Az Eurostat friss jelentése szerint az EU-ban 2024-ben a 15-29 éves „fiatal felnőtt” korcsoport 11 százaléka nem tanult és nem is dolgozott. Az országok közül legjobb aránnyal – csupán 5 százalékkal – Hollandia dicsekedhet. A lista végén Románia van 19 százalékkal. A két ország közötti különbség jelentős: a román érték csaknem négyszerese a hollandnak.
A magyar adat 10,9 százalék, ami a 10. legmagasabb érték. A lengyel érték 8,7, a cseh 8,6 és a szlovák 10,7 százalék. Az adatok szerint a fiatalabb korcsoportok tagjai inkább tanulnak, az idősebbek inkább dolgoznak, és már nem tanulnak. Jelentős különbségekkel bár, de jellemző, hogy a falvakban, valamint az alacsonyabb iskolázottsági szinten lévők körében minden vizsgált korcsoportban nagyobb a se nem tanulók, se nem dolgozók aránya.
Az Eurostat rámutat, hogy azon fiatalok magas aránya, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak óriási gazdasági veszteség, és hosszabb távon veszély is a társadalom számára. Az EU által 2030-ra kitűzött cél a 15-29 éves korcsoport esetén, 9 százalék. Ezt az értéket már 9 ország 2024-ben elérte. Érdekesek azonban a további korcsoportok és a végzettségek szerinti adatok is.Az 1. táblázatban 4 korcsoportra és a bármilyen végzettséggel rendelkezőkre, illetve a csak alsó fokú végzettségűekre látjuk a V4 országok az adatait és az EU-s átlagot.
1. táblázat. Se nem tanulók, se nem dolgozók aránya korcsoport és végzettség szerint (2024, %)
Korcsoport és végzettség
Magyarország
Csehország
Lengyelország
Szlovákia
EU átlag
Bármilyen végzettséggel
15-17
3,4
0,9
1,7*
–
2,7
15-19
6,5
2,4
2,9
5,2
5,4
15-24
10,0
4,6
7,0
8,7
9,1
15-29
10,9
8,6
9,4
10,7
11,0
Alsófokú végzettséggel, (0-2 szint)
15-17
3,2
0,9
1,6*
–
2,6
15-19
5,2
1,8
1,3
4,1
4,5
15-24
10,6
4,1
3,7
9,7
8,9
15-29
14,2
6,6
6,3
14,0
12,6
Középfokú végzettséggel
(3-4 szint)**
15-19
13,2
7,2
12,7
–
9,0
15-24
9,5
5,3
10,7
8,4
9,6
15-29
9,7
9,9
12,8
10,4
11,3
Forrás: Eurostat 2025.04.14.; *2022 évi érték; **A 15-17 éves korcsoportra nincs adat.
A 15-29 éves korcsoportra, bármilyen végzettséggel, – mint korábban említettük – a magyarországi arány a 10. legmagasabb. Az alsófokú végzettséggel rendelkezők esetén, ugyanebben a korcsoportban, a 14,2 százalékos értéknél rosszabb csak 4 országban van.
Érdemes felfigyelni az egy kivétellel minden korcsoport és végzettségi szint esetén lényegesen jobb cseh adatokra. A lengyel és szlovák adatok hiányosak, de a meglévő lengyel értékek többsége is kedvezőbb a magyarnál.
A képzettségi szinttel kapcsolatban az EU-s statisztikai rendszer szerint a „0-2” szint a kisgyermekkori, alapfokú (elemi) és alsó középfokú oktatást, a 3-4 szint pedig a felső középfokú és a középfok utáni, de nem felsőfokú oktatást jelenti.
A 2. táblázatban a korcsoportok és a lakóhely szerinti elérhető adatokat látjuk.
2. táblázat. Se nem tanulók, se nem dolgozók aránya korcsoport és lakóhely szerint (2024, %)
Korcsoport és lakóhely
Magyarország
Csehország
Lengyelország
Szlovákia
EU átlag
Nagyváros
15-17
–
1,0
–
–
2,5
15-19
3,3
1,9
3,5*
–
4,9
15-24
4,7
4,4
4,3
6,0*
8,3
15-29
5,4
7,4
6,5
6,2
10,0
Kisváros és külváros
15-17
3,1
1,4
6,6**
–
2,5
15-19
5,4
3,3
3,3
7,5**
5,3
15-24
9,0
5,7
6,9
6,1
9,2
15-29
10,6
9,9
9,7
8,8
11,4
Falu, vidék
15-17
5,7
0,4
5,8**
–
3,3
15-19
9,8
2,0
3,7
7,5
6,3
15-24
15,3
3,9
9,0
11,7
10,4
15-29
16,0
8,6
11,8
13,6
12,3
Forrás: 2025.04.14.; *2022 évi adat, **2021 évi adat
Azt látjuk, hogy általában minden korcsoportra nagy a különbség a városi és vidéki fiatalok adatai között, de Magyarország esetén a különbség kiugróan nagy. Ezzel az értékkel a 23. helyen vagyunk, vagyis csak 4 ország van mögöttünk.Végül vizsgáljuk meg a magyar adatok alakulását a 15-29 éves se nem tanuló, se nem dolgozó fiatalok aránya és két végzettségi szint tekintetében egy 10 éves időtávon.
1. ábra. A se nem tanulók, se nem dolgozók arányának alakulása Magyarországon a 15-29 éves korcsoportban bármely végzettség, illetve alsófokú végzettség esetén (2015-2024, %); Forrás: 2025.04.14.
Azt látjuk, hogy hosszabb időtávot vizsgálva a magyar adatok folyamatosan és jelentősen javulnak. Azonban – mivel minden országra a csökkenés a jellemző – a magyar arányjavulás kevés ahhoz, hogy jelentősebben lépjünk előre az EU-n belül. Az adatokból az nem derül ki, hogy azok, akik tanulnak, mit tanulnak és az sem, hogy akik dolgoznak, milyen munkahelyen dolgoznak. A közölt adatokból Magyarország esetén két fontos következtetést vonhatunk le. Elsősorban csökkenteni kellene a regionális különbségeket, felgyorsítva a vidéki fiatalok felzárkóztatását tanulás és munkavállalás szempontjából egyaránt.
Másrészt mivel Magyarországon elég jelentős az alsószintű végzettségűek aránya, az Eurostat szerint a 15-29 évesek körében 2024-ben 35,8 százalék volt, és éppen ezek körében – mint látjuk – minden korcsoport esetén nagy a se nem tanulók, se nem dolgozók aránya, ezeket a fiatalokat be kellene vonni különböző képzésekbe, hiszen ezzel nagyobb esélyük lenne a munkavállalásra is.
A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.