Négyrészes cikksorozatban értékeljük a 2025/26-os idényben nyújtott egyéni teljesítményeket, az elsőben az 5 legjobbal kezdünk. Ezúttal 23 játékost tettünk sorrendbe.

A rangsor összeállításánál az alábbi szempontokat mérlegeltük:

nyújtott teljesítmény, kiegyensúlyozottság
mekkora szerepet vállalt az elért eredményekben
elérhetőség (sérülések, eltiltások), játékpercek száma
mennyire volt meghatározó a szerepe, a játéka, és mennyire fontos az, hogy pályán legyen
a legfontosabb, nagy mérkőzéseken látott játék

1. Joan García

Ősszel 9 meccset hagyott ki sérülés okán és további 3 alkalommal ült a kispadon (az első Copa del Rey-összecsapáson, valamint 2 tét nélküli bajnokin), a keretből ő töltötte a legtöbb időt a pályán, szám szerint 4041 percet. Minden sorozatot tekintve 10, míg a bajnokságban közel 11 góllal kapott kevesebbet, mint amennyi a kapujára érkező lövések mennyisége és minősége alapján várható lett volna. Összehasonlításképpen: a +10,7-es PSxG érték a legjobb Spanyolországban és az 5. legjobb a topligákban, a bajnoki címhez kifejezetten sokat tett hozzá. Emellett kiválóan söprögetett, hatékonyan húzta le a beadásokat és megbízható volt lábbal. Az egyetlen elem, amelyben nem kiemelkedően, csak jól teljesített, azok a hosszú labdák (51%-os pontosság).

Számos alkalommal volt fontos szereplő vagy akár döntő tényező. Sokszor megmutatta, hogy azokon a találkozókon, amikor egy csapatnak nem megy, és a játék képe, illetve a helyzetek alapján akár a vereség lenne a reális eredmény, mennyire sokat ér egy kiváló kapus(teljesítmény) és különbséget jelenthet. Ami pedig talán még durvább, hogy elképesztő stabilitás jellemezte, csupán 2 nagy/kapott gólba kerülő hibát vétett. Oviedóban a félpálya közelében passzolta el a labdát, amit az ellenfél megbüntetett. A másik, amikor az Atlético Madrid elleni Király-kupa elődöntő első felvonásán a lába alatt ment el egy hazaadás. Ezt a rendkívül magas szintet ráadásul a debütáló szezonjában hozta, egyből alkalmazkodott magas védelmi vonalhoz és ahhoz, hogy aktívan ki kell vennie a részét az építkezésből.

2. Lamine Yamal

Yamal 12 mérkőzésen nem volt bevethető (11-szer sérülés, 1-szer sárga lapos eltiltás okán), ám ezen kívül szinte folyamatosan játszott, 42-szer kezdett és a 4. legtöbb játékperc jutott neki (3691). A csapat legeredményesebb (24 találat) és legtöbb gólt előkészítő játékosa (17 assziszt), így nyilván a legtöbb kanadai pontot (41) is ő szerezte. A 90 percre vetített gól+gólpassz mutatója kereken 1-es, ez a 2. legjobb. Ha kivesszük a 6 értékesített büntetőt (7 próbálkozásból), akkor 0,85 az átlag, ebben a tekintetben már 3-an előzik meg.

Jeleskedett előkészítésben: meccsenként ő alakította ki a legtöbb helyzetet (2,86), valamint termelte a legmagasabb várható assziszt értéket (0,4). Ezen felül ő hajtotta végre a legtöbb sikeres cselt (5,28) és progresszív labdavezetést (7,22), illetve osztotta ki a 2. legtöbb progresszív átadást (5,87). Ezek nem csak csapaton belül, hanem ligaszinten is pazar számok. Mindezt úgy, hogy egyrészt ősszel sérüléssel bajlódott, másrészt Raphinha sokat hiányzott, Lewandowski pedig visszaesett, így nagyobb teher hárult rá. Még az idény első felében akadt néhány visszafogott/gyengébb produkciója, de nagyon konzisztensen teljesített, egyértelműen ő volt a legjobb mezőnyjátékos, számos találkozón lógott ki felfelé.

