell ülni és szopni vele.
Nem tudom melyik egyetem, de az a tapasztalatom, hogy azért buknak ennyien mert nem veszik komolyan. Három hónapot tanultam rá mind a Pókecz, mind a Földi-Hamza féle könyvből és négyes lett a szigóm. Hihetetlen nagy alapot ad a polgári joghoz. Mai napig a róma tudásomból élek.
Azt vitatnám, hogy sokkal nehezebb tárgyak lennének később. Az első éven vannak a legnehezebb tárgyak, nem hiába negyed-ötödéven végzi el a hallgatók nagy része a magyar és az egyetemes jogtörit. A bünti szopatós az biztos, általános résznél ott tényleg kiderül, hogy az ember értelmes-e, de nem nehezebb a rómánál. Talán csak a PP szigorlat ami durva, ahol tényleg 1300+ oldalt kell beseggelned, de az sem nehéz, csak sok.
Csak nem elte?
​
Legalább lehet majd takarítani a szénszünet alatt..
Ui.: welcome to the war kid!
Majdnem 20 éve írtam a római jog vizsgát Miskolcon. 1 hónapig tanultam rá napi 4-8 órákat. Voltak olyan fejezetek amiket szó szerint kívülről tudtam. A könyvben több sárgával kihuzott szöveg volt már a végén mint fekete. Kettest kaptam. Az évfolyamon kb. hasonló arányban buktak mint ami a levélben van.
+1 végül nem végeztem el a jogot.
Tippelek, ELTE-AJK. Gondolom meg mindig felajanljak, hogy lehet fizetni a kettesert. 2013-ban 160ezer jo magyar Ft volt.
Nalunk eloszor ugy ment, hogy be sem jutottam vizsgazni, mert a professzosdoktormagassagusurnak nem volt kedve, igy a nevsorbol random megmondta, hogy a h-k-ig mindenki atment, a tobbieket varja ujra. Mindezt 1,5 ora keses utan.
Kovetkzoleg, aki nem vitte az atmenos penzt, annak felcsapta a konyvet es szorol szora be kellett fejezni a mondatot amit elkezd, irasjellel.
Itt dontottem ugy, hogy vannak elveim. Olyanok ami miatt jogot szerettem volna tanulni.
Molnár Péter elszabadupt az Európai középkorról!!??
Reszkessetek halandók, mert az Ős Kegyetlen újra vadászni indul!!
jól felkészült diáknak öröm a vizsga…
Amúgy COVID alatt mi a különbség a nappali és a levelező tagozat között? Hogy hány kávé után válaszolják meg az oktatók a feltett kérdéseket?
Ez úgy tűnik,h ogy ELTE ÁJK-n kirívó eset. A BME VIK-en ez volt a normális.
Milyen jó ez a Tisztelt Kolléga Úr megszólítás!
Hirtelen Roma jogot olvastam és ezt a megszólítás nem cáfolta meg. 😂
Lómai?
Kibaszott szégyen. Ahányszor szembesültem az egyetemen (ÉPK) ilyen arányokkal bennem mindig felmerült, hogy 80-90% bukási rátánál hol a kibaszott egyetem felelőssége? Vagy a felvételi rendszer szar, mert mindenki hülye és égetik a pénzt a semmire vagy a tanár nem tud tanítani és megint csak égetik a pénzt a semmire. Ennyi ember, ilyen látványosan nem baszik a tanulásra, bármilyen tárgyról is volt szó.
Ilyenkor mindig újra hálát adok, hogy nem jártam szar egyetemre.
Egyik barátom magyarszági bsc alapképzés utan Svédországban végzett egy másik bsc-t. Azt mondta két fő megdöbbentő különbség volt:
– konkrétan egy szopatós tárgyuk se volt. Nem volt ilyen tömeges buktatás egy kurzuson se.
– Ellenben rengeteg volt a projekthez hasonló teljesítési követelmény. Szemeszterenként 5-6 db 40-50 oldalas szakdolgozathoz hasonló irományok, amik követelménye mind úgy volt megszabva, hogy ténylegesen utána kellett olvasni/menni a temanak. Évközben mindig kellett egy egyenletes terhelés mellett dolgozni valami területen.
