Pénteken véget ért Donald Trump pekingi látogatása, amelyet mindkét fél történelmi mérföldkőnek nevezett. Kína és az Egyesült Államok vezetője számos kérdésben egyeztetett egymással, és az amerikai elnök szerint Peking elkötelezte magát amellett, hogy nem szállít katonai felszerelést Iránnak.
A csütörtöki tárgyalást követően Hszi Csin-ping helyi idő szerint péntek délelőtt találkozott ismét Donald Trumppal a Csungnanhaj-kertben, amelyet szakértők a Fehér Házhoz hasonlítanak, de megjegyezték, hogy ez a helyszín sokkal zártabb, és kizárólag a legközelebbi szövetségesek, valamint gondosan megválasztott vendégek előtt nyílnak meg kapui. A két elnök a kertben mindössze tíz percet töltött, ahol Donald Trump megcsodálhatta az évszázados fákkal övezett kertet.
Az amerikai elnök nem tudott betelni a látvánnyal, és megjegyezte, hogy ilyen nagy és gyönyörű rózsákat még sehol sem látott, amire válaszul Hszi Csin-ping megígérte neki, küld magokat, hogy a Fehér Ház kertjében is elültethessék őket. A kínai elnök hozzátette, hogy nem véletlenül választotta a péntek délelőtti fogadás helyszínéül az egykori császári palotát, ugyanis 2017-ben Donald Trump mar-a-lagói birtokán látta vendégül őt Floridában.
A sétát követően egy csésze teát fogyasztottak el közösen, majd zárt ajtók mögött munkaebéden folytatódtak a megbeszélések. Az amerikai elnök pozitívan értékelte a találkozót, és lelkesen nyilatkozott:
Azt hiszem, sok jó sült ki belőle – fantasztikus kereskedelmi megállapodásokat kötöttünk, amelyek jók mindkét országnak.
A bejelentett megállapodások közül kiemelkedik a Boeinggel kötött üzlet, amelyről az amerikai elnök a Fox Newsnak beszélt. Sean Hannity-nek elárulta, hogy Hszi Csin-ping 200 utasszállító gépet rendelt az amerikai repülőgépgyártótól. Az egyezség megkötését könnyítette, hogy Kelly Ortberg, a cég vezérigazgatója személyesen látogatott el Pekingbe. Elemzők előzetesen ennél több gép vásárlását árazták be, így a csalódottságot a részvényesek a Boeing-papírokon verték le, amelyek azonnal 4 százalékkal estek a New York-i tőzsdén.
Egy fontos fejleményről is beszámolt Donald Trump energetikai területen: a két ország megállapodott arról, hogy Kína újra amerikai olajat vásárol.
Azt mondta, tetszik neki az ötlet. Azt hiszem, meg fog történni. Texas felé indulnak majd a kínai hajók, valamint Louisianába és Alaszkába is
− fogalmazott az amerikai elnök. Ez a bejelentés azért különösen fontos, mert Peking 2025 tavaszán állította le az amerikai nyersolaj vásárlását, miután 20 százalékos vámot vetett ki az Egyesült Államok Kínára.
Egy lépés előre, kettő hátra
A csúcstalálkozó geopolitikai szempontból legfontosabb fejleménye az Iránnal kapcsolatos kínai kijelentés volt. Donald Trump közölte: Hszi Csin-ping megerősítette, hogy Kína nem fog katonai felszerelést szállítani Iránnak. Ugyanakkor a kínai elnök azt is nyilvánvalóvá tette, hogy Peking továbbra is vásárol iráni olajat. Az elmúlt évben és 2026 első negyedévében Kína naponta mintegy 1,4 millió hordó olajat vett a perzsa államtól, ami az ország teljes olajexportjának több mint kilencven százalékát tette ki. Ez a mennyiség Kína teljes nyersolajimportjának 12–15 százalékát jelenti.
