A hőmérséklet-emelkedés és az emberi terjeszkedés elől menekülve egyre több mérges kígyó költözhet a sűrűn lakott térségek közelébe, sőt olyan területekre is, ahol eddig nem fordultak elő – számolt be az Euronews egy friss, WHO tanulmány alapján. Mindez több interakcióhoz vezethet a kígyók és az emberek között, ez pedig több kígyómaráshoz, valamint kígyómarás okozta halálesethez.
Az új kutatás feltérképezi, hol élnek a világon a legmérgezőbb kígyók, ezután pedig megpróbálja előrejelezni, hogy az emelkedő hőmérsékletek miként változtathatják meg a hüllők élőhelyeinek kiterjedését 2050-re és 2090-re.
Költöznek a viperák és a fekete mambák is
Számos kígyófaj kényszerülhet új élőhelyek keresésére az elkövetkező években a klímaváltozás miatt. Ide tartoznak az észak-amerikai mokaszinkígyók, az afrikai köpködőkobrák, a dél-amerikai és európai viperák, valamint az ázsiai kraitok. Ezek közül néhány a leghalálosabb fajok közé tartozik, és azzal, hogy a legsűrűbben lakott térségek felé terjeszkednek, emberek milliárdjai kerülhetnek nagyobb kígyómarás-kockázatnak kitéve.
Például a fekete mamba várhatóan elvándorol a kenyai partvidékről, valamint Eritrea, Etiópia, Dzsibuti és Kongó egyes térségeiből Nigéria, Dél-Afrika és Szomália bizonyos részei felé. India egyes részein a legveszélyesebb kígyók közül több – mint például a Russell-vipera, a közönséges kobra és a kraitok – várhatóan az ország déli részéről a sokkal sűrűbben lakott északi területek felé húzódnak. Hasonlóan az ázsiai kraitok is elmozdulhatnak Kína Jünnan tartományából és Mianmar erdeiből a zsúfoltabb északi és középső nagyvárosok irányába.
Mindez azt eredményezi, hogy a következő években a sűrűn lakott térségekben gyakoriak lehetnek a kígyókkal való találkozások (például játszótereken, futópályákon, vízforrások közelében vagy éppen mezőgazdasági területeken), erre pedig az egészségügyi hatóságoknak is fel kell készülni (készletezni az ellenmérgeket, javítani az egészségügyi ellátáson).
Kiemelt fotó: illusztráció, Getty Images
Olvass még a témában!