Kármán András pénzügyminiszter és Magyar Péter miniszterelnök a Sándor-palotában 2026. május 12-én. – Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Kármán András pénzügyminiszter keddi országgyűlési meghallgatásán kifejezte, hogy örvendetes lenne, ha az ország sokat javuló kockázati megítélése nem a forint árfolyamának további erősödésében, hanem a kamatok csökkenésében jelenne meg.
Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke múlt csütörtökön jelezte, hogy júniusban akár kamatcsökkenés is jöhet, mert az erős forint javítja az inflációs kilátásokat. Varga Mihály jegybankelnök pedig túl optimistának minősítette a Goldman Sachs 350-es előrejelzését az euró/forint-árfolyamra.Ezek a megszólalások azt mutatják, hogy sem a kormány, sem a jegybank nem szeretne további forinterősödést.
Előzmények: a forint erősödése már egy évvel ezelőtt elkezdődött, majd a választások után még erőteljesebbé vált, négy-öt éve nem látott szinteket elérve az euróval szemben. A cikk írásakor az árfolyam 357 forint körül jár.
Az erősödés annak tudható be, hogy a befektetők szerint a választási eredmény nyomán jobban tervezhetővé váltak a magyar gazdaság folyamatai, megérkezhetnek az uniós források, és az új kormány elköteleződött az euró bevezetése mellett.
Reakciók: „A piac túl optimistává vált” – fogalmazott Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője egy szerdai üzleti fórumon, ő még sok kérdőjelet lát a következő időszak gazdaságpolitikája kapcsán.
A világ egyik legjobb befektetésének számít a forint a szakértő szerint, de rövid távon nem lát sok teret az erősödésre. 360–370 közti árfolyamra számít az év második felében, de ha reális lesz az euróbevezetés terve, az további erősödést hozhat.„Minden szempontból túl erős a forint” – értékelte a helyzetet Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a cég sajtótájékoztatóján. Ezt jelzi, hogy 10 százalékos reálfelértékelődés történt két év alatt, de közben a gazdaság termelékenysége nem javult. Szerinte rövid távon leszúrhat 350-ig az árfolyam, de az uniós források feloldását már beárazta a piac.Túl erősnek tartja a forintot Árokszállási Zoltán, az MBH Bank vezető közgazdásza is. Ő is 360–370-es sávba várja a hazai valutát a közeljövőben, majd ősszel már inkább 370 fölé.
Miért fontos ez? Miközben az importőröknek és a külföldre utazóknak kedvező az erősebb forint, gátat szabhat a gazdasági növekedésnek, mivel rontja az exportra termelő vállalatok piaci helyzetét.
Az euró bevezetéséhez az országnak be kell majd lépnie az ERM II árfolyam-mechanizmusba. Ennek keretében az árfolyam egy központilag meghatározottól csak maximum 15 százalékkal térhet el két éven keresztül. Ha az árfolyamot erősebb szinten rögzítik, akkor az exporthátrány is rögzülhet.
Alulnézet: „A jelenlegi euróárfolyam fenntarthatatlan a cégek számára” – fogalmazott Sinkó Ottó, a Videoton Holding Zrt. vezérigazgatója a cég üzleti fórumán. Szerinte 390-395-ös euró lenne ideális a magyar gazdaság szempontjából. 2026-ot 393-as árfolyammal tervezték, és a jelenlegivel biztos nem lesz idén növekedés a cégnél.
Megengedőbb volt Lakatos Péter, Sinkó vezérigazgató-társa, aki szerint az elmúlt években sokkal több pénzt kerestek, mint amennyire jók voltak. Most kell bizonyítani a versenyképességet Lakatos szerint, ugyanis versenytársaik is ugyanebben környezetben termelnek.A Richter Gedeon vezérigazgatója, Orbán Gábor is a túl erős forintra panaszkodott a Bloombergnek, ugyanis a vállalat bevételeinek 93 százaléka származik exportból.Az OTP-t és a Waberer’st is érzékenyen érintheti az árfolyamkörnyezet, ugyanis az OTP eredményének 70 százaléka keletkezik külföldön, míg a Waberer’s euróban jegyzi a díjait – emelte ki Miró József, az Erste vezető elemzője.
Mi várható? A kamatcsökkentésre már a következő hónapokban sor kerülhet Árokszállási szerint, aki kiemelte az MNB szerdai devizacsere-tenderét. A jegybank 50 bázisponttal 5,25 százalékra csökkentette az évesített forintkamatot, ami annak a jele, hogy a jegybank is érzi, hogy „a piaci folyamatok egyre inkább eltávolítják a […] kamatszintet a 6,25 százalékos alapkamattól”.
Ennek ellentarthat azonban, hogy a jegybanknak az inflációs kockázatokat is figyelnie kell. Ahogy nemrég írtuk, június végétől életbe lépnek azok a banki és telekommunikációs áremelések, amelyeket az érintettek az előző kormány nyomására halasztottak el.
Kövess minket Facebookon is!