3. Pedri

Pusztán a teljesítménye alapján akár a szezon legjobbja is lehetett volna, viszont 13 összecsapást hagyott ki sérülések miatt, 35-ször kezdett és 3085 percet játszott, a 7. legtöbbet a csapatból. 14 találatból vette ki a részét, 2-ből befejezőként és 12-ből előkészítőként. Mindkét gólja fontos volt – az egyiket a Levante elleni fordítás (2-3), a másikat a Girona elleni győzelem (2-1) során szerezte –, valamint a gólpasszainak jelentős része is kulcspillanatokban érkezett. Amellett, hogy 90 perces átlagban ő dolgozta ki a 2. legtöbb helyzetet (2,69) és a meccsek feletti kontroll elsőszámú felelőse volt, a labda előrejuttatásában – szokásához híven – nagy szerepet töltött be, rengeteg támadás tőle indult: ő osztotta ki a legtöbb progresszív passzt (5,94) és jutott el a 2. legtöbb átadása a támadóharmadba (10,12). Védekezésben szintén hozzátette a magáét: az ő nevéhez fűződött a legtöbb labdaszerzés (6,96), illetve a 4. legtöbb megelőző (1,03) és az 5. legtöbb sima szerelés (2,14).

4. Fermín López

48 mérkőzésen lépett pályára (8-at sérülés okán kényszerült kihagyni, 1-szer pedig nem cserélték be), 34-szer ráadásul kezdőként és 3043 játékpercig jutott. Ő gyűjtötte a második legtöbb kanadai pontot a keretből, szám szerint 30-at (13+17) és a tizenegyesek nélküli, 90 percre vetített mutatója (0,89) szintén a második legjobb. A teljes képhez hozzátartozik, hogy 6,55-ös várható assziszt (xA) értékre jegyzett 17 gólpasszt, tehát nagyjából 10-el többet annál, mint amennyi az általa kialakított helyzetek mennyisége és minősége alapján várható lett volna.

Kreativitást mérő statisztikákban nincs előkelő helyeken: 7. legtöbb kidolgozott helyzet (1,7) és 6. legmagasabb xA mutató (0,22) meccsenkénti átlagban. Védekezésben nem „csak” a rá jellemző intenzitást hozta, hanem ő hajtotta végre a 4. legtöbb sima szerelést (2,4). A támadósor bal oldalán is szerepelt, egészen pontosan a Ligában a játékidejének 25%-át ott töltötte. A top3 kiegyensúlyozottabban teljesített hozzá képest, de egyértelműen többször lógott ki felfelé, mint lefelé és a jó időszakai túlsúlyban voltak a rosszakkal szemben. Szintet lépett idénre, fontos játékossá nőtte ki magát.

5. Eric García

Az Atlético Madrid elleni Copa del Rey-elődöntő visszavágón és még egy bajnokin nem volt elérhető eltiltás miatt, emellett 4 összecsapást ült végig a kispadon (3-at kisebb sérülés okán), ő töltötte a 3. legtöbb időt a pályán (3941 perc) és kezdett a legtöbbször (47) a csapatból. Igazi jolly jokerré vált, így oszlottak meg a játékpercei posztok szerint a bajnokságban: 24% középpályás, 27% jobbhátvéd, 19% jobb, 26% bal oldali belső védő, valamint 1% balbekk. Ráadásul bárhol vetették be, a találkozók többségén jól, stabilan, megbízhatóan, kevés hibával játszott, ezáltal ez a sokoldalúság különösen nagy érték és fontos volt.

Több mutatóban is az élmezőnybe tartozott vagy akár ő teljesített a legjobban: 3. legtöbb passz a támadóharmadba (8,44), illetve legtöbb megelőző (1,58) és 3. legtöbb sima szerelés (2,44) 90 percenként. A Király-kupa elődöntőjének első felvonása mellett a BL-negyeddöntő visszavágóján is kiállították – mindkétszer már a hajrában –, ezek picit rontják az összképet. 1-1 gólt és asszisztot tett be a közösbe, azonban az Oviedo elleni fordítás során egyenlített, a gólpasszát pedig a Levante elleni, 3-0-ás siker vezető találatánál adta.

Megjegyzés: az összes 90 percre vetített statisztika – kivéve a gólokat, gólpasszokat – a bajnokságra vonatkozik.

Adatok forrása: FBref, Transfermarkt, Opta Analyst, Scout Lab

Statisztikai kisokos:

progresszív labdavezetés: Olyan labdavezetés, amely legalább tízméteres előrehaladást eredményez vagy bejuttatja a csapatot az ellenfél tizenhatosán belülre

progresszív passz: Olyan előre irányuló átadás, amely saját térfélről indítva legalább 30 méteres vagy az ellenfél térfelén legalább 10 méteres. Azok a játékosok szűrhetők a segítségével, akiknek passzai az ellenfél kapujának irányába juttatják a labdát.

Post-Shot xG (PSxG): A kaput találó lövések minőségét írja le. Azt vizsgálja, hogy az adott kísérletből mekkora eséllyel születik gól az alapján, hogy hova tart. Minél közelebbről és minél inkább a kapu valamelyik széle felé halad egy próbálkozás, annál magasabb értéket kapunk.