Május közepén nemzetközi egészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett az Afrikai Betegségmegelőzési Járványügyi Központ az ebolajárvány terjedése miatt, a pandémiával kapcsolatban Rusvai Miklós virológust kérdeztük. A szakember elmondta, hogy a Bundibugyo nem egy új változat, már 2007 óta ismert típusról van szó. Ugyanakkor Afrikában 2012 és 2014 között zajlott le egy több mint 11 ezer halálos áldozattal járó járvány. Hozzátette, hogy az Ebolának öt altípusa létezik, amelyből kettő különösen veszélyes: az egyik a Zaire, a másik a Bundibugyo, mindkettő egy földrajzi névről kapta elnevezését. Halálozási aránya mindkettőnek nagyon magas, előbbinek 70–80, utóbbinak 80–90 százalék.
Az ebolával fertőzötteknél magas láz, rosszullét, hányás, hasmenés jelentkezik, majd belső és bőr alatti vérzéssel folytatódik. Vér szivárog a testnyílásokból, a szemből, az orrból, valamint a vizelet és a széklet is véres. A jelenlegi járvány alapvetően a helyi körülmények miatt terjed ilyen gyorsan, viszont akiknél időben diagnosztizálták, azoknak a kezelése sikeresebb. A Kongói Demokratikus Köztársaság ráadásul polgárháború sújtotta terület, ezért a betegek mozgatása, illetve az egészségügyi szállítmányok eljuttatása nehézkes a régióban.
Afrikában könnyebben terjed, mint a világ más részein
A betegség terjedését megkönnyíti, hogy a halottbúcsúztatás is másként történik, mint Európában, nincsenek tulajdonképpen temetkezési vállalatok, hanem az elhunytakat a rokonság temeti el, de a ravatalon sokszor még megcsókolják, megölelik a holttestet. A közvetlen érintkezéssel pedig tovább terjed az ebola, de alapvetően a gyümölcsevő denevérek testnedveivel való érintkezés is gyorsítja a járvány szétterjedését. Ezek az emlősök pedig más vadállatokat is megfertőzhetnek, amelyeket ha levadásznak a helyi bennszülöttek, akkor a zsákmányállatok nyúzásakor, darabolásakor szintén érintkeznek ebolával fertőzött testnedvekkel.
Rusvai Miklós kiemelte, hogy az egyes típusok közötti különböző mértékű halálozási arányt a vírus mutációja okozza, akárcsak a Covid-járvány esetében, ahol az első, vuhani vírus még 8–10 százalékos halálozási arányt eredményezett, de ugyanez az omikron-változat esetén már csak ezrelékekben mérhető. Ezzel gyakorlatilag egy egyszerű náthavírussá szelídült. A virológus szerint az egyes vírusok mutációja sokszor előnyére vált az emberiségnek, amelyre éppen a koronavírust és az influenzát hozta példának.
Nem valószínű, hogy újabb Covid-járványra kell készülnünk
Arra a kérdésre, hogy mivel jár a nemzetközi egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetése, a szakember közölte, hogy a WHO ezáltal több forrást szabadít fel, több anyagi támogatást nyújt az érintett országoknak. Azonban ennek hatékonysága kérdéses, mert polgárháborús területről van szó, ahol a helyi hadurak és milíciák akár eladhatják a segélyszállítmányokat, és fegyvereket vehetnek belőle. Emellett az esős évszakban járhatatlanná válnak az utak, ami szintén megnehezíti a segélyszállítmányok célba juttatását.
A virológus kizártnak tartja, hogy ebből a megbetegedésből világjárvány legyen, részben azért is, mert közvetlen érintkezés szükséges hozzá. Ugyanakkor a környező országokban valószínűleg elterjedhet, Dél-Szudánban, Ruandában, Burundiban, utóbbiban már korábban is találtak ebolával fertőzött betegeket. A legtöbb halálos áldozattal járó kitörésnél több mint 11 ezren haltak meg, viszont hogy ebben a járványban mennyi halálos áldozat lehet, attól függ, hogy meddig tart a járvány és hány országra terjed ki.
Korábban kezdődött, mire kihirdették a veszélyhelyzetet
Ugyan csak május közepén hirdetett járványhelyzetet Afrika vezető egészségügyi szervezete, de a helyi hatóságok szerint az ebolajárvány már április vége óta terjed a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol a halálos áldozatok száma már elérte a 139-et, valamint Ugandában is megjelent a vírus.
