A Mese a 12 találatról vidám köntösbe bújtatta a kor megélhetési problémáit, és úgy került a mozikba, hogy az egyik főszereplője éppen börtönben ült – a másik disszidált.

Az 1950-es évek nem csak a politikai elnyomásról szólt Magyarországon, hanem a megélhetési problémákról is. A háború utáni újjáépítés, az erőszakos államosítások, a gyorsított iparosodás és a mezőgazdasági termelés visszaesése az egész társadalomra kihatott. Sokan éltek szegénységben, egyik napról a másikra, szűkös társbérletben vagy munkásszálláson, és ez adja Makk Károly vígjátékának, a Mese a 12 találatrólnak az alaphelyzetét is.


Forrás: NFI

Egy éttermi kenyereslány (Psota Irén) ismeretségére alapozva kollektív totózásba fog vele egy orvos (Somló István), egy történelem tanár (Darvas Iván) és egy pincér (Peti Sándor). Megütik a főnyereményt, ami mindegyikük életét megváltoztatja. Az SZTK-orvos rendbe hozathatja a beázott lakását, a tanár elveheti szerelmét (Ruttkai Éva), az öreg pincér jól megmondja véleményét zsarnok főnökének, a kenyereslány feleségül menne a menő focistához, és otthagyhatná a kedves rokonokat, ahol a lakásért cserébe ingyen cselédnek tekintik. Aztán jön a hidegzuhany: a várt százezres nyeremény helyett, fejenként mindössze 70 forint jut nekik.

A film már 1956-ben elkészült, de a forradalom, majd az azt követő „rendteremtés” és megtorlások miatt nem tudták bemutatni, így csak egy évvel később került a mozikba. Ami elég furcsa helyzetet eredményezett.

Darvas Iván ugyanis börtönben ült, mert forradalmi bizottságot szervezett, hogy bátyját, Darvas Attila tervezőmérnököt kihozza a börtönből.

22 hónap börtönre ítélték, és csak 1963-ban kerülhetett újra színpadra. Eközben Psota Irén disszidált, igaz, egy rövid párizsi tartózkodás után hazatért, de ez annyira meglepte az állambiztonsági szerveket, hogy kémnek gondolták, és hosszabb ideig megfigyelték, így egy darabig szerepeket sem kapott. A Mese a 12 találatról azonban így hatalmas siker lett, részben azért, mert visszahozta a háború előtti „békebeli” vígjátékok önfeledt hangulatát. Sőt, Makk Károly némi társadalomkritikát is csempészett a történetbe, előkerül az intézményesített korrupció és a polgári világ szétverése is.


Forrás: NFI

 

Sőt, egy kis fricska is belefért a végébe: Makk a szocialista „társadalmi üzenetét” parodizálja, ami a mindenbe belebeszélő narrátor (Várkonyi Zoltán) a film erkölcsi tanulságának kimondására kéri a tanácstalan tanárt és újdonsült feleségét.


 

A film a FILMIO kínálatában nézhető meg