Magyarország ellen is hatalmas csapás készül Amerikában. Jöhet az 500 százalékos vám az orosz energiára? – Trump új szankciós csomagra készül.
Az Egyesült Államok politikai és diplomáciai köreiben egyre nagyobb figyelem övezi Donald Trump közelgő bejelentését, amely alapjaiban változtathatja meg az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos amerikai stratégiát. Az amerikai elnök újabb kemény fellépést ígér Moszkvával szemben – ezúttal egy rendkívül szigorú, akár 500 százalékos vámot kilátásba helyezve az orosz energiahordozókra.
A tervezett intézkedés nemcsak Oroszországot érintené, hanem azokat az országokat is, amelyek továbbra is vásárolnak orosz olajat, földgázt, uránt vagy más stratégiai jelentőségű nyersanyagot. A cél világos: gazdasági nyomásgyakorlással rávenni Moszkvát, hogy elfogadjon egy tűzszüneti megállapodást, és véget vessen az Ukrajna elleni több mint három éve tartó háborúnak.
Donald Trump már a kampánya kezdetén jelezte, hogy elnökként véget vetne a háborúnak. Az utóbbi hetekben azonban láthatóvá vált: a korábbi szavak most konkrét törvényjavaslatokban öltenek testet. Trump nem csupán politikai retorikával él, hanem lépésről lépésre közelíti meg a szankciós politika radikális átalakítását.
Az amerikai elnök kedden már jóváhagyta védelmi célú fegyverek küldését Ukrajnának – ez a döntés erős üzenet volt az orosz vezetés felé. Két nappal később a Fehér Ház környezetéből kiszivárgott információk szerint Trump egyre nyitottabbnak mutatkozott egy szigorú szankciós törvényjavaslat elfogadására, bár annak végleges szövege ekkor még nem állt rendelkezésre.
Mi szerepel a készülő törvényjavaslatban?
A szenátusban jelenleg tárgyalt tervezet – Lindsey Graham republikánus és Richard Blumenthal demokrata szenátor vezetésével – komoly gazdasági következményekkel járna Oroszország számára:
A jogszabály értelmében szankciók sújtanák az orosz állami szerveket, pénzintézeteket és magánszemélyeket is. Emellett drasztikus vámemelésekkel sújtanák azon országokat, amelyek továbbra is üzletelnek az orosz energiaszektorral. A legkeményebb elem: az akár 500%-os vám az orosz olajra, gázra és egyéb nyersanyagokra.
Ez a lépés különösen érzékenyen érintené azokat a nagy gazdaságokat – mint például Kínát vagy Indiát –, amelyek nem csatlakoztak a nyugati szankciós politikához, és továbbra is jelentős mennyiségű energiahordozót vásárolnak Oroszországtól.
Pusztító mellékhatás Magyarországra nézve
Bár az intézkedés célja elsősorban Oroszország gazdasági meggyengítése, az 500%-os vám súlyos következményekkel járhat olyan közép-európai országokra nézve is, mint Magyarország, amely jelentős mértékben támaszkodik orosz energiaimportra.
Magyarország földrajzi és gazdasági adottságai miatt évtizedek óta függ az orosz olajtól, földgáztól és atomenergiától – például a paksi atomerőmű üzemanyag-ellátásának biztosítása továbbra is orosz együttműködésen alapul. Egy ilyen mértékű vámteher drasztikusan megemelné az energiaárakat, és két fronton is komoly károkat okozhat:
Lakossági és ipari energiaárrobbanás: A rezsicsökkentés fenntarthatósága megkérdőjeleződne, miközben az ipar – különösen az energiaintenzív ágazatok – komoly versenyhátrányba kerülhetnek.
Költségvetési nyomás: Az államnak vagy tovább kellene támogatnia az energiafogyasztást súlyos árkülönbségek mellett, vagy a lakosságra és vállalkozásokra terhelné a többletköltségeket, ami inflációs nyomást és életszínvonal-csökkenést eredményezhet.
Ráadásul a magyar kormány hosszú ideje különutas energiapolitikát folytat Brüsszellel és Washingtonnal szemben, így egy ilyen amerikai intézkedés külpolitikai szempontból is súlyos nyomásgyakorlásként értelmezhető Budapest felé.
Nemcsak Moszkvának szól az üzenet
A törvényjavaslat üzenete kettős: egyfelől világosan jelzi Oroszország felé, hogy a háború gazdasági ára tovább nőhet. Másfelől a globális partnereknek is figyelmeztetés: a semlegesség vagy passzív kereskedelmi együttműködés súlyos következményekkel járhat.
Lindsey Graham keddi bejegyzésében egyértelművé tette, hogy a szankciók nemcsak Moszkvát, hanem minden olyan országot érintenének, amely „Putyin háborús gépezetét közvetetten finanszírozza”. Marco Rubio amerikai külügyminiszter hasonló üzenetet közvetített európai diplomaták felé, jelezve: Washington komolyan gondolja a következő szankciós hullámot.
Politikai játszmák és jogi buktatók
Bár a törvényjavaslat mögött kétpárti támogatás áll, és a Szenátus még júliusban szavazhat róla, nem mindenki tekinti teljesen biztosnak az elfogadását. Egyes kritikusok szerint a tervezet túlságosan szigorú szabályozást jelentene az elnöki hatáskörökre nézve, és nem biztosítana elegendő rugalmasságot a külpolitikai mozgástér megőrzéséhez.
Mi történhet a következő hetekben?
A törvény szövege még finomítás alatt áll, és valószínűleg legkorábban július 21-én kerül plenáris ülésre. A Kongresszus augusztusi szünete miatt a jogalkotási idő szűkös, így minden nap számít. A döntés nemcsak az amerikai külpolitika irányát befolyásolja majd, hanem közvetlen hatással lehet a globális energiapiacra és a geopolitikai erőviszonyokra is.
Trump új, példátlanul szigorú szankciós csomagja mélyreható változásokat hozhat a nemzetközi gazdaságban. Miközben az Egyesült Államok Oroszország térdre kényszerítésére törekszik, a következmények – különösen Magyarország számára – súlyosak lehetnek. Az 500%-os vám nem csupán egy politikai üzenet: ha megvalósul, hazánk energiaellátása, költségvetése és versenyképessége is komoly kihívások elé néz.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!