Lázár János egykori építési és közlekedési miniszter és Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter is aláírta az idei költségvetés azon fejezeteit, amelyekből mai ismereteink szerint hiányzik 286 milliárd forintnyi, az ÉKM-hez kapcsolódó kiadás. A két politikus az aláírással elvileg személyesen vállalt felelősséget az érintett fejezetek tartalmáért, vagyis egy esetleges későbbi vizsgálat során az ő szerepüket kell majd elsőként megvizsgálni.
Az elmúlt két napban mindkettőjüket megpróbáltuk megkeresni, de egyikük sem válaszolt a kérdéseinkre. Más forrásokból ugyanakkor eljutott hozzánk két különböző verzió arról, hogy miért nem került bele a költségvetésbe az onnan hiányzó ominózus, 286 milliárd forintnyi kiadás:
az egyik szerint a költségvetés megírásakor az ÉKM egyértelműen leadta a költségigényeit, és az akkor államháztartási feladatokat ellátó NGM „egyenlegjavítási célból”, tehát tulajdonképpen nyíltan hamisító célzattal hagyta ki azok egy részét a költségvetésből;a másik szerint abban az időben kormánydöntés született arról, hogy az ÉKM-nek az autópálya-koncessziót és a Budapest–Belgrád költségvetését is újra kell tárgyalnia a szerződött felekkel, Lázárék tárcája azonban nem hajtotta végre ezt a kormánydöntést.
Ez utóbbi verzió szerint 2025 elején a kormány már tudta, hogy idén a választási osztogatás miatt el fog szállni a költségvetés hiánya, ezért megpróbáltak bizonyos kifizetéseket az idei évről 2027-re átütemezni. Ezt tervezték a Budapest–Belgrád utolsó részleteinek kifizetésével, valamint az autópálya-koncesszió egy több mint százmilliárd forintos tételével is. Erre az átütemezésre azonban nem került sor, így az átadás-átvételnél kellett bevallani, hogy hiányzik az idei költségvetésből 286 milliárd forintnyi kiadás.
Szükség van 286 milliárd új forrásra
A Magyar-kormány képviselői hétfőn álltak elő azzal, hogy a leköszönő kormány meghamisította a költségvetést, amelyből három, összesen 286 milliárd forintos tétel hiányzik. A Fidesz-frakció később azzal védekezett, hogy nem hamisítottak, mert ezekről a tételekről az átadás-átvétel során tájékoztatták az új kormányt.
A Telex időközben megszerezte az átadás-átvétel során gazdát cserélt dokumentumot, amelyben tényleg feketén-fehéren az áll, hogy az ÉKM három idei kiadási tételére nincs forrás a költségvetésben. Amikor végignéztük az idei költségvetésről szóló törvényt, azt találtuk, hogy a vonatkozó fejezeteikben valóban nem szerepelnek az átadás-átvételnél megnevezett kiadási tételek.
A három tétel azokkal a részekkel – szakszóval előirányzatokkal – amelyekben szerepelniük kellene:
Projekt megnevezéseSzükséges forrás (milliárd bruttó forint)Előirányzat megnevezéseGyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díja175,6Gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjBudapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi megvalósítása – EPC-I szerződés87,7Nemzetközi szerződésen alapuló vasúti fejlesztésekIváncsai ipari-innovációs fejlesztési terület kialakításával összefüggő vasúti infrastruktúra-fejlesztések megvalósítása22,3Az iváncsai ipari-innovációs fejlesztési terület vasútMindösszesen285,6Tavaly májusban írták alá
Legutóbbi cikkünk megjelenése után aztán megnéztük az idei költségvetés fejezeti indoklásait. Ebben a dokumentumban egyrészt az előzőnél részletesebb információk vannak az egyes bevételekről és kiadásokról, másrészt minden fejezet előtt névvel és aláírással szerepelnek azok, akik annak tartalmáért felelősséget vállalnak.
Kezdve az utóbbival: az átadás-átvétel során gazdát cserélt dokumentum szerint a három tételből, amelyre a költségvetésben nem különítettek el forrást, a költségvetésben
kettő az Építési és Közlekedési Minisztérium című fejezetben van (gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj és Budapest–Belgrád);egy pedig az Állami beruházások fejezetben (iváncsai akkugyár iparvágánya).
A költségvetés egyes fejezeteit mindig alá kell írnia azoknak a személyeknek, akik az adott területért felelősek. Ők ebben az esetben:
A költségvetés fejezeti indoklásainak fejezeti fedőlapjai a felelősök nevével és aláírásával – Forrás: T/11864 számú törvényjavaslat Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről
Ahogy csütörtöki cikkünkben írtuk, a három ominózus tétel vagy azért hiányzik a költségvetésből, mert valami súlyos hiba folytán megfeledkeztek ezekről a kiadásokról, vagy azért, mert valamilyen szempont szerint – az új kormány állítása szerint „egyenlegjavító céllal” – szándékosan kihagyták őket a költségvetésből.
