Van köztük Spielberg-klasszikus, képregény-adaptáció és melodráma is.
A közös pont: klasszikus happy end helyett húsbavágó erkölcsi dilemmákkal és/vagy letaglózó érzelmi csúcspontokkal búcsúznak a nézőtől ezek a filmek.
Spielberg klasszikusa a második világháború normandiai harcai idején játszódik, és egy amerikai gyalogsági egységet követ, amely egészen különleges feladatot kap. James Ryan közlegény (Matt Damon), egy amerikai ejtőernyős valahol Normandia földjén ért földet, és mivel mindhárom bátyja elesett a háborúban, a katonai vezetők úgy döntöttek, hazaküldik, hogy az anyjuk ne veszítse el az összes gyerekét.
A színészek kiképzője elárulta, ki volt a Ryan közlegény megmentése „legjobb” katonája
A film technikai tanácsadója és a színészek kiképzője, Dale Dye mesélte el, ki teljesített a legjobban.
A küldetés teljesül, Ryan túléli az utolsó összecsapást, és végül hazatér, ám ennek hatalmas ára van. A megmentésére küldött katonák közül egy-két kivétellel mindenki odavész az utolsó csatában. A film ezután a jelenbe ugrik, ahol a már idős Ryan látogatja meg a sírjait azoknak a férfiaknak, akik meghaltak érte. A családjához fordulva esedezik, mondják meg neki, hogy teljes életet élt, és hogy jó ember, amit ők meg is erősítenek. Ez egy keserédes lezárás, amely rámutat a szövetséges erők második világháborús áldozatvállalására, akik a szabadságért és egy elnyomás nélküli, jobb világért harcoltak.
A görög-perzsa háborúk idején, körülbelül 2500 évvel ezelőtt járunk. A film főszereplője Leonidasz, Spárta királya (Gerard Butler), aki 300 válogatott harcosát vezeti a Thermopülai-szoroshoz a Görögország elleni perzsa invázió idején. Leonidasz és a spártaiak kitartottak, de végül utolérte őket a sors, amelyről tudták, hogy be fog következni. Mindannyian meghaltak, kivéve az, akit hazaküldtek, hogy továbbadja a történetüket. A film Leonidasz áldozatával ér véget, ami lehetővé tette Görögország többi részének az összefogást és a felkészülést a háborúra.
A 300 az egyetlen túlélővel zárul, aki a film narrátoraként fejezi be Leonidasz történetét egy újabb spártai sereg előtt. Beszéde után az élükre áll, és megindítja a következő rohamot a Perzsa Birodalom ellen, vagyis amilyen tragikus, olyan inspiráló is ez befejezés.
Nyugaton a helyzet változatlan (2022)
Az Oscar-díjas filmben a fiatal Pault (Felix Kammerer) követjük, akit a propaganda hatására az iskolatársaival együtt jelentkezik az első világháborúba. A megígért dicsőség helyett egy rémálom vár rájuk, amely felőrli identitásukat, ártatlanságukat és céljaikat. Lassan, de biztosan mindenki meghal, mígnem a végén Paul marad az egyetlen túlélő.
1918. november 11-én, a fegyverszünet és a háború végének napján Pault arra utasítják, hogy rohanja le a francia lövészárkokat egy utolsó alkalommal, mindössze 15 perccel délelőtt 11 óra előtt, amikor a fegyverszünet életbe lépne. Szó szerint másodpercekkel a tizenegyedik óra előtt Pault leszúrja egy francia bajonett, és miközben a trombiták a békét hirdetik, ő egy lövészárokban fekve vérzik el. Ráadásul a katona, aki a veszteségi jelentésekhez gyűjti össze a dögcédulákat, teljesen megfeledkezik Pauléról, ami azt jelenti, hogy a családja soha nem tudja meg, mi történt vele. Bár az eredeti regényben nem így halt meg a főhős, ez a megoldás mégis kiválóan nyomatékosítja a háborúellenes üzenetet.