Persze tudom; a magyar szopatás a magyarorszagi egyetem utáni szopásra készít fel, a svéd projekt szemlélet pedig a svéd munkaerőpiacra 🙂
Abbol a 153-bol meg lesz valaki.Az a 3 doktoranduszkent fog megrohadni a tanszeken es egesz eleteben elmeleti faszsagokon agyalni ahelyett hogy valo eletbeli jogi problemakat oldana meg.
Anno nálunk a statisztika tantárgynál születtek ilyen eredmények. Első vizsgán mindig 75-80% bukott, aztán UV-kon is csak szolidan javult az eredmény. Velem is előfordult, hogy csak a negyediken mentem át :/
Tisztelt kolléga úr!
Szeretném bemutatni a Makita körfűrészemnek az ön ujjait.
Gondolom most a tanszéken feltekert sárgacsekkel szívják az UV-pénzen vett kólát.
Azert jo latni hogy az egyetmi tanarok meg minig buszkek ra mennyire rosszak. Minden mas szakmaban ilyen aranyu hibas termek eloallitasa (diak) mellett elkuldenek az alkalmazottatt.
Hasonló volt anno nálunk is az arány. Valaki írta lentebb, hogy a római jog egyik célja (azon túl, hogy a mai napig használt elveit az egyetemisták fejébe verje) leginkább a rostálás, a “gimiből az egyetembe”. Ennél jóval nehezebb tárgyak is vannak a későbbi évfolyamokban, és az sem számít, hogy milyen jól tudja a tananyagot valaki, mert van, hogy hasraütésre adnak jegyet. Egy legenda szerint nálunk az írásbelin egyik oktató azt játszotta, hogy akinek a dolgozata a feldobás után az asztalra esett azt átengedte. Amikor kapát kaptam én bementem megnézni, hogy mégis miért és hogy-hogy nem, nem is volt lepontozva “adminisztrációs hiba” okán, úgyhogy végül 4-es lett.
“Tisztelt Hallgatók! Kezdjünk neki a dolgozatírásnak, mert ez a vizsga sem buktatja meg magát egyedül, jó munkát!”
Gimnaziumban elerhetsz 450 felvi pontot tanulas nelkul ha az orak felen figyelsz.
Egyetemen 450 felvi ponttal egy senki vagy, es az elso vizsgan megszopatnak az osszes trigonometrikus azonossaggal, ami aprobetus resz volt a lap aljan.
Ez az igazi problema; kibaszott nagy ûr van a kozepsuli es az egyetem kozott. Es az illuzio hogy intelligenciaval el lehet erni barmit a felsooktatasban.
[deleted]
Oké, én nem jogon hanem GTK-n végeztem és egy rakás alapozótárgyon (bev.közgáz, mikro, makro, stat) hasonló arányok voltak.
Bármennyire is szeretném az egyetemet fikázni, láttam milyen csoporttársaim voltak, szóval egy előző kommentre reflektálva igenis a követelményrendszer szar úgy ahogy van. Az egyetemeknek annyi a felelőssége ebben hogy támogatják azt a rendszert miszerint minél több diák, annál jobb = annál több $$$, de ez pontosan ide vezetett hogy 260 pontos hülyegyerekek akik előadáson kőműves actimelt isznak meg a második sorban smárolnak erősítik ezeket a bukási arányokat.
Ennél már csak az a rosszabb mikor ugyanezeket az embereket át is engedik, neadjisten le is diplomáznak.
Igenis a ma felsőoktatásban lévő emberek legalább 60%-a nem való oda, csak így lehetne visszahozni hogy újra színvonalas oktatás lehessen azoknak akik tényleg akarnak is tanulni, nem csak a gólyatábor/campusparty/kolinapok háromszögben terveznek mozogni 8+ évet.
“Kolléga Úr”
Legalább nem “Szia Kolléga Uram”
Mindig azt mondtam, hogy egy tanár tanítási képességét a vizsgázók osztályzatának átlagával lehet kimutatni.
Kedves Plepejusok nem merek kommentálni mert félek, hogy megköveztek a felhasználó nevem miatt…
Villamosmérnökin 142-en kezdtük, ebből 24-en szakosodtunk második év után.
Ó a szintaxis előadás. Egész évben első pad, patent jegyzetelés, kötelező és ajánlott szakirodalom. Harmadjára lett kettes.