Senki nem állítja, hogy hiba történt
A héten több egymástól független, az előző kormányhoz köthető forrással beszéltünk arról, hogy hogyan maradt ki ez a 286 milliárd forint a költségvetésből, akik – attól függően, hogy az ÉKM-hez vagy az NGM-hez álltak közelebb – két különböző verziót adtak elő a történtekről. Ezekben az az egy körülmény stimmel, hogy egyik oldal szerint sem történt hiba, a vonatkozó tételeket teljesen tudatosan hagyták ki a költségvetésből.
Az egyik verzió szerint az Építési és Közlekedési Minisztérium tavaly tavasszal annak a rendje és módja szerint leadta a költségigényeit az államháztartásért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumnak, onnan azonban azt a visszajelzést kapták, hogy a költségvetésből „egyenlegjavító céllal” ki fognak hagyni bizonyos tételeket. Mivel a háromból a két nagyobbik tétel a költségvetés olyan fejezetébe tartozik, amely a kormány jóváhagyásával utólag módosítható, a terv az lehetett, hogy ezeket a választás után bepótolják oda.
Ez persze azt jelentette volna, hogy a választás után ugrik egyet a költségvetési hiány, de ez e szerint a verzió szerint a döntéshozókat nem zavarta volna. Hallottunk olyan véleményt, amely szerint az Orbán-kormányban a választás utánra így is-úgy is megszorításokkal készültek, így a költségvetést amúgy is jelentősen át kellett volna szabni, ami mellett ez a néhány százmilliárd forint nem tűnt volna fel.
A másik verzió szerint azonban szó sincs ilyenről, és a 286 milliárdos hiány nagy részéért az ÉKM felelős, amiért nem hajtott végre rá vonatkozó kormánydöntéseket. Eszerint az iváncsai iparvágány 22,3 milliárdos tétele vagy azért nem került bele a költségvetésbe, mert véletlenül elfelejtették, vagy azért, mert az iváncsai akkugyár ramaty teljesítménye miatt a költségvetés előkészítésének pillanatában még nem volt biztos, hogy megépítik. (Ezt a verziót gyengíti, hogy a költségvetés első változata 2025 májusában készült el, az iparvágány megépítésére kiírt közbeszerzésen azonban már áprilisban nyertest hirdettek.)
A második verzió szerint 2025 elején kormánydöntés született arról, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal megépítésének kifizetéséből több mint százmilliárd forintot toljanak át 2026-ról 2027-re. Volt NGM-es forrásaink azt mondták, ebben a körben arról is döntöttek, hogy az autópálya-koncesszió rendelkezésre állási díját az Építési és Közlekedési Minisztérium tárgyalja újra a Mészáros-féle konzorciummal úgy, hogy az állam kiadásait körülbelül a felére csökkentsék. Ezek a forrásaink azt viszont nem tudták egyértelműen megmondani, hogy itt a rendelkezésre állási díjnak az értékét kellett volna csökkenteni, vagy csak át kellett volna tolni annak egy részét a 2027-es évre.
A második verzió szerint tehát Lázár János a kormány tagjaként a költségvetés vonatkozó részének aláírásával vállalta, hogy letárgyalja a két, összesen több mint 250 milliárdos kiadáscsökkentést vagy kiadásátcsoportosítást, ezt azonban nem tette meg. Volt NGM-es forrásaink szerint ráadásul az ÉKM a választás előtt még csak nem is értesítette az NGM-et arról, hogy a korábbi kormánydöntés ellenére nem tudta újratárgyalni a szóban forgó szerződéseket. (A történet első változatát mesélők szerint ez azért nem lehet igaz, mert se az autópálya-koncesszió és a Budapest-Belgrád kifizetéseit nem lehet csak úgy újratárgyalni és elhalasztani.)
A történet folytatása e szerint a verzió szerint az lett volna, hogy a Fidesz választási győzelme esetén Lázárék előbb-utóbb előállnak a farbával és bevallják, hogy nem tárgyalták újra a két szerződést. Ebben az esetben Nagy Mártonnak kellett volna határoznia arról, hogy megadja-e nekik a plusz több mint 250 milliárdot, amit vita esetén végső soron Orbán Viktor döntött volna el. Most erről Kármán András és vita esetén Magyar Péter dönt majd.