Meglepő rejtett utalások az Oscar-díjas Nyugaton a helyzet változatlanból
Az idei Oscar-verseny egyik nagy esélyese a Netflix első világháborús eposza volt, ami 9 jelölésből négyet díjra is váltott, és amely számos rejtett utalást tartogat – ezeket szedtük össze.
Bruno (Asa Butterfield), aki egy náci katonatiszt fia a második világháború alatt, az erdőben tett felfedezőútjai során találkozik Shmuellel (Jack Scanlon), egy koncentrációs táborba zárt zsidó fiúval. A két gyerek között lassan barátság alakul ki, és Shmuel elmondja, hogy az apja eltűnt, aminek nyilvánvaló sugallata, hogy kivégezték. Bruno felajánlja, hogy segít Shmuelnek megkeresni őt, átmászik a kerítés alatt, és rabnak álcázza magát.
Miközben Bruno szülei kétségbeesetten keresik a fiukat, őt és Shmuelt egy gázkamrába terelik, ahol több tucat más zsidó fogollyal együtt kivégzik őket. Mire a szülők rájönnek, mi történt, már túl késő. Ez a mozitörténet egyik legkegyetlenebbül ironikus befejezése, hiszen egyértelművé teszi, hogy Bruno apjának saját szörnyű tettei miatt kell bűnhődnie.
5 film, amely túl felkavaró ahhoz, hogy másodszorra is megnézzük
Ha már egyszer láttuk őket, ezeket az alkotásokat nehéz lenne elfelejteni.
Kertész Mihály klasszikusának főszereplője Rick (Humphrey Bogart), a klubtulajdonos, aki Casablancában, Marokkóban reked a második világháború kitörése és Észak-Afrika náci megszállása után. Amikor azonban újra találkozik egy régi szerelmével, elhatározza, hogy segít neki kijutni Marokkóból.
A fináléban Rick áldozatot hoz annak érdekében, hogy elmenekülhessen a nő, noha még van benne keserűség, amiért annak idején elhagyta őt. Miután a repülőgép felszáll, Rick és a korrupt rendőrfőnök megpecsételik a barátságukat, utalva rá, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek majd a náci megszállás aláásásáért. Ami ezt a befejezést nagyszerűvé teszi, az a kötelesség és az áldozat idealizálása a múltbeli érzésekkel és a szerelemmel szemben, mondván: „ha igazán szeretsz valakit, engedd el.”
Charlie Chaplin alkotása egyszerre politikai szatíra és háborús film, amelyben a címszereplőt egyértelműen a náci diktátor, Adolf Hitler paródiájának szánták. Chaplin alakításában a Führer inkább kétbalkezes tökfilkó, semmint háborús bűnös, de ettől még a film a fasizmus ostorozza. A végén Chaplin, akinek a neve a némafilmekkel fonódott össze, beszédes gesztust tesz: beszélni kezd. Szenvedélyes beszédet mond arról, hogy a világ szabad népeinek össze kell fogniuk és fel kell lázadniuk a fasizmus fenyegetése ellen. Üzenete több mint 85 év után ugyanolyan érvényes.
12+1 érdekesség a 85 éve bemutatott A diktátorról
Tudtad, hogy Chaplin és Hitler szinte ugyanazon a napon születtek?
A vietnámi háború alatt játszódó filmben egy amerikai különleges egységet bíznak meg azzal, hogy kutassák fel és likvidálják Walter Kurtzot (Marlon Brando), egy amerikai ezredest, aki önállósította magát. Valahol Kambodzsa dzsungeleiben egy saját szektát épített ki, és ellenállást vezet a térségben állomásozó többi amerikai egység ellen. A végén rátalálnak Kurtzra, aki fejben már teljesen szétesett. Elmagyarázza, hogyan ábrándult ki az Egyesült Államokból és annak külföldi intervencióiból, és miért érzi úgy, hogy saját országa árulta el őt. A meggyilkolásával megbízott férfi, Willard (Martin Sheen) végül képes megölni Kurtzot, aki különös módon békében látszik lenni önmagával.
Via: Collider
Itt állítsa be, hogy a Port az elsők között legyen a Google-találatokban!