BETEG LELKEKNEK való füves kertecske, melyben sokféle jó szagú és egészségesfüvek találtatnak, mely füvek által az lelkek mindennémő betegségekben, fogyatkozásokban megelevenedhetnek és megújulhatnak.
Ehhez foglaltatott egy szép tudomány: tudniillik miképpen kelljen embernek magát biztatni az nyomorúságnak, üldözésnek és kénnak idejében.
Melyet Gyarmati Balassi Bálint fordított németből magyarra az ő szerelmes szüleinek háborúságokban való vigasztalására
Lehet, hogy google translate-tel lett fordítva amit korábban egy átlag r/hungary-s redditező írt…
Beteg lelkeknek füveskert>!ecske(?)!< melyben sokféle jószagú és egészséges füvek találtatnak, mely füvek által az lelkek mindennemű betegségekben, fogyatkozásokban megelevenedhetnek, és megújulhatnak.
Ehhez foglatatott egy szép tudomány: tudni illik miképpen kelljen embernek magát biztatni, az nyomorúságnak, üldözésnek és kínnak idejében. Melyet >!ezt biztos nem írom le!< fordított németről magyarra az ő szerelmes szüleinek háborúságokban való vigasztalására.
“Beteg lelkeknek való füves kertecske, melyben sokféle jószagú és egészséges füvek találtatnak, mely füvek által az lelkek mindennemő betegségekben és fogyatkozásokban megelevenedhetnek és megújulhatnak.
Ehhez foglaltatott egy szép tudomány: tudniillik miképpen kelljen az embernek magát bíztatni, az nyomorúságnak, üldözésnek és kénnak idejében.
Melyet Gyarmati Balassi Bálint fordított németből magyarra az ő szerelmes szüleinek háborúságukban való vígasztalására.”
Igazából tök érthető a szöveg, csak egyes hangokat olyan betű jelöl, ami helyett ma már mást használunk (w pl: ü; f szerű hosszú vonal csak áthúzás nélkül: s; i betű a j vagy az y helyett, pl gi: gy)
Beteg lelkeknek való füves kertecske, melyben sokféle jószagú és egészséges füvek találtatnak, mely füvek által a lelkek mindennemű betegségekben, fogyatkozásokban megelevenedhetnek és megújulhatnak.
Ehhez foglaltatott egy szép tudomány: tudniillik miképpen kell(ően) embernek magát bíztatni, az nyomorúságnak üldözésnek és kínnak idejében.
Melyet Gyarmathy Balassi Bálint fordított németből magyarra az ő szerelmes szüleinek háborúságokban való vigasztalására. (kormánytisztviselő két szóban téved! bocs! 🙂 )
Azta!
Köszi, hogy megosztottad ez, imádom, ha alaposan megfigyeled, nagyon sok érdekes dolog van ebben a szövegben:
1. Egyáltalán nem használ a szöveg Y betűt. Ez azért nagyon érdekes, mert az eredeti latin ábécé ezt a betűt a görögből vette át, és így az /y/ hangot jelölte eredetileg, akár csak a görögben, és az I-sedett el az idők során. Itt viszont a konkrét folyamat is tetten érhető, ami megmagyarázza, hogyan alakult ki pontosan a nevek Y-os alakja. Ez pl Balassi esetében így nézhetett ki: Balassi → Balassij → Balassÿ → Balassy. A szöveg alapján úgy tűnik, hogy abban az esetben, ha az i a szó végén szerepel, akkor azt egy j követi, ami összeolvadt umlautos y-ná, ami egyszerűsödött sima y-ná, ami pedig a sima /i/ hangot jelöli változatlanul. (Fun fact: az óangol egy külön betűt használt a /j/ hanghoz, azelőtt, hogy adoptálták volna az y-t, és az a yogh volt, azaz a Ȝ / ȝ betű).
2. Érdekes, hogy a kemény g hanghoz, vagyis a /g/-hez a szöveg következetesen a Gh digráfot használja, ez felveti a kérdést bennem, hogy a sima G betű használva volt-e bármire is a nyelvben.
3. Az nagyon tetszik, hogy mivel nincs Y, az összes Y-os digráf I-s. Gy meg Ny helyett Gi meg Ni betűket ír. Ami viszont némileg ütközik a latinos írással, hiszen a Gi az a /dᴣ/ hangot hivatott jelölni.