A volt főiskolámon volt egy hullám, mikor elküldték a gépész szakról a teljes már nyugdíjas generációt. (Asszem lekorlátozták, hány órát taníthat egy nyugiból visszajáró oktató. ) Erre a krízisre úgy reagáltak, hogy bármelyik demonstrátort, aki kérte, felvettek. Ennek az lett a vége, hogy megszűntek a tömeges bukások és a hely is élhető lett. Az én infó szakom más volt, ott még az öregek is jó arcok voltak.
A “szóró” tárgyaknak semmi értelme, aki lusta, az a rendes tárgyakon is kibukik. 2 null kredites embert is ismertem.
Ja, ez tegnapi, nem tudom mennyire public, hogy hol sikerült így.
Egyébként az sem köztudott de a “rettegett prof” tavaly nyugdíjba ment, azóta más már a tanszékvezető.
Én anno kétszer csúsztam a római jog miatt. Egyetemen volt először, hogy megbuktam vizsgán. Aztán nem egy “barátom”, de még a családom is azt mondta, hogy csináljak mást, úgyse végzem el. Lassan diplomázom, csakazértis. Egyébként sosem bántam meg, hogy ide jöttem.
Azt hozzátenném, hogy 2015 római jog vizsga, illetve előtte a szégyenfolyosó intézményével működött. Beugró, majd a vizsga x tétellel. A bukottak neveit a teljes plénum előtt felolvasta a “rettegett prof”, ha túl sok volt a bukó, akkor csak azokért, akik átmentek. Sosem volt senki egydül. Illetve, nekem ez teljesen természetes volt. A pszichiáterem azt hiszem, ezen az egy dolgon rökönyödött meg nagyon durván (pedig nyilván ha ott van az ember, mesél érdekeseket), azt mondta, ez borzasztó megalázó. Mondtam, hogy nekem sose tűnt fel.
Emlékszem az első hetekben hallottam két felsőbbévest, akik azon gondolkoztak, hogy hasonlóan – más tárgyból ugyan – megalázó vizsgaélmény miatt tegyenek-e valamit. Ott azt mondták két út van: vagy harcolsz és próbálkozol (általában sikertelenül), vagy szépen bekussolsz, hogy meglegyen a diploma. Az emberek nagy része harmadéven legkésőbb megtörik, én is úgy vagyok vele, hogy csak a diploma legyen meg, szépen csendben kibírom. Persze elsőévesként sose gondoltam, hogy ezt az opciót fogom preferálni x év múlva.
Azt hozzá kell tennem, hogy van ellenpélda, nem is egy – ők emberileg (is) tanítanak.
Az egész thread egy kibaszottul nyomasztó PTSD-érzést ébresztett fel bennem.
Nevetni járok ide, nem sírni, basszátok meg.
Nálunk a legdurvább egy adatbázisok ZH volt, ahol az azt hiszem 550 résztvevőből 94%-os bukási arány volt, lejjebb kellett vinniük a kettes ponthatárát 30%-ra, különben a TVSZ szerint újra kellett volna íratniuk, így lecsökkent 80 alá a bukási arány és így lett meg elsőre a ZH szánalmas 30%-kal. 😀
153+38+3=194
A nappali tagozatos vizsgán szaporodnak is?
Miskolc Müszaki informatika – fasz tudja hány éve – nem szó szerint:
“Tisztelt kollégák!
A Fizika alapjai tantárgyra nem szerzet aláírást senki. LoL.
Üdvözlettel – Tnégyzet”
Gratulalok a kollega urnak. Ha a tanitvanyainak ekkora aranya bukik meg, nem kellene elgondolkodni azon, hogy valamit talan szarul csinal? A kovetkezo generacio kepzese lenne a feladata, nem az adott generacio taknyosra szopatasa…
40 comments
[szósz](https://facebook.com/photo.php?fbid=4654136338016801&id=543477069082769&set=a.550440505053092&source=48&ref=page_internal)
Tisztelt Kolléga Úr!
Tájékoztatom, hogy a matematika jelen állása szerint a 153+38+3 az 194. Szóval valaki kurvagyorsan nézzen utána mert ez így nagyon súrolja a 20% os érvénytelenségi határt.
Üdvözlettel:
Valaki aki túl sokat szopott diszkrét matekon.
Jogot végzett ember here, unpopular opinion: a római jog nem nehéz. Értelmetlen szopatás? Igen. De nem véletlenül tanítják évtizedek óta.
