A horvát–magyar kőolajvita az elmúlt hetekben több szálon, külpolitikai és belpolitikai dimenzióban is kiéleződött. Az ügy középpontjában a Barátság kőolajvezeték áll, amelyen keresztül Magyarország hagyományosan orosz kőolajhoz jut, de január 27-én leállt a kőolajszállítás a vezetéken. A magyar kormány álláspontja szerint a rendszer műszakilag működőképes, a tranzit újraindításának nincs technikai akadálya, a kiesés oka politikai döntés.
A kormány kommunikációja szerint Ukrajna nem engedélyezi a szállítás folytatását, és ezzel nyomást gyakorol Magyarországra, hogy ne gördítsen további akadályokat Ukrajna EU-s csatlakozásának megkezdése és a küldött támogatások elé – valamint beavatkozva a magyar választásokba. Ezt erősíti, hogy a TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint is az UkrTransNafta – amely Ukrajna területén keresztül biztosítja a tranzitot – műszakilag már készen áll a szállítás újraindítására Magyarország és Szlovákia irányába a Barátság vezetéken keresztül.
Ezért Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször hangsúlyozta, Magyarország energiabiztonsága elsődleges, és elfogadhatatlan, hogy politikai viták miatt sérüljön az ellátás. A tárcavezető a szerdai kormányülés utáni sajtótájékoztatón bejelentette, Magyarország leállítja a dízel üzemanyag szállítását Ukrajnába mindaddig, amíg Kijev nem indítja újra a kőolajszállítást a Barátság vezetéken. Nem sokkal a magyar bejelentés után a szlovák kormány is hasonló döntésről számolt be.
Magyar Péter a horvátokkal egyeztetett, aztán fordulat történt
Február közepére az ügy belpolitikai színezetet is kapott, ugyanis lapunk birtokába jutott egy, a kormány számára készült jelentés – amely titkosszolgálati információkra hivatkozik –, ebből pedig az derült ki, hogy az ukrán vezetés tudatosan készült a Barátság vezetéken történő szállítás leállítására, mint politikai eszközre. A jelentés több ukrán energetikai szakértő nyilatkozatát is tartalmazza, mely szerint
A légicsapás egy ukrán tulajdonban lévő tartályt ért, az azt tartalmazó kőolajat Lengyelországba tervezték exportálni. A jelentés egyértelműen azt állítja, hogy a támadás legfeljebb ideiglenes technológiai szünetet eredményezhetne a szállításokban, Ukrajna azonban így próbál nyomást gyakorolni a magyar kormányra az ukrán európai integrációs törekvések akadályozása miatt.
Értesüléseink szerint a kormány elé kerülő jelentés kitért arra is, hogy az ukrán vezetés felkészült a leállítás miatt adódó jogi problémákra is. Tisztában vannak azzal is, hogy Magyarország – Szlovákiával egyetemben – bírósági eljárást kezdeményez annak érdekében, hogy újraindítsák a kőolaj szállítását, és az is világos számukra, hogy ebben az esetben Ukrajna komoly pénzbírságra számíthat a nemzetközi szerződések megsértése miatt.
A jelentés szerint a müncheni biztonságpolitikai konferencián az ukrán delegáció – német közvetítéssel – tájékoztatást adott a Tisza Párt vezetőinek arról, hogy nem tervezik a vezeték újraindítását. A beszámoló szerint a párt képviselői jelezték, készek Magyarországot leválasztani az olcsó orosz energiáról. A kormányzat ezt úgy értelmezi, hogy az ügynek választási és geopolitikai dimenziója is lehet. A müncheni biztonságpolitikai konferencia így nemcsak nemzetközi, hanem magyar belpolitikai szempontból is jelentős helyszínné vált.
A helyzet éleződése előtt néhány nappal Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Münchenben tárgyalt több európai vezetővel. A közösségi médiában közzétett beszámolója szerint egyeztetett Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, a német kancellárral, valamint a horvát kormányfővel is.
Magyar Péter egyeztetései óta látványos fordulat történt a horvát álláspontban. végül a horvát gazdasági miniszter visszautasította, hogy orosz eredetű kőolajat szállítsanak az Adria-kőolajvezetéken keresztül Magyarország és Szlovákia felé.
Ez azért különösen érzékeny pont, mert az Európai Tanácsban korábban olyan megállapodás született, ha Ukrajna irányából nem érkezik orosz olaj, akkor más uniós tagállam biztosíthat ellátást Magyarország és Szlovákia számára. A mostani horvát elzárkózás így nemcsak energetikai, hanem uniós jogi és diplomáciai kérdéseket is felvet.
Ezt a gondolatmenetet erősítette meg Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata is, aki szerint a magyar kormánynak tudomása van arról, hogy paktum jött létre Münchenben. A kormányfő szerint német vezetéssel létrejött egy Brüsszel–Kijev–Tisza Párt-tengely.
Magyar–horvát csörte
A kormányfő nyilatkozatából is egyértelmű, hogy Magyarország kőolajellátása a választásokig biztosítva van. Felszabadították a stratégiai készletek egy részét, amelyek több hónapra elegendő tartalékot jelentenek. Emellett a Mol tengeri szállítással is rendelt kőolajat, amely a horvátországi terminálon keresztül érkezhetne, majd az Adria-vezetéken jutna el Magyarországra. A magyar fél arra hivatkozik, hogy az uniós szabályok lehetővé teszik a tengeri szállítás igénybevételét, ha a csővezetékes tranzit ellehetetlenül.
