Pazar 4. évaddal folytatja Mickey Haller történetét a Netflix. Az igazság ára (The Lincoln Lawyer) című sorozat eddig is hozta a tőle elvárt színvonalat, különösen azoknak szerzett remek órákat, akik szeretik a tárgyalótermes, ügyvédes-ügyészes történeteket, de azoknak sem kell aggódnia, akik nem rajonganak a jogi esetes sztorikért, mert ebben a sorozatban a jog, az jogszerűség csupán eszköz ahhoz, hogy megtudjuk: bárkiből lehet gyanúsított vagy vádlott.
Már a 3. évad utolsó képkockáiból tudni lehetett, hogy a 4. évad izgalmas lesz, hiszen ezúttal magát Mickey Hallert gyanúsítják gyilkossággal (holttest a csomagtartójában). Ennek megfelelően a forgatókönyvírók nem is húznak semmit, belevágnak az évad közepébe, és olyan epizódokat tesznek elénk, hogy szinte képtelenség nem megnézni a következő, a következő és a következő részt. Galád módon úgy adagolnak mindent, hogy szinte azonnal tudni akarjuk, mi lesz Mickey Hallerrel.
Ennek érdekében olyan módszerhez folyamodnak, hogy kiállítanak elénk egy kifejezetten erős antagonistát Dana Berg (Constance Zimmer) vádló személyében. A gond az, hogy Dana Berg talán túl is tolja a gonosz ügyész szerepét, folyton arra gondolunk, hogy egy ember ennyire nem lehet aljas, és hiába mondják, hogy ő csupán az államot képviseli a vád oldaláról, és csakis a törvények szerint cselekszik, mindez nem állja meg a helyét. Nem a karaktere szerint, hanem a forgatókönyv szerint.
Indoklást ugyanis nem kapunk, hogy miért vádolja ennyire vehemensen Hallert, ráadásul gyilkossággal, ám tény, az ilyen – amúgy erősen lebutított jogi szituációkra kifuttatott – sorozatokban a gyors érzelmi üzenet, impulzus a meghatározó:
Vagy szeretünk valakit, vagy gyűlölünk.
Tisztára úgy, mint egy választási kampányban, nemde. Az igazság ára azonban ebből a szempontból jobb, hiszen senki nem kényszerít minket arra, hogy a képernyők elé üljünk, a mindennapokban viszont mindenhonnan ömlik ránk a szeresd-gyűlöld logika – ám az életet emiatt azért mégse kellene kikapcsolni.
Érzelmi ellensúly
A sorozat alkotói talán ezért is adnak több teret Mickey érzelmi, családi életének, és adnak több jelenetet Maggie McPhersonnak (Neve Campbell), Mickey volt feleségének, aki ugyan ügyész, de nem tudja tétlenül nézni közös lányuk apjának kiszolgáltatottságát. Ez jót tesz a történetnek, izgalmat hoz az események sorába, hiszen Mickey egy olyan segítőt kap, aki pontosan tudja, hogyan gondolkozik egy ügyész – és ettől azt reméljük, hogy a végén minden jó lesz, a hepiend szárnyas lovon érkezik.
A családi motívum kidomborítása is ellensúly, lassítási pontok sorozata, mert mondom, Dana Berg tényleg annyira jól nyomja az aljast, az FBI ügynökeivel együtt, hogy muszáj terelni a figyelmet.
De ebbe a témakörbe tartozik a barátok társasága is. Ők is protagonisták, jelenlétük sokat segít a sztori görgetésében. Igaz, Cisco Wojciechowski (Angus Sampson) és Lorna Crane (Becki Newton) házassága emiatt most inkább epizódszerepbe fut, a köztük lévő érzelmi kapocs közhelyes töltést kap, sematikus szituációkban. Mindketten sokat melóznak, Lorna saját karriert épít, hiszen amíg Mickey előzetesben van, az ügyvédi irodának bevételre van szüksége, Cisco bajba kerül, de a love akkor is love, mi másért volna az ásó, kapa és nagyharang.
A Netflix ebben az évadban maximálisan megfelel az amerikai filmipar teljesen feleslegesen vállalt érzékenyítési elvárásainak. Ebben a sorozatban ezt kifejezetten normálisan, vagyis nem harsányan teszi, jobb esetben ez az életben is ilyen. Mindez, persze, teljesen érdektelen a történet szempontjából, és csakis annak igazolására szolgál, hogy mindannyian mások vagyunk.
Állj ki önmagadért!
Szóval, a 4. évad Mickey Haller küzdelméről és becsületéről szól. A jog ezúttal sem az igazság támasza, csupán eszköz arra, hogy elérd, hogy ne tartsanak bűnösnek. Ám Mickey, persze, ennél sokkal többet akar. Azt, hogy mondják ki, hogy ő ártatlan.
A sorozatban ismét betekintést nyerhetünk az amerikai jogrendszer furcsa világába, a tárgyalótermi előírások rendszerébe. Az esküdtek ezúttal, bár vannak, díszletelemek, de ennek oka van. Spoiler nélkül ezt nem lehetne most elmagyarázni.
Ám a legfontosabb: a számos rendező, operatőr és vágó profi munkát végez. Ezúttal is olyan sorozatot kapunk, ami méltó az alapfilmhez (The Lincoln Lawyer), ahhoz, amiben Matthew McConaughey alakította Mickey Hallert.
A sorozatbeli Mickey (Manuel Garcia-Rulfo) egészen kiváló választás. Egyszerre emberi, vagány, olykor szinte kamasz, de a lényeg, hogy dörzsölt. Úgy zsivány, hogy mindig képes elmenni addig a határig, amikor már azt hinnénk, valójában nem is különbözik azoktól, akiket védenie kell.
Ebben az évadban azonban önmagát kell védenie, és megtudja végre, milyen az, amikor a rácsok mögül, az államhatalom rendszerének ellenérdekében kell meg kiállnod az igazadért. Amit akárhányszor mondasz is el, bárkinek, arra azt felelik, hogy hát persze.
Az évad végén pedig, hogy tudjuk, lesz 5. évad is, feltűnik egy új szereplő.
7,9/10
Engedd, hogy ez a tematikus ünnepi kötet elkalauzoljon a december titkaihoz, a csendes készülődéshez és a fáradt ünnepi sóhajokhoz.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!