Ez kb. az a vízválasztó, ahol kiderül, hogy valaki képes-e átváltani egyetemre egy gimnázium után és leülni tanulni.
Aki itt megbukik az sajnálom de alighanem nem fogja elvégezni, tekintve, hogy ennél sokkal sokkal nehezebb tárgyak lesznek a jövőben.
Megjegyezném, hogy ezt mondom mind úgy, hogy engem róma 2-ből már beugrón kibasztak és az volt a pont amikor rájöttem, hogy ez nem gimi és igenis oda kell ülni és szopni vele.
Nem tudom melyik egyetem, de az a tapasztalatom, hogy azért buknak ennyien mert nem veszik komolyan. Három hónapot tanultam rá mind a Pókecz, mind a Földi-Hamza féle könyvből és négyes lett a szigóm. Hihetetlen nagy alapot ad a polgári joghoz. Mai napig a róma tudásomból élek.
Azt vitatnám, hogy sokkal nehezebb tárgyak lennének később. Az első éven vannak a legnehezebb tárgyak, nem hiába negyed-ötödéven végzi el a hallgatók nagy része a magyar és az egyetemes jogtörit. A bünti szopatós az biztos, általános résznél ott tényleg kiderül, hogy az ember értelmes-e, de nem nehezebb a rómánál. Talán csak a PP szigorlat ami durva, ahol tényleg 1300+ oldalt kell beseggelned, de az sem nehéz, csak sok.
Csak nem elte?
​
Legalább lehet majd takarítani a szénszünet alatt..
Ui.: welcome to the war kid!
Majdnem 20 éve írtam a római jog vizsgát Miskolcon. 1 hónapig tanultam rá napi 4-8 órákat. Voltak olyan fejezetek amiket szó szerint kívülről tudtam. A könyvben több sárgával kihuzott szöveg volt már a végén mint fekete. Kettest kaptam. Az évfolyamon kb. hasonló arányban buktak mint ami a levélben van.
+1 végül nem végeztem el a jogot.
Tippelek, ELTE-AJK. Gondolom meg mindig felajanljak, hogy lehet fizetni a kettesert. 2013-ban 160ezer jo magyar Ft volt.
Nalunk eloszor ugy ment, hogy be sem jutottam vizsgazni, mert a professzosdoktormagassagusurnak nem volt kedve, igy a nevsorbol random megmondta, hogy a h-k-ig mindenki atment, a tobbieket varja ujra. Mindezt 1,5 ora keses utan.
Kovetkzoleg, aki nem vitte az atmenos penzt, annak felcsapta a konyvet es szorol szora be kellett fejezni a mondatot amit elkezd, irasjellel.
Itt dontottem ugy, hogy vannak elveim. Olyanok ami miatt jogot szerettem volna tanulni.
Molnár Péter elszabadupt az Európai középkorról!!??
Reszkessetek halandók, mert az Ős Kegyetlen újra vadászni indul!!
jól felkészült diáknak öröm a vizsga…
Amúgy COVID alatt mi a különbség a nappali és a levelező tagozat között? Hogy hány kávé után válaszolják meg az oktatók a feltett kérdéseket?
Ez úgy tűnik,h ogy ELTE ÁJK-n kirívó eset. A BME VIK-en ez volt a normális.
Milyen jó ez a Tisztelt Kolléga Úr megszólítás!
Hirtelen Roma jogot olvastam és ezt a megszólítás nem cáfolta meg. 😂
Lómai?
Kibaszott szégyen. Ahányszor szembesültem az egyetemen (ÉPK) ilyen arányokkal bennem mindig felmerült, hogy 80-90% bukási rátánál hol a kibaszott egyetem felelőssége? Vagy a felvételi rendszer szar, mert mindenki hülye és égetik a pénzt a semmire vagy a tanár nem tud tanítani és megint csak égetik a pénzt a semmire. Ennyi ember, ilyen látványosan nem baszik a tanulásra, bármilyen tárgyról is volt szó.
Ilyenkor mindig újra hálát adok, hogy nem jártam szar egyetemre.
Egyik barátom magyarszági bsc alapképzés utan Svédországban végzett egy másik bsc-t. Azt mondta két fő megdöbbentő különbség volt:
– konkrétan egy szopatós tárgyuk se volt. Nem volt ilyen tömeges buktatás egy kurzuson se.