A Hormuzi-szorossal kapcsolatban Donald Trump szerint kínai kollégája felajánlotta segítségét, hogy mielőbb újra megnyíljon a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala. „Ha bármiben segíthetek, szívesen megtenném” – idézte a kínai elnök szavait Trump, majd hozzátette: „Nyilván, aki ennyi olajat vásárol, annak van valamilyen kapcsolata velük, de ő is nyitva szeretné látni a szorost.” A kínai külügyminisztérium közleményben szólította fel a perzsa államot a Hormuzi-szoros mielőbbi megnyitására, és diplomáciai megoldást sürgetett az iráni konfliktusban.
Az iráni urándúsítás kérdéséről az amerikai elnök azt mondta, Teherán egyelőre ide-oda táncol: először beleegyezett, majd visszakozott abban az ügyben, hogy az Egyesült Államok egységei összegyűjtsék a megsemmisített atomlétesítmények alatt heverő, több száz kilogrammnyi dúsított uránt.
Nem közeledtek az álláspontok Tajvan esetében
Ugyan Kína egyértelmű álláspontot képvisel Tajvan ügyében, de az Egyesült Államok sem enged a negyvennyolcból, Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteken megerősítette, hogy Washington Tajvan-politikája a pekingi csúcstalálkozót követően sem változik.
A tárcavezető szerint Kína valójában azt preferálná, ha a sziget önként betagozódna a távol-keleti országba, akár egy népszavazás útján, és csak ezután kerülne sor az újraegyesítésre. „Szerintünk szörnyű hiba lenne ezt erővel kierőszakolni. Ennek globális következményei lennének, nem csupán az Egyesült Államok részéről” – mondta a külügyminiszter.
Amerikai hitelkártyák törnének be a kínai piacra
Donald Trump a péntek délelőtti tárgyaláson az előzetes programtól eltérve magával vitte a kíséretében lévő amerikai üzletembereket is, amit állítása szerint Hszi Csin-ping is jóváhagyott. Kína így „több száz milliárd dolláros” megállapodásokat kötött a jelen lévő vállalatok révén. A piacok mégsem reagáltak pozitívan a bejelentésre, mivel semmi konkrétum nem látott még napvilágot.
Az amerikai elnök azt is megemlítette, hogy felvetette a Visa és a Mastercard kínai piacra való belépését, amelyek már évek óta küzdenek azért, hogy megvessék lábukat a távol-keleti országban. „Azt mondtam: mi lenne a Visával Kínában? Valamiért feketelistára tették őket, talán ez most megváltozik” – jegyezte meg Trump, akinek delegációjában mindkét cég vezérigazgatója ott volt.
Donald Trump hazautazott, felkészül Vlagyimir Putyin
Az amerikai elnök a Fox Newsnak adott interjúban elismerően nyilatkozott Hszi Csin-pingről, akit melegszívűnek, de koncentrált politikusnak nevezett. „Minden a lényegről szól. Nincs játék, nincs fecsegés arról, milyen szép az idő” – mondta. Egy hasonlattal élve közölte: „Ha elmennétek Hollywoodba, és keresnétek valakit, aki Kína elnökét játssza egy filmben – tökéletes figura. Még a fizikuma is: magas, főleg ehhez az ország lakóihoz képest.”
Donald Trump pénteken helyi idő szerint délután fél háromkor szállt fel az Air Force One-ra, és lelkesen integetett az őt búcsúztatóknak, akik között ezúttal ott volt Vang Ji kínai külügyminiszter is. Előző nap már elhangzott, hogy szeptember 24-én várja kínai kollégáját a Fehér Házban egy újabb csúcstalálkozóra. Ugyanakkor Hszi Csin-ping már készülhet a következő nagy diplomáciai egyeztetésre, mivel Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője bejelentette, hogy Vlagyimir Putyin is Pekingbe készül.
A CNN szerint ugyan a találkozón számos kérdésben előrelépést könyvelhetett el a két ország, de látványosan kerülték az érzékeny témákat, köztük a nemzetközi szankciókat, a technológiai export ellenőrzését vagy a kínai elektromos járműveket. Egyik fél sem mutatott hajlandóságot arra, hogy visszavonja a másik ország vállalatait sújtó büntetőintézkedéseket, annak ellenére, hogy több gazdasági megállapodás is született.
(Borítókép: Hszi Csin-ping és Donald Trump Pekingben 2026. május 14-én. Fotó: Kenny Holston/Pool / REUTERS)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!