A vízügyi igazgatóságok vízhiány elleni feladatainak koordinációja érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) elrendelte a vízhiány elleni központi védekezést, és megkezdte a működését az Országos Vízügyi Koordinációs Központ – közölte az OVF csütörtökön az MTI-vel.
Az intézkedés indoklásaként kifejtették: Magyarországon az elmúlt 5 év halmozott csapadékhiányának mértéke április végére elérte a 462 millimétert, a Tisza-völgy több térségben a 900 millimétert is meghaladja. A talajvízkészletek a közlemény szerint továbbra is tartósan az átlagos szintek alatt vannak, a talajvízszintek süllyedése a 30 éves átlaghoz viszonyítva az Alföld jelentős részén 1 és 2 méter közötti.
A közlemény szerint az őszi-téli vízmegtartást a korábbi üzemrendek módosításával hajtották végre, az érkező vizek megtartása és az öntözőcsatornák téli feltöltése érdekében. A duzzasztott vízterekben, a csatornák medrében és a tározókban a megtartott víz mennyisége május elejére elérte a 615 millió köbmétert, ami 140 millió köbméterrel több az egy évvel korábbinál. A vízügyi igazgatóságok az elmúlt hónapokban ezekre a készletekre és a vízfolyások hozamára támaszkodva biztosították a vízpótlásokat. A továbbiakban az aszály miatt térségi megoldásokra van szükség, ezért Gajdos László élő környezetért felelős miniszter elrendelte, hogy csütörtöktől az Országos Vízügyi Koordinációs Központ fogja össze a vízhiány elleni védekezést.
A közleményben kiemelték: az elmúlt napokban lehullott, illetve a következő hat napra jelzett csapadék emelheti a vízszinteket, az első összehangolt intézkedések ezeknek a megtartását szolgálják. A további beavatkozások jelentős hányada vízvisszatartási célú, például a holtágak és a nem állami tulajdonú művek, belvízcsatornák feltöltése, ökológiai célú vízpótlások biztosítása. A „Vizet a tájba” program keretében elárasztások is lesznek, de vízépítési beavatkozásokra is szükség lesz – tették hozzá.
Az OVF jelezte: a gazdálkodókkal egyetértésben bevezethetik az öntözési vízhasználat menetrendjét, ezzel az idén is elkerülhető lehet a mezőgazdasági vízfelhasználás korlátozása. Ebben jelentős szerepe lesz a Tisza–Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszernek is, amelynek kulcseleme a tiszalöki és kiskörei vízlépcső, valamint a Keleti-, a Nyugati- és a Nagykunsági-főcsatorna.
A vízügyi szakemberek folyamatosan a területen vannak, és készen állnak az aszály káros hatásainak enyhítésére – olvasható a közleményben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!