Világszerte emberek millióit érintette meg az Ichikawa Állatkert japán makákó kölykének, Punchnak a története. A tavaly nyáron született kis cerkóffélét édesanyja röviddel a világra jötte után elutasította, ezért az intézmény szakemberei vették át a gondozását. 2026 elején engedték vissza a csapatába, fajtársai közé. A beilleszkedése nem volt zökkenőmentes, ám a hosszú, magányos napok és kisebb-nagyobb összetűzések után Punch végül megtalálta a helyét.

Bár intézményünk nem tartja ezt a fajt, fontosnak tartjuk, hogy beszéljünk az esetről, különösen a makákó plüssével összefüggésben, amit mindenhova magával vitt. Ki kell hangsúlyozni, hogy az állatok nem játékként tekintenek ezekre a puha tárgyakra.

Néhány héttel ezelőtt elárvult pápaszemes pingvinünk, Adorján kapcsán már írtunk az úgynevezett „drótanya–szőranya” elméletről, miszerint tudományosan bebizonyították, hogy a szülő–utód kapcsolatban a legnagyobb összetartó erő a fizikai érintkezés.

A felnőttek testének melege, közelsége és a kapaszkodás lehetősége biztonságérzetet nyújt az utódok számára és ami kulcsfontosságú a fizikai fejlődésben is. Punch is azért kapta gondozóitól a plüss orangutánt, hogy legyen mihez odabújna és csökkenjen a szorongása.

Állatkertünkben mi is használunk puha anyagokat és plüssfigurákat legkisebb lakóinknál, ha a szükség úgy kívánja. Előfordult már rókamangusztánál, szurikátánál, mókusmajomnál, hódnál, vidránál és csimpánznál is.

A fotók között láthatjátok Laylát, a 2007-ben nálunk született orrszarvút, aki egy hatalmas oroszlánt kapott. Az anyja, Lulu túlságosan tapasztalatlan anya volt, ezért Laylát cumisüveggel kellett felnevelni. A kicsi abból a szempontból is különleges, hogy ő a világ első orrszarvúja, aki mesterséges termékenyítéssel jött a világra. Anya és lánya ma is nálunk élnek.

A módszert számos nemzetközi szervezet is sikeresen alkalmazta. Az amazonasi vadvilág védelméért küzdő IBAMA és IPAAM például már többször indított plüssgyűjtő kampányt az erdőirtások, az orvvadászat vagy az illegális állatkereskedelem következtében árván maradt, mentett főemlősök, lajhárok és hangyászok részére.



—
voragowl

14 comments

  1. Forrás mindjart lesz, ha valahogy kitalalom, hogy osszam meg nyomkoveto nelkul. Amugy a Fovarosi Allat- es Novenykert FB oldala.

  3. És ha leszakad valamelyik rész a plüssről, akkor kapnak takarékszövetkezet.

  7. Azon túl, hogy nagyon cuki és szívmelengető, milyen jó példa arra, hogy néha a kézenfekvő és egyszerű megoldások is mennyire jól működnek.

  10. Nagy szerencséjük, hogy azon a tíz négyzetméteren, ahol majd leélik az életüket, nem tudják elveszteni az édesded plüssüket.

  12. Egyébként viccen kívül: én is azért beszélek a plüssmackómhoz este és bújok hozzá, mert senki másom nincs.

    Szóval tényleg segít és állatok esetében különösen fontos lehet.

  13. De a többi majom nem tudja hogy az egy plüss. Azért bántják Punchot, mert azt hiszik hogy megölt egy majmot és azt vonszolja maga után.

  14. Arról mondjuk az állatkertek keveset beszélnek, hogy az ilyen jellegű elárvulások, mint ami Punch esetében is történt, inkább fogságban tartott állatoknál fordul elő. Pont Punch kapcsán olvastam 1-2 hete egy ilyen írást, ami azt vesézte ki, hogy a természetben iszonyatosan ritka, amikor az anya elutasítja az utódát, és sokkal gyakrabban fordul elő állatkerti felállásban, ahol az állat fogságban van tartva gyakorlatilag.

    Szóval aranyos ez a történet, meg minden, csak igazából el kéne ezen egy picit gondolkodni, hogy mit is csinálunk pontosan az állatokkal ezzel az állatkertezéssel.

    Az ilyen árván maradt, rehabilitációs céllal befogott kölyköknél teljesen megértem a módszert, de az állatkertek esetében valamennyire fel kell tenni a kérdést, hogy nem-e maga az állatkert generálja a problémát, csak mert az is egy jól dokumentált jelenség, hogy a fogságban tartott állatok nem funkcionálnak úgy, mint ahogy azt a természetben tennék.

Leave a Reply