4. Az szintén nagyon érdekes, hogy – valószínűleg szintén az Y mellőzéséből kifolyólag – az /y/ hangot ü helyett w betűvel jelöli. Ehhez kapcsolódóan fun fact: ez a betű is csak utólag került bele a latin ábécébe, anno az óangol a Wynn ( Ƿ / ƿ )betűt használta ennek a hangnak a jelölésére. A latin pedig a W megjelenése előtt a wau betűt használta, ami úgy néz ki, mint egy nyomtatott nagy F.
5. Az nagyon érdekes, hogy a v betűt következetesen u-ként írja. Sokáig ugyanis a két betű nem volt megkülönböztetve a latinban, ahogy az i és a j sem. Gyakorlatilag stíluselem volt, hogy az u vagy a v betűt használta inkább valaki, vagyis logikailag a két betű ugyanannak a betűnek két alakja volt, de szövegkörnyezettől függött, hogy melyik hangot jelölte, ettől pedig nehézkes volt a szövegek kiolvasása.
6. De az is egy nagyon érdekes dolog, ahogyan a Cs betűt írja. Gyakorlatilag ch-san írja, csak olyan, mintha H helyett egy umlautos N lenne.
7. A hosszú S betűt ( ſ ) pedig szimplán csak nagyon imádom. Ez is kikopott az írásunkból. Ehhez kapcsolódó fun fact: Ez a betű szintén stíluselem, ami egészen az ókori római kurzív íráshoz vezethető vissza, ugyanis az alakja az akkori kurzív S betűből ered.
8. Az is érdekes, hogy az írás nem tesz különbséget az /ɛ/ és /e/ hangok között. A latinban ha minden igaz, ez úgy ment, hogy az e betű volt azonos a mai modern e-vel, míg az é hangot, azaz a hosszú /e/-t ē betűvel jelölt. Ezzel együtt a hosszú /ɛ/ hangot az ae digráffal jelölte a latin, mely Æ betűvé olvadt össze, és melyet egyes nyelvek Ä betűvé egyszerűsítettek idővel.
9. Az eszett, vagyis a ß nyilván német hatásra jelenik meg itt. Ez egyébként egy ſ+s összeolvadása, ami gyakorlatilag azonos az Sz digráffal. Abban viszont nem tudom, mi a logika, hogy néhol ezt, néhol pedig ſſ-t ír. Bár sejtésem van, az egészséges szó esetében egy Sz hangot egy S követ, míg Balassi esetében azonos hangot jelöl a két S.
Oké, ennyit tudtam összeszedni, remélem lesz valaki, aki hasznosnak tartja majd ezt a rengeteg felesleges tudást.
Az igazi rejtély az, hogy mit jelent a kézzel írott rész? És mit keres rajta egy cirill Ц?
én el tudtam olvasni, a kézzel írt részt már nem a libera me kivételével, mert mikor kis szaros voltam, már korán tudtam olvasni magamtól, és nagymuter megtanította hogyan köll olvasni a vizsolyi bibliát. innen is kösz, mama
Sztem ez nem csak régi de az akkori fb kommentelo írta.
u/books_and_potatoes, téged keresnek
Beteg lelkeknek való füveskertecske, melyben sokféle jószagú és egészséges füvek találtatnak, mely füvek által az lelkek mindennemű betegségekben, fogyatkozásokban megelevenedhetnek és megújulhatnak
Ehhez foglaltatott egy szép tudomány: Tudniillik miképpen kelljen embernek magát bíztatni az nyomorúságnak, üldözésnek és kínnak idejében.
Melyet Gyarmathy Balassi Bálint fordított németből magyarra az ő szerelmes szüleinek háborúságokban való vigasztalására.
nem olyan nehez ezt elolvasni…
A lap szélein lévő szövegek, melyik nyelv a Gyűrűk Urából?
Antik google translate fából.
Nem olyan nehéz ez. Legalábbis nem akkora szopás, mint amikor az angol szak első félévében feladták a Beowulfot, ami úgy kezdődik, hogy
“Hwæt. We Gardena in geardagum,
þeodcyninga, þrym gefrunon,
hu ða æþelingas ellen fremedon.”
Mi ebből még értünk meg szavakat, Shakespeare is hasonlóan régen írt, azt viszont már egyáltalán nem értik az angolok. De szép is a magyar nyelv 🙂
19 comments
fészen pont ugyanígy írnak a juzzerek
Jéghideg mit kérsz?