A Budapest–Belgrád kiadásaiból több mint százmilliárdot vontak le
Az idei költségvetés fejezeti kötetéből az is kiderül, hogy melyik tételnek pontosan mi szerepel a költségvetésben lévő (hűlt) helyén. Ezekből a részletekből akár arra is következtetni lehet, hogy a fent ismertetett két verzióból melyik áll közelebb a valósághoz – igaz, egyértelműen eldönteni nem lehet.
A három közül a legnagyobb tétel a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díja, amiből az átadás-átvételi dokumentum szerint 175,57 milliárd forint hiányzik. Az idei költségvetésben ennél a tételnél 210 milliárd forint szerepelt, de mivel az állam már tavaly 410 milliárdot fizetett erre, előre lehetett tudni, hogy 210 milliárd nem lesz elég az idei évre. A költségvetés fejezeti kötetében azonban nem szerepel indoklás arra vonatkozóan, hogy miért terveznek a korábbinál sokkal kevesebb pénzzel, csak azt írják le, hogy azt ki kapja: Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégeinek konzorciuma.
Kicsit több derül ki a második, Budapest–Belgrád-vasútvonal építésére vonatkozó tételből, ahonnan az ÉKM tájékoztatása szerint 87,7 milliárd forint hiányzik. Ez a Nemzetközi szerződésen alapuló vasúti fejlesztések előirányzatba tartozik, amely a költségvetési törvény szerint 44,5 milliárd forintnyi kiadást tartalmaz.
Itt a fejezeti kötetben egy meglehetősen bonyolult táblázat áll, amely szerint a Budapest–Belgrádra a törvényi előirányzat szerint 199,35 milliárd forintot szántak, abból azonban különböző jogcímeken több mint százmilliárd forintot levontak. Íme:
A Budapest–Belgráddal kapcsolatos idei költségek táblázata a költségvetés fejezeti indoklásában – Forrás: T/11864. számú törvényjavaslat Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről
A dokumentum nem tartalmaz magyarázatot arra vonatkozólag, hogy ezeket a tételeket miért vonták le a 199,3 milliárd forintos törvényi előirányzatból. Az azonban a táblázat alapján elég valószínűnek tűnik, hogy a készítői tisztában voltak a projekt valódi költségeivel, azonban trükközési célzattal levontak abból különböző tételeket. Ezt lehet mindkét verzió szerint érteni:
az ÉKM oldaláról nyilván úgy néz ki, hogy az NGM hasraütésszerűen, „egyenlegjavító céllal” húzott ki onnan költségeket;az NGM oldaláról viszont úgy, hogy egy sor, összesen több mint 150 milliárd forintnyi költést zároltak, vagyis ezek kifizetése meg lett tiltva Lázáréknak, akiknek ezt le kellett volna tárgyalniuk a kivitelezőkkel.
Az biztos, hogy a helyzetet nem sikerült megoldani, és az ÉKM átadás-átvételi dokumentuma szerint a kiadásaikra továbbra is hiányzik 87,7 milliárd forintnyi fedezet.
Mészáros Lőrinc 22 milliárd helyett egymilliárd forintot kap majd
Az átadás-átvételi dokumentum szerint a harmadik, 22,3 milliárdos tételnek egy külön, az iváncsai ipari parkra vonatkozó előirányzatban kellene szerepelnie, ilyen előirányzat azonban nincs a költségvetésben. Az iparvágány megépítését elrendelő 2022-es kormányhatározat a költségek rendelkezésre állását az Állami vasútfejlesztési beruházások nevű előirányzatba írta elő.
Ebben az előirányzatban idén 6,7 milliárd forintnyi kiadás szerepel, és a fejezeti kötet szerint ez hat különböző feladat között oszlik meg. Az iváncsai iparvágányra ez a fejezet mindössze egymilliárd forintnyi kiadást tartalmaz, a beruházást végző, Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Hídnak tehát lehet, hogy ennyivel kell beérnie a 22,3 milliárd forintért elvállalt munka kifizetését. Itt tehát valószínűleg hiba csúszott az ÉKM átadás-átvételi dokumentumába és a költségnek tényleg egy másik előirányzatban kellene szerepelnie, ahol nincs, megint:
vagy azért, mert szándékosan kihagyták onnan;vagy azért, mert elfelejtették beírni oda.
László Csaba közgazdász, volt pénzügyminiszter csütörtökön úgy fogalmazott a Telexnek, hogy „ha voltak olyan kiadási tételek, amelyekről már tavaly biztosan tudták, hogy idén aktuálisak lesznek, és ennek ellenére nem írták bele őket a költségvetésbe, az súlyos és tudatos felelőtlenség”.
A költségvetésből hiányzó tételek miatt küldtünk kérdéseket a Fidesz-frakciónak, Lázár Jánosnak és Nagy Mártonnak, amennyiben érdemben válaszolnak, beszámolunk róla.