Az OTP Bank 2026 első negyedévében úgy ért el kiemelkedő eredményt, hogy közben tovább nőtt a magyar bankszektort terhelő különadók és szabályozói terhek súlya – mondta az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón Bencsik László vezérigazgató-helyettes. A pénzintézet konszolidált adózás utáni eredménye 177 milliárd forint lett, ugyanakkor az egyszeri, teljes évre vonatkozóan az első negyedévben elszámolt tételek időarányosításával, illetve az állampapír-vásárlásokhoz kapcsolódó adókedvezmények figyelembevételével korrigált profit már 324 milliárd forintra emelkedett. Bencsik László hangsúlyozta: az OTP a korrigált számot tartja relevánsabbnak az üzleti folyamatok megítélése szempontjából, mert az jobban tükrözi a bankcsoport működési teljesítményét.
Bíznak a terhek kivezetésében
A bankcsoport eredményét jelentősen torzította, hogy Magyarországon a bankszektorra kivetett terhek egy részét az év elején, egy összegben kellett elszámolni. Az OTP összesen 228 milliárd forintnyi extra terhet könyvelt el az első negyedévben. Ennek része volt a pénzügyi szervezetek különadója, az extraprofitadó, a tranzakciós illeték, illetve a kamatstop hatása is. Az extraprofitadó összege az idei évben várhatóan 115 milliárd forint lesz, szemben a tavalyi 54 milliárddal. Az első negyedévben azonban 151 milliárd forintot kellett elszámolni ezen a soron, mert az állampapír-vásárlásokhoz kapcsolódó kedvezmények csak fokozatosan jelennek meg az év során. Bencsik László ezt „brutális mértékű” emelésnek nevezte, és arról beszélt, hogy az OTP bízik abban: az új kormány hosszabb távon fokozatosan kivezeti ezeket a terheket.
Egy hosszú távon versenyképes, fenntartható növekedési pályán működő országban ezek az extraprofitadók nem maradhatnak fenn tartósan. Ezek a terhek súlyosan torzítják a versenyt nemcsak Magyarországon, hanem európai összevetésben is, miközben a bankrendszer finanszírozási képességét is gyengítik. Nyugat- és Észak-Európában nem működik ilyen típusú adórendszer, és véleményünk szerint ennek is szerepe van abban, hogy ott erősebb a befektetői bizalom és alacsonyabb az országkockázat. Abban bízunk, hogy az új kormány fokozatosan kivezeti ezeket a terheket, még ha ez nem is egyik napról a másikra fog megtörténni. Rövid távon ez nyilván költségvetési kérdés is, de közép- és hosszú távon a gazdasági növekedés és a versenyképesség szempontjából egyértelműen pozitív hatása lenne
– fogalmazott a vezérigazgató-helyettes.
A menedzsment szerint a korrigált eredmény még úgy is kiemelkedőnek számít, hogy abban két egyszeri pozitív tétel is szerepet játszott. Az egyik az orosz állampapírokhoz kapcsolódó korábban megképzett értékvesztés részleges visszaírása volt, miután az OTP megkapta bizonyos orosz kötvények kamatfizetését. A bank közlése szerint az összegek már megérkeztek az OTP számláira, azonban azok felett egyelőre nem rendelkezhet szabadon, ehhez magyar bírósági jóváhagyás szükséges.
A másik pozitív hatást a támogatott hitelek valós értékelése okozta: a hozamkörnyezet változása miatt ezek átértékelése szintén javította az első negyedéves eredményt. A két tétel együtt adózás előtt több mint 35 milliárd forinttal növelte a magyar működés profitját.
A bankcsoport működési mutatói ugyanakkor önmagukban is erős teljesítményt jeleznek. Az OTP nettó kamatmarzsa 2026 első negyedévében 4,59 százalékra emelkedett a tavalyi 4,34 százalékról, miközben a költség/bevétel mutató 40,4 százalékra javult. A tőkearányos megtérülés a korrigált adatok alapján 23,5 százalékot ért el az első negyedévben, szemben a 2025-ös 21,6 százalékos szinttel. A portfólió minősége tovább javult: a Stage 3 ráta 3,4 százalékra csökkent, míg a hitelkockázati költségráta 47 bázispont lett.
Dübörög a hitelpiac
A magyar piacon az egyik legfontosabb hajtóerővé az Otthon Start Program vált. Az OTP adatai szerint a támogatott lakáshitel-konstrukció rendkívül erős keresletet generált: az első negyedévben az OTP piaci részesedése a jelzáloghitel-szerződések összegéből 40,5 százalékra ugrott. Az Otthon Start szerződések ügyfélszáma megközelítette a 14 800-at, az átlagos hitelösszeg 34 millió forint, az átlagos futamidő pedig 23,5 év volt. A bank szerint a támogatott konstrukciók esetében az OTP hagyományosan erősebb piaci pozícióval rendelkezik, részben a nagyobb kapacitások, részben a gyorsabb ügyintézés miatt.
A lakossági hitelezés más szegmenseiben is folytatódott a növekedés. Az OTP-nél a személyi kölcsönök szerződéses összege éves alapon 17 százalékkal nőtt az első negyedévben.
A lakossági betéti piacon a bank részesedése 41,9 százalékra emelkedett,
ami negyedév alatt 70 bázispontos növekedést jelentett. Bencsik László szerint ez az egyik legfontosabb indikátor arra, mennyire erős a bank kapcsolata a lakossági ügyfelekkel.