Ez tök jól olvasható, nem tudom mi vele a gond
BETEG LELKEKNEK való füves kertecske, melyben sokféle jó szagú és egészségesfüvek találtatnak, mely füvek által az lelkek mindennémő betegségekben, fogyatkozásokban megelevenedhetnek és megújulhatnak.
Ehhez foglaltatott egy szép tudomány: tudniillik miképpen kelljen embernek magát biztatni az nyomorúságnak, üldözésnek és kénnak idejében.
Melyet Gyarmati Balassi Bálint fordított németből magyarra az ő szerelmes szüleinek háborúságokban való vigasztalására
[[Forrás]](https://matarka.hu/koz/ISSN_1788-9979/vol_2_no_1_2007/ISSN_1788-9979_vol_2_no_1_2007_197-200.pdf)
Lehet, hogy google translate-tel lett fordítva amit korábban egy átlag r/hungary-s redditező írt…
Beteg lelkeknek füveskert>!ecske(?)!< melyben sokféle jószagú és egészséges füvek találtatnak, mely füvek által az lelkek mindennemű betegségekben, fogyatkozásokban megelevenedhetnek, és megújulhatnak.
Ehhez foglatatott egy szép tudomány: tudni illik miképpen kelljen embernek magát biztatni, az nyomorúságnak, üldözésnek és kínnak idejében. Melyet >!ezt biztos nem írom le!< fordított németről magyarra az ő szerelmes szüleinek háborúságokban való vigasztalására.
“Beteg lelkeknek való füves kertecske, melyben sokféle jószagú és egészséges füvek találtatnak, mely füvek által az lelkek mindennemő betegségekben és fogyatkozásokban megelevenedhetnek és megújulhatnak.
Ehhez foglaltatott egy szép tudomány: tudniillik miképpen kelljen az embernek magát bíztatni, az nyomorúságnak, üldözésnek és kénnak idejében.
Melyet Gyarmati Balassi Bálint fordított németből magyarra az ő szerelmes szüleinek háborúságukban való vígasztalására.”
Igazából tök érthető a szöveg, csak egyes hangokat olyan betű jelöl, ami helyett ma már mást használunk (w pl: ü; f szerű hosszú vonal csak áthúzás nélkül: s; i betű a j vagy az y helyett, pl gi: gy)
Beteg lelkeknek való füves kertecske, melyben sokféle jószagú és egészséges füvek találtatnak, mely füvek által a lelkek mindennemű betegségekben, fogyatkozásokban megelevenedhetnek és megújulhatnak.
Ehhez foglaltatott egy szép tudomány: tudniillik miképpen kell(ően) embernek magát bíztatni, az nyomorúságnak üldözésnek és kínnak idejében.
Melyet Gyarmathy Balassi Bálint fordított németből magyarra az ő szerelmes szüleinek háborúságokban való vigasztalására. (kormánytisztviselő két szóban téved! bocs! 🙂 )
Azta!
Köszi, hogy megosztottad ez, imádom, ha alaposan megfigyeled, nagyon sok érdekes dolog van ebben a szövegben:
1. Egyáltalán nem használ a szöveg Y betűt. Ez azért nagyon érdekes, mert az eredeti latin ábécé ezt a betűt a görögből vette át, és így az /y/ hangot jelölte eredetileg, akár csak a görögben, és az I-sedett el az idők során. Itt viszont a konkrét folyamat is tetten érhető, ami megmagyarázza, hogyan alakult ki pontosan a nevek Y-os alakja. Ez pl Balassi esetében így nézhetett ki: Balassi → Balassij → Balassÿ → Balassy. A szöveg alapján úgy tűnik, hogy abban az esetben, ha az i a szó végén szerepel, akkor azt egy j követi, ami összeolvadt umlautos y-ná, ami egyszerűsödött sima y-ná, ami pedig a sima /i/ hangot jelöli változatlanul. (Fun fact: az óangol egy külön betűt használt a /j/ hanghoz, azelőtt, hogy adoptálták volna az y-t, és az a yogh volt, azaz a Ȝ / ȝ betű).
2. Érdekes, hogy a kemény g hanghoz, vagyis a /g/-hez a szöveg következetesen a Gh digráfot használja, ez felveti a kérdést bennem, hogy a sima G betű használva volt-e bármire is a nyelvben.
3. Az nagyon tetszik, hogy mivel nincs Y, az összes Y-os digráf I-s. Gy meg Ny helyett Gi meg Ni betűket ír. Ami viszont némileg ütközik a latinos írással, hiszen a Gi az a /dᴣ/ hangot hivatott jelölni.
