Az Egyesült Államok és Izrael szombat reggel támadást indított Irán ellen.
Izrael védelmi minisztere egy közleményben „különleges és állandó szükségállapotot” hirdetett.
A bejelentés akkor érkezett, amikor sűrű füstöt láttak felemelkedni a teheráni belvárosban történt robbanások után.
Az Egyesült Államok részt vett a műveletben, és szintén csapásokat hajtott végre – nyilatkozta egy amerikai tisztviselő a The Wall Street Journalnek.
Izrael-szerte légvédelmi szirénák hangja hallatszott. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, riasztást adott ki, hogy felkészítse a lakosságot a „rakéták kilövésének lehetőségére” az ország ellen válaszul.
Irán válaszcsapást mért Izraelre, a perzsa állam ballisztikus rakétákat lőtt ki.
Benjamin Netanjahu és Donald Trump megszólalt a támadás után, felszólították Iránt, hogy tegyék le a fegyvert.
Izrael és az Egyesült Államok szombat reggeli támadása Irán ellen azonnal megrendítette a globális energiapiacokat. A WTI típusú amerikai nyersolaj ára több mint 7 százalékkal emelkedett, ez a legnagyobb mértékű növekedés 2022 márciusa óta, így az ára már elérte a hordónkénti 73 dollárt. Az európai földgáz ára szintén megugrott, az arany pedig soha nem látott magasságokba emelkedett − írja a Bloomberg.
A piacok leginkább a Hormuzi-szoros esetleges lezárása miatt aggódnak, ugyanis a Perzsa-öböl torkolatánál ez a szűk átjáró bonyolítja le a globális olajkereskedelem jelentős részét. Irán korábban már többször célba vette az itt áthaladó kereskedelmi hajókat, sőt a szoros lezárásával is fenyegetőzött. A JPMorgan Chase elemzése szerint egy szélesebb regionális konfliktus akár napi 2,1 millió hordóval is csökkentheti a globálisan elérhető kőolaj mennyiségét.
A Frontline nevű tankerüzemeltető vezérigazgatója már bejelentette: cége „sokkal óvatosabb” lett, és egyelőre tartózkodik attól, hogy hajóit a Perzsa-öbölbe küldje. A szállítási díjak is meredeken emelkedtek: a közel-keleti olaj ázsiai szállítási költségeire vonatkozó júliusi határidős megállapodások 15 százalékot ugrottak egyetlen nap alatt.
Van még tartalék, a szakértők nem készülnek a legrosszabbra
A nyersolaj árának gyors emelkedése viszont egy csapásra eltörölte azokat az árfolyamveszteségeket, amelyeket 2026-ban a globális kereskedelmi feszültségek és az OPEC+ termelésének gyorsított növelése okozott. Ugyanakkor a piaci szereplők egyelőre nem árazzák be a legrosszabb forgatókönyveket.
„Jelenleg több az ismeretlen, mint az ismert tényező, de egy dolog világosnak tűnik: ez valószínűleg nem Izrael utolsó lépése” – mondta Rebecca Babin, a CIBC Private Wealth Group vezető kereskedője. A szakértő szerint éppen ezért korai lenne most az áringadozásra spekulálni, hiszen csupán az első napján vagyunk egy elhúzódó eszkalációnak.
Karen Young, a Columbia Egyetem globálisenergiapolitika-kutatója is megerősítette, hogy az elemzők többsége egyelőre rövid távú kockázatként értékeli az izraeli–iráni konfrontációt, de hozzátette: minden azon múlik, hogyan dönt Irán a válaszlépésről, és meddig tart ez az újabb fejezet a konfliktusban.
Némi megnyugvást jelenthet, hogy az OPEC+ tagállamainak jelentős tartaléka van, amelyet szükség esetén aktiválhatnak. A gond az, hogy ennek nagy része szintén a Perzsa-öböl térségében koncentrálódik, vagyis pontosan ott, ahol a katonai feszültség a legnagyobb. A Nemzetközi Energiaügynökség közölte, hogy „szükség esetén kész cselekedni”, és képes koordinálni a vészhelyzeti készletek piacra dobását az árak csillapítása érdekében. Egyelőre azonban a piacok a várakozásra rendezkednek be – és figyelik, mi lesz Teherán következő lépése.
Az izraeli−amerikai−iráni konfliktus eseményeit folyamatosan követjük percről percre tudósításunkban, amelyet ide kattintva olvashat.
(Borítókép: Irán és Oroszország közös katonai gyakorlatot indít a Hormuzi-szorosban 2026. február 19-én. Fotó: Iranian Army / Handout / Anadolu / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!