A Bundibugyo-vírust először Ituri tartományban észlelték egy egészségügyi dolgozónál, aki még április 27-én hunyt el súlyos belső vérzés következtében, amely az ebola ezen változatának egyik tünete. A helyi hatóságok eleinte a Zaire törzsre gyanakodtak, de gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy egy másik magas halálozási aránnyal járó vírus okozza a mostani megbetegedéseket. A Kongói Demokratikus Köztársaságban két bányászvárosban terjedt el gyorsan, Mongbwaluban rövid időn belül ötven fölé emelkedett a halálos áldozatok száma. Ugandában mindössze két fertőzöttről szóltak a híradások, de ők is kongói állampolgárok.
A hét elején az Afrikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ még 246 megbetegedésről adott hírt, de ez a szám folyamatosan emelkedett, és gyorsan elérte a 600 főt. A WHO ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még nem véli szükségesnek a határok lezárását. Viszont sürgette azokat az országokat, amelyek határosak a Kongói DK-val vagy Ugandával, hogy fokozzák a járványügyi megfigyelést, és gondoskodjanak arról, hogy az egészségügyi dolgozókat felkészítsék az ebolás esetek kezelésére.
Kedden a kongói tisztviselők megerősítették, hogy egy, az országban dolgozó amerikai orvos is megfertőződött a vírussal, akit Berlinben ápolnak. A beteget az egyetemi klinika egy fokozottan védett elkülönítőjében helyezték el a Charité orvosi központban. Az amerikai férfi a Kongói Demokratikus Köztársaságban járt, és ott kapta el az Ebola-vírust.
Egy prágai kórházba ugyancsak egy gyaníthatóan ebolás beteget vettek fel kedden. Egy amerikai orvosról van szó, aki előző este érkezett Ugandából. Adam Vojtech cseh egészségügyi miniszter − miután konzultált az ügyben a kormánnyal − úgy döntött, engedélyezi, hogy a beteget Csehországba szállítsák. Az amerikai orvos Ugandában egy ebolás fertőzöttel érintkezett, és az Egyesült Államok kérésére Csehország segítséget nyújt az ellátásában. A miniszter elmondta azt is, hogy a férfinak jelenleg nincsenek tünetei, ennek ellenére várhatóan három hétig tartják megfigyelés alatt.
A lassú reagálás megkönnyítette a járvány terjedését
A Bundibugyo-vírus heteken át észrevétlenül terjedt, mert az első teszteknél még a Zaire-törzs jeleit keresték. Jean-Jacques Muyembe, a kongói Nemzeti Biomedikai Kutatóintézet virológusa szerint nem működött a felügyeleti rendszerük, emiatt jutottak ebbe a katasztrofális helyzetbe.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban jelenleg elsősorban az ország északkeleti területén vannak megerősített esetek. A WHO szerint ugyanakkor a globális terjedés kockázata alacsony, inkább nemzeti és regionális szinten magas. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a szervezet főigazgatója szerint az ebolafertőzések száma várhatóan tovább növekszik, és „mélyen aggasztja a járvány mérete és sebessége”. A nyilvántartások szerint szerdán 575 fertőzöttről és 148 halálesetről tudtak.
Ruanda eközben lezárta a Kongói DK-val közös határát, Uganda pedig fokozta a határon végzett megfigyelést, illetve közölte, hogy a vírus nem terjed az ország területén belül. Az Egyesült Államok harminc napra megtiltotta az összes olyan külföldi belépését az országba, akik az elmúlt három hétben a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ugandában vagy Dél-Szudánban jártak.
Óriási összegek érkeznek a térségbe, de nem látszik, mikor ér véget a járvány
A leginkább érintett ország egy járványkezelő központot nyitott Ituri tartományban. A WHO 3,4 millió dollár sürgősségi forrást hagyott jóvá, az Afrikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ 2 millió dollárt mozgósított, az Egyesült Államok pedig 13 millió dollár támogatást különített el erre a célra.
De ahogy Rusvai Miklós is rámutatott, súlyos hiányosságok vannak a térségben, hiszen nincsen jóváhagyott vakcina vagy gyógyszeres kezelés, az infrastruktúra rendkívül gyenge, a fegyveres csoportok akadályozzák a segélyszállítmányok eljuttatását a fertőzött régiókba, és az izolációs kapacitás pedig a határán mozog.
„Nem látom, hogy két hónapon belül végzünk ezzel a járvánnyal” − fogalmazott Anne Ancia, a WHO kongói csapatának vezetője. Minden korábbi kongói ebolajárványt sikerült azonban megfékezni közegészségügyi intézkedésekkel: kontaktkövetéssel, a fertőzöttek izolálásával, a temetések biztonsági protokolljának betartásával és az egészségügyi dolgozók megfelelő védőfelszereléssel való ellátásával.
(Borítókép: Az FC/M23 katonái biztosítják a védelmet a gomai Rodolphe Mérieux Laboratóriumnál az ebolagyanús eseteket vizsgáló intézmény látogatása során 2026. május 19-én. Fotó: Jospin Mwisha / AFP)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!