Nacsa Lőrinc: Magyar Péter olyan, mint az agresszív kisgyerek a játszótéren

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint a jövő évi választásokon két lehetőség közül választhatunk: a kormány megmarad és folytathatja az eddig képviselt nemzetpolitikát, vagy a Magyar Péter vezette Tisza Párt Brüsszel elvárásait teljesítve leépíti azt, meggyengítik a magyarságot minden értelemben, a külhoni magyarok pedig másodrendű állampolgárok lesznek. Nacsa Lőrinc a 2026-os választások tétjén túl beszélt még többek között a kettős állampolgárság kérdéséről, a nyugat-európai, illetve tengerentúlon diaszpórában élő magyarságról és a kiélezett ukrán–magyar kapcsolatokról is.

– Hogy látja az elmúlt időszakot nemzetpolitikai szempontból?

– Szerintem jó úton vagyunk a veszélyek korában is, hogy a nemzet erősödjön, és mindent meg is teszünk ezért. Programjainkat tudtuk folytatni a nehéz időszak ellenére is. A kárpátaljai magyarokat továbbra is tudtuk segíteni a háborús helyzet ellenére, sőt kiemelten foglalkoztunk azzal, hogy a háborús konfliktusok, az ukrán kényszersorozás ügyében, és így tovább segítséget nyújtsunk. Azért szoktuk használni az erősödő nemzet kifejezést, mert az elmúlt 105 évet tekintve mind az anyaországi, mind a külhoni magyarság most van egyik legerősebb állapotában, annak ellenére, hogy válságok, kihívások vannak. Rengeteg nagy tervünk van a jövőre nézve is, hiszen a beváltott ígéretek, az elmúlt 15 év eredményei alapot adnak arra, hogy tovább tervezzük a jövőt a nemzetpolitika területén is.

– Idén is meghirdették a Határtalanul programot, amiről a kormány végül azt a döntést hozta, hogy minden érvényes pályázat nyertes lesz. Ez példa nélkülinek számít, miért jutottak erre a döntésre?

– Mert ez egy nagyon sikeres program. Azt célozza, hogy magyarországi diákok osztálykirándulásokon a saját osztályközösségükkel eljuthassanak a határon túli magyarlakta régiókba. Ez az elmúlt években azt eredményezte, hogy 600 ezer magyarországi diák jutott el külhoni magyarlakta területekre, ami egy óriási szám. Ez mind-mind a nemzet hálóját szőtte sűrűbbre, és eljutottunk odáig, hogy ma az egyetemisták és főiskolások 80 százaléka járt már a külhoni magyar régiókban. Így hozta meg a döntést a kormány, hogy minden érvényes pályázat nyer. Ráadásul pluszforrást is biztosított a Határtalanul pályázathoz, hiszen nem akarjuk, hogy bárki azért maradjon le ezekről az osztálykirándulásokról, mert elfogyott rá a forrás. A legtöbben tavaszra szervezik a kirándulásokat, de nagyon sokan vannak azok, akik már most ősszel indulhatnak.

– A kormány nemzetpolitikájának egyik alappillérét jelenti, hogy biztosítják a külhoni magyaroknak a magyar állampolgárság felvételének lehetőségét. Jelenleg mennyi kettős állampolgár van?

– Az egyszerűsített honosításra és a kettős állampolgárság megadásáról szóló törvény elfogadása óta egymillió-kétszázezer magyar ember vette föl a magyar állampolgárságot vagy szerezte vissza azt, így vált nemzettársunkból honfitársunkká.

– A szlovák kormánnyal jelenleg jónak mondható Magyarország viszonya. Hogy áll ott a kettős állampolgárság kérdése?

– A szlovák kormánnyal valóban egyre jobb a viszony, mert olyan alapvető kérdésekben, mint például az orosz–ukrán háborúban a béke fontossága, a migráció vagy a genderideológia elutasítása, egyetértünk. Ez a javuló és jó kapcsolat pedig alapot ad arra, hogy a szlovák nemzet is megértse, a magyarok értékes részei a közösségüknek. Látniuk kell, hogy a Magyar Szövetségnek – ami a legerősebb regionális, de országos jelentőségű párt – van üzenete a többségi társadalom számára is: erős közép-európai gazdasági és politikai együttműködés nélkül sokkal nehezebb helyzetbe kerülnek, és ezek azok a sarokpontok, ami alapján akár az érzékenyebb, kényesebb kérdéseket is föl lehet és föl is kell vetni.

 – Történtek már olyan konkrét pozitív lépések a szlovák kormány részéről, amelyek az ottani magyar kisebbség helyzetét érintik?

– Júliusban jártam Pozsonyban, ahol a szlovák kormány számos tisztségviselőjével találkoztam. Egyrészt tisztelettel nézik a magyar diaszpórapolitikát és tanácsot kértek az ügyben, illetve a jó gyakorlatokat is megkérdezték, hogy a mi diaszpórapolitikánk hogy működik, mert ők is szeretnének ezzel foglalkozni. A kisebbségi kormánybiztossal is találkoztam, akivel a kisebbségi ügyeket vettük át. Azt reméljük ettől a kapcsolattól és a szlovák kormánytól is, hogy minden ügyben olyan döntések tudnak születni, amelyek a felvidéki magyar kisebbséget nem hátrányosan, hanem előnyösen érintik.

A teljes cikk a Magyar Nemzet oldalán olvasható.

Fotó: Magyar Nemzet