A vállalati hitelezésben szintén erősödött az OTP pozíciója. A magyar vállalatoknak nyújtott hitelek piacán a bank részesedése történelmi csúcsra, 21,6 százalékra emelkedett. Különösen látványos volt a mikro- és kisvállalati szegmens teljesítménye: ezeknél az ügyfeleknél a hitelállomány egyetlen negyedév alatt 6 százalékkal bővült. Bencsik László kiemelte, hogy 2008-ban az OTP részesedése ezen a piacon még csak 7,5 százalék volt, így az elmúlt másfél évtizedben fundamentális átalakulás ment végbe a bank vállalati üzletágában.
A külföldi leánybankok közül továbbra is a bolgár DSK teljesített a legerősebben: az első negyedéves adózás utáni eredménye 51 milliárd forint lett. Javult az üzbég leánybank jövedelmezősége is, míg Oroszországban a profit csökkenését elsősorban a pénzforgalmi és devizaváltási bevételek visszaesése okozta. Az OTP hangsúlyozta, hogy az orosz alaptevékenység – elsősorban a fogyasztási hitelezés – továbbra is stabil növekedést mutat.
A hitelállomány árfolyamszűrt alapon negyedéves összevetésben 3 százalékkal nőtt a csoportnál, ami évesítve 13–14 százalékos dinamikának felel meg. Magyarországon és Bulgáriában egyaránt 5 százalékos, Szlovéniában pedig 4 százalékos bővülést mért az OTP az első negyedévben. A betétállomány szintén 3 százalékkal nőtt negyedéves alapon, ezen belül Magyarországon a lakossági betétek 9 százalékos bővülést mutattak. A bank szerint ebben szerepet játszottak a választások előtti fiskális transzferek és a lakossági jövedelmek emelkedése is.
Stabil tőkehelyzet
A bankcsoport tőkehelyzete továbbra is stabil maradt. A CET1-ráta 17,6 százalékra csökkent az év végi 18,1 százalékról, azonban ebből 0,4 százalékpontot a magyarországi egyszeri terhek elszámolása magyarázott. A felügyeleti elvárás ugyanakkor mindössze 11,1 százalék volt, így az OTP jelentős tőketöbblettel rendelkezik. A likviditási pozíció szintén erős: a nettó hitel/betét arány 77 százalék, az LCR-ráta 227 százalék volt az első negyedév végén.
Az OTP továbbra is aktív a nemzetközi kötvénypiacokon. A bank közlése szerint a következő időszakban is folytatódnak az MREL-követelmények teljesítéséhez szükséges kötvénykibocsátások, miközben a dinamikusan bővülő jelzáloghitel-állomány miatt új jelzáloglevél-kibocsátásokra is sor kerülhet. A menedzsment emellett kiemelte: az S&P Global Market Intelligence elemzése szerint
az OTP Bank 2025-ben a második legjobb teljesítményt nyújtotta az 50 legnagyobb tőzsdén jegyzett európai bank között,
míg az EBA stressztesztjén a vizsgált 64 európai bank közül a 13. helyet érte el.
Dinamikus, fenntartható pályára állhat a magyar gazdaság
A gazdasági kilátásokról szólva Bencsik László arról beszélt, hogy az OTP továbbra is 1,8 százalékos magyar GDP-növekedést vár 2026-ra, miközben a költségvetési hiány a jelenlegi várakozások szerint 6,8 százalék körül alakulhat. A bank szerint az új gazdaságpolitika, az esetleges eurózónás konvergencia és az uniós források újbóli megnyílása középtávon javíthatja a magyar gazdaság növekedési kilátásait. Rövid távon ugyanakkor továbbra is komoly kockázatot jelent a közel-keleti konfliktus és az energiaárak alakulása. A menedzsment szerint egy elhúzódó iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros forgalmának tartós zavarai globális inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak.
Úgy látjuk, hogy jó esély van arra, hogy a magyar gazdaság a következő években egy dinamikusabb és fenntarthatóbb növekedési pályára álljon. Ebben kulcsszerepe lehet annak, hogy az új gazdaságpolitika mennyire tudja helyreállítani a befektetői bizalmat, illetve hogy újra elérhetővé válnak-e az uniós források és kedvezményes hitelprogramok. Rövid távon természetesen továbbra is jelentős kockázatot jelent az energiapiac alakulása és a közel-keleti konfliktusok hatása, különösen az olaj- és gázárak szempontjából. Ha azonban sikerül stabilizálni a külső környezetet, akkor Magyarország középtávon érdemben gyorsabb növekedésre lehet képes, mint amit az elmúlt években láttunk. A bankrendszer teljesítménye mindig tükrözi a gazdaság állapotát, ezért számunkra is kulcskérdés, hogy a magyar gazdaság tartósan versenyképesebb pályára álljon
– fejtette ki Bencsik László.
Az OTP menedzsmentje ugyanakkor egyelőre nem módosította az idei évre vonatkozó várakozásait. A bank továbbra is arra számít, hogy a hitelállomány organikus növekedése árfolyamszűrten meghaladhatja a 2025-ös 15 százalékot, a nettó kamatmarzs 4,34 százalék körül alakulhat, míg a működési költség/bevétel mutató nemileg meghaladhatja a tavalyi 41,7 százalékos szintet. A közgyűlés döntése alapján az OTP részvényenként 1129 forint osztalékot fizet a 2025-ös eredmény után.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!