4. Az szintén nagyon érdekes, hogy – valószínűleg szintén az Y mellőzéséből kifolyólag – az /y/ hangot ü helyett w betűvel jelöli. Ehhez kapcsolódóan fun fact: ez a betű is csak utólag került bele a latin ábécébe, anno az óangol a Wynn ( Ƿ / ƿ )betűt használta ennek a hangnak a jelölésére. A latin pedig a W megjelenése előtt a wau betűt használta, ami úgy néz ki, mint egy nyomtatott nagy F.
5. Az nagyon érdekes, hogy a v betűt következetesen u-ként írja. Sokáig ugyanis a két betű nem volt megkülönböztetve a latinban, ahogy az i és a j sem. Gyakorlatilag stíluselem volt, hogy az u vagy a v betűt használta inkább valaki, vagyis logikailag a két betű ugyanannak a betűnek két alakja volt, de szövegkörnyezettől függött, hogy melyik hangot jelölte, ettől pedig nehézkes volt a szövegek kiolvasása.
6. De az is egy nagyon érdekes dolog, ahogyan a Cs betűt írja. Gyakorlatilag ch-san írja, csak olyan, mintha H helyett egy umlautos N lenne.
7. A hosszú S betűt ( ſ ) pedig szimplán csak nagyon imádom. Ez is kikopott az írásunkból. Ehhez kapcsolódó fun fact: Ez a betű szintén stíluselem, ami egészen az ókori római kurzív íráshoz vezethető vissza, ugyanis az alakja az akkori kurzív S betűből ered.
8. Az is érdekes, hogy az írás nem tesz különbséget az /ɛ/ és /e/ hangok között. A latinban ha minden igaz, ez úgy ment, hogy az e betű volt azonos a mai modern e-vel, míg az é hangot, azaz a hosszú /e/-t ē betűvel jelölt. Ezzel együtt a hosszú /ɛ/ hangot az ae digráffal jelölte a latin, mely Æ betűvé olvadt össze, és melyet egyes nyelvek Ä betűvé egyszerűsítettek idővel.
9. Az eszett, vagyis a ß nyilván német hatásra jelenik meg itt. Ez egyébként egy ſ+s összeolvadása, ami gyakorlatilag azonos az Sz digráffal. Abban viszont nem tudom, mi a logika, hogy néhol ezt, néhol pedig ſſ-t ír. Bár sejtésem van, az egészséges szó esetében egy Sz hangot egy S követ, míg Balassi esetében azonos hangot jelöl a két S.
Oké, ennyit tudtam összeszedni, remélem lesz valaki, aki hasznosnak tartja majd ezt a rengeteg felesleges tudást.
Az igazi rejtély az, hogy mit jelent a kézzel írott rész? És mit keres rajta egy cirill Ц?
én el tudtam olvasni, a kézzel írt részt már nem a libera me kivételével, mert mikor kis szaros voltam, már korán tudtam olvasni magamtól, és nagymuter megtanította hogyan köll olvasni a vizsolyi bibliát. innen is kösz, mama
Sztem ez nem csak régi de az akkori fb kommentelo írta.
u/books_and_potatoes, téged keresnek
Beteg lelkeknek való füveskertecske, melyben sokféle jószagú és egészséges füvek találtatnak, mely füvek által az lelkek mindennemű betegségekben, fogyatkozásokban megelevenedhetnek és megújulhatnak
Ehhez foglaltatott egy szép tudomány: Tudniillik miképpen kelljen embernek magát bíztatni az nyomorúságnak, üldözésnek és kínnak idejében.
Melyet Gyarmathy Balassi Bálint fordított németből magyarra az ő szerelmes szüleinek háborúságokban való vigasztalására.
nem olyan nehez ezt elolvasni…
A lap szélein lévő szövegek, melyik nyelv a Gyűrűk Urából?
Antik google translate fából.
Nem olyan nehéz ez. Legalábbis nem akkora szopás, mint amikor az angol szak első félévében feladták a Beowulfot, ami úgy kezdődik, hogy
“Hwæt. We Gardena in geardagum,
þeodcyninga, þrym gefrunon,
hu ða æþelingas ellen fremedon.”
Mi ebből még értünk meg szavakat, Shakespeare is hasonlóan régen írt, azt viszont már egyáltalán nem értik az angolok. De szép is a magyar nyelv 🙂