– Ellenben rengeteg volt a projekthez hasonló teljesítési követelmény. Szemeszterenként 5-6 db 40-50 oldalas szakdolgozathoz hasonló irományok, amik követelménye mind úgy volt megszabva, hogy ténylegesen utána kellett olvasni/menni a temanak. Évközben mindig kellett egy egyenletes terhelés mellett dolgozni valami területen.
Persze tudom; a magyar szopatás a magyarorszagi egyetem utáni szopásra készít fel, a svéd projekt szemlélet pedig a svéd munkaerőpiacra 🙂
Abbol a 153-bol meg lesz valaki.Az a 3 doktoranduszkent fog megrohadni a tanszeken es egesz eleteben elmeleti faszsagokon agyalni ahelyett hogy valo eletbeli jogi problemakat oldana meg.
Anno nálunk a statisztika tantárgynál születtek ilyen eredmények. Első vizsgán mindig 75-80% bukott, aztán UV-kon is csak szolidan javult az eredmény. Velem is előfordult, hogy csak a negyediken mentem át :/
Tisztelt kolléga úr!
Szeretném bemutatni a Makita körfűrészemnek az ön ujjait.
Gondolom most a tanszéken feltekert sárgacsekkel szívják az UV-pénzen vett kólát.
Azert jo latni hogy az egyetmi tanarok meg minig buszkek ra mennyire rosszak. Minden mas szakmaban ilyen aranyu hibas termek eloallitasa (diak) mellett elkuldenek az alkalmazottatt.
Hasonló volt anno nálunk is az arány. Valaki írta lentebb, hogy a római jog egyik célja (azon túl, hogy a mai napig használt elveit az egyetemisták fejébe verje) leginkább a rostálás, a “gimiből az egyetembe”. Ennél jóval nehezebb tárgyak is vannak a későbbi évfolyamokban, és az sem számít, hogy milyen jól tudja a tananyagot valaki, mert van, hogy hasraütésre adnak jegyet. Egy legenda szerint nálunk az írásbelin egyik oktató azt játszotta, hogy akinek a dolgozata a feldobás után az asztalra esett azt átengedte. Amikor kapát kaptam én bementem megnézni, hogy mégis miért és hogy-hogy nem, nem is volt lepontozva “adminisztrációs hiba” okán, úgyhogy végül 4-es lett.
“Tisztelt Hallgatók! Kezdjünk neki a dolgozatírásnak, mert ez a vizsga sem buktatja meg magát egyedül, jó munkát!”
Gimnaziumban elerhetsz 450 felvi pontot tanulas nelkul ha az orak felen figyelsz.
Egyetemen 450 felvi ponttal egy senki vagy, es az elso vizsgan megszopatnak az osszes trigonometrikus azonossaggal, ami aprobetus resz volt a lap aljan.
Ez az igazi problema; kibaszott nagy ûr van a kozepsuli es az egyetem kozott. Es az illuzio hogy intelligenciaval el lehet erni barmit a felsooktatasban.
[deleted]
Oké, én nem jogon hanem GTK-n végeztem és egy rakás alapozótárgyon (bev.közgáz, mikro, makro, stat) hasonló arányok voltak.
Bármennyire is szeretném az egyetemet fikázni, láttam milyen csoporttársaim voltak, szóval egy előző kommentre reflektálva igenis a követelményrendszer szar úgy ahogy van. Az egyetemeknek annyi a felelőssége ebben hogy támogatják azt a rendszert miszerint minél több diák, annál jobb = annál több $$$, de ez pontosan ide vezetett hogy 260 pontos hülyegyerekek akik előadáson kőműves actimelt isznak meg a második sorban smárolnak erősítik ezeket a bukási arányokat.
Ennél már csak az a rosszabb mikor ugyanezeket az embereket át is engedik, neadjisten le is diplomáznak.
Igenis a ma felsőoktatásban lévő emberek legalább 60%-a nem való oda, csak így lehetne visszahozni hogy újra színvonalas oktatás lehessen azoknak akik tényleg akarnak is tanulni, nem csak a gólyatábor/campusparty/kolinapok háromszögben terveznek mozogni 8+ évet.