A horvát kormány ugyanakkor határozottan jelezte: − a müncheni egyeztetések óta − nem támogatja, hogy Horvátországon keresztül orosz olaj jusson Magyarországra.
A horvát gazdasági miniszter szerint az orosz olaj olcsóbb lehet, de az ilyen import a háborút finanszírozza, ezért nem kívánnak ilyen tranzitot biztosítani. A horvát álláspont szerint a Janaf rendszere képes lenne nem orosz forrásból származó kőolajat szállítani, így Magyarország és Szlovákia ellátása alternatív beszerzéssel is biztosítható lenne.
Ante Susnaj gazdasági miniszter ugyanakkor közölte, a Janaf évi 15 millió tonna olaj szállítására képes, ami meghaladja a százhalombattai és a pozsonyi finomító kapacitásának összegét, tehát technikai akadály nem áll fenn. Tavaly novemberben írtunk arról, hogy a Bloomberg szerint a Mol a harmadik negyedéves jelentésében arról számolt be, hogy a horvátországi Adria-vezeték kihasználtságának növelésével szárazföldi finomítóinak mintegy 80 százaléka ellátható lenne akkor is, ha a Barátság kőolajvezetéken keresztüli orosz olajszállítások jelentősen visszaesnének.
Cikkünk megjelenését követően a Mol pontosítást közölt. „Az Adria-vezeték kapacitása kapcsán megjelent sajtóhírek következtetései nem tükrözik a Mol álláspontját. Továbbra is kitartunk amellett, hogy a régió biztonságos ellátásához legalább két teljes értékű, megbízható vezetékre van szükség. Az Adria-vezeték jelenleg csak kiegészítő szerepet tölt be, nem nőtt fel a feladathoz.”
Korábbi becsléseink és feltételezéseink alapján, ha a Janaf a szükséges mennyiséget le tudná szállítani a magyar határra, a finomítóink akkor is maximum 80 százalékos hatékonysággal tudnának működni, számolva azzal is, hogy bizonyos kőolajfajták esetében változik a termékkihozatal. De szeretnénk hangsúlyozni, a Janaf kapacitása és szállítási képessége nem bizonyított
– írták. A Mol szeretne tisztán látni a kérdésben, de a Janaf egyelőre a horvát vezetékszakasz állapotfelmérésének eredményét és a karbantartási tervet sem osztotta meg. „Egyelőre az ellentmondásos kapacitásteszteken és a késedelmes szállításon túl nem tudunk semmit az Adria-vezeték horvát szakaszáról” – közölte a társaság tavaly novemberben.
Válaszlépések
Ahogy azt említettük, február 18-án, szerdán Szijjártó Péter megerősítette, hogy Ukrajna nem indította újra a szállítást, pedig minden műszaki, fizikai és technikai feltétel adva van ahhoz, hogy a Barátság kőolajvezeték újrainduljon – ezt az ukránok egyelőre tagadják, szerintük még javítják és ellenőrzik a vezeték állapotát.
Az Ukrajnába irányuló dízel üzemanyag kiszállítása leállításra került. És az Ukrajnába irányuló dízel üzemanyag kiszállítása nem indul újra mindaddig, amíg az ukránok nem indítják újra a kőolaj szállítását a Barátság vezetéken Magyarország irányába
– fogalmazott a miniszter a válaszlépést illetően. Nem sokkal később Robert Fico szlovák kormányfő is lépett, és bejelentette, hogy leállítja a Slovnaft olajfinomító a gázolaj ukrajnai exportját, és teljes egészében belföldre termel. A magyar kormány szerdai ülésén arról határozott, hogy 250 ezer tonna olajat szabadít fel a magyar és régiós felhasználók számára az állami olajtartalékokból.
Az értékesítésre felajánlott mennyiség a teljes tartalék mintegy 40 százalékát teszi ki, visszapótlásáról legkésőbb augusztus végéig gondoskodni kell – tudtuk meg az Energiaügyi Minisztériumtól. Az ügyben az Európai Bizottság is rendkívüli egyeztetést hívott össze.
Összehívtuk az olajkoordinációs csoport ad hoc ülését, hogy megvitassuk az ellátási zavar hatásait és az üzemanyag-ellátás lehetséges alternatíváit
– közölte az Európai Bizottság szóvivője. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban kijelentette, folyamatosan kapcsolatban állnak az ukrán hatóságokkal, és tájékozódnak a vezeték javításának ütemezéséről. Megjegyezte: Magyarország elvárja az európai uniós szabályok betartását az Európai Bizottságtól, és azt, hogy a brüsszeli testület ne Ukrajna Bizottságként viselkedjen.
Felszólított továbbá, hogy vegyék komolyan az orosz kőolaj importjára vonatkozó EU-szabályokat, és jelezzék a horvátoknak, hogy a Barátság vezeték kiesésének idejére nem tagadhatják meg az orosz olaj tengeri szállítását Magyarországtól és Szlovákiától. Budapest részéről elhangzott az a kritika is, hogy az Európai Bizottság nem lehet „Ukrajna bizottsága”, hanem az uniós tagállamok energiabiztonságát kell elsődlegesen szem előtt tartania.
(Borítókép: Andrej Plenkovics horvát miniszterelnök és Magyar Péter 2026. február 16-án. Fotó: Tisza Párt / Facebook)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!