“Kolléga Úr”
Legalább nem “Szia Kolléga Uram”
Mindig azt mondtam, hogy egy tanár tanítási képességét a vizsgázók osztályzatának átlagával lehet kimutatni.
Kedves Plepejusok nem merek kommentálni mert félek, hogy megköveztek a felhasználó nevem miatt…
Villamosmérnökin 142-en kezdtük, ebből 24-en szakosodtunk második év után.
Ó a szintaxis előadás. Egész évben első pad, patent jegyzetelés, kötelező és ajánlott szakirodalom. Harmadjára lett kettes.
A volt főiskolámon volt egy hullám, mikor elküldték a gépész szakról a teljes már nyugdíjas generációt. (Asszem lekorlátozták, hány órát taníthat egy nyugiból visszajáró oktató. ) Erre a krízisre úgy reagáltak, hogy bármelyik demonstrátort, aki kérte, felvettek. Ennek az lett a vége, hogy megszűntek a tömeges bukások és a hely is élhető lett. Az én infó szakom más volt, ott még az öregek is jó arcok voltak.
A “szóró” tárgyaknak semmi értelme, aki lusta, az a rendes tárgyakon is kibukik. 2 null kredites embert is ismertem.
Ja, ez tegnapi, nem tudom mennyire public, hogy hol sikerült így.
Egyébként az sem köztudott de a “rettegett prof” tavaly nyugdíjba ment, azóta más már a tanszékvezető.
Én anno kétszer csúsztam a római jog miatt. Egyetemen volt először, hogy megbuktam vizsgán. Aztán nem egy “barátom”, de még a családom is azt mondta, hogy csináljak mást, úgyse végzem el. Lassan diplomázom, csakazértis. Egyébként sosem bántam meg, hogy ide jöttem.
Azt hozzátenném, hogy 2015 római jog vizsga, illetve előtte a szégyenfolyosó intézményével működött. Beugró, majd a vizsga x tétellel. A bukottak neveit a teljes plénum előtt felolvasta a “rettegett prof”, ha túl sok volt a bukó, akkor csak azokért, akik átmentek. Sosem volt senki egydül. Illetve, nekem ez teljesen természetes volt. A pszichiáterem azt hiszem, ezen az egy dolgon rökönyödött meg nagyon durván (pedig nyilván ha ott van az ember, mesél érdekeseket), azt mondta, ez borzasztó megalázó. Mondtam, hogy nekem sose tűnt fel.
Emlékszem az első hetekben hallottam két felsőbbévest, akik azon gondolkoztak, hogy hasonlóan – más tárgyból ugyan – megalázó vizsgaélmény miatt tegyenek-e valamit. Ott azt mondták két út van: vagy harcolsz és próbálkozol (általában sikertelenül), vagy szépen bekussolsz, hogy meglegyen a diploma. Az emberek nagy része harmadéven legkésőbb megtörik, én is úgy vagyok vele, hogy csak a diploma legyen meg, szépen csendben kibírom. Persze elsőévesként sose gondoltam, hogy ezt az opciót fogom preferálni x év múlva.
Azt hozzá kell tennem, hogy van ellenpélda, nem is egy – ők emberileg (is) tanítanak.
Az egész thread egy kibaszottul nyomasztó PTSD-érzést ébresztett fel bennem.
Nevetni járok ide, nem sírni, basszátok meg.
Nálunk a legdurvább egy adatbázisok ZH volt, ahol az azt hiszem 550 résztvevőből 94%-os bukási arány volt, lejjebb kellett vinniük a kettes ponthatárát 30%-ra, különben a TVSZ szerint újra kellett volna íratniuk, így lecsökkent 80 alá a bukási arány és így lett meg elsőre a ZH szánalmas 30%-kal. 😀
153+38+3=194
A nappali tagozatos vizsgán szaporodnak is?
Miskolc Müszaki informatika – fasz tudja hány éve – nem szó szerint:
“Tisztelt kollégák!
A Fizika alapjai tantárgyra nem szerzet aláírást senki. LoL.
Üdvözlettel – Tnégyzet”
Gratulalok a kollega urnak. Ha a tanitvanyainak ekkora aranya bukik meg, nem kellene elgondolkodni azon, hogy valamit talan szarul csinal? A kovetkezo generacio kepzese lenne a feladata, nem az adott generacio taknyosra szopatasa…
Mit adtak nekünk a rómaiak?