Olvasási idő kb. 3 perc
A magyar munkáltatók jelentős többsége, illetve a hazai munkavállalók fele nem támogatja az Európai Unió (EU) bértranszparencia irányelvét. A támogatottság hiánya a szakértők szerint abból fakad, hogy nem jól értelmezik az irányelvet, amelyet 2026. június 7-ig be kell vezetni Magyarországon is.
A Profession.hu közleménye szerint a hazai vállalatok mindössze 10százaléka ismeri részleteiben az irányelvet, míg 15,5 százalékuk még nem is hallott róla. A félreértéseknek köszönhetően és annak, hogy az irányelvet nem ismerik, a cégek háromnegyede (75 százalék), a munkavállalók fele (51 százalék) nem támogatná a bértranszparenciát.
A munkaadók és a munkavállalók is titkolnák a fizetést
Mint arról már korábban a Dívány is írt, a bértranszparencia-irányelv elsődleges célja a nemek közti bérkülönbségek felszámolása.
A munkavállalók fele sem ért egyet azzal, hogy kiderüljön, mennyi a fizetés egy adott munkakörbenAndrzej Rostek / Getty Images Hungary
Az Eurostat adatai alapján 2023-ban az EU-ban a nemek közötti átlagos bérkülönbség 12 százalék, Magyarországon pedig 17,8 százalék volt. Az irányelvet 2026. június 7-ig kell átültetni a nemzeti jogba az EU tagállamaiban, idehaza azonban ez a folyamat még nem történt meg.
Cégek és munkavállalók félelmei
A kutatás szerint a cégek elsősorban a felmerülő bérfeszültségektől tartanak, arra számítanak, hogy a munkavállalók így könnyebben hasonlítják össze a béreket és feltételezhetik, hogy a piacon máshol jobban fizetnének nekik.
A munkavállalók pedig magánügyként tekintenek a fizetésekre, és a rosszindulatú pletykáktól, a munkahelyi légkör romlásától tartanak.
A sajtóközlemény kiemeli, hogy nem az egyéni bérek nyilvánosságra hozatala a követelmény, hanem egy átlátható bérstruktúra kialakítása, vagyis a munkavállalók az átlagos bérszinteket láthatják majd, nem a konkrét fizetéseket.
Emellett a bérmegjelölés a hirdetésekben akár 50–60 százalékkal több jelentkezőt vonzhat a szakértők szerint, ennek ellenére a cégek 57 százaléka még soha nem adott meg bért álláshirdetéseiben.
A kutatás szerint minden tizedik munkavállaló nehezen érti a saját munkahelye bérezési rendszerét, így a világos, átlátható kommunikáció sokat segíthet abban, hogy csökkenjen a várható cserélődés.
Múzsák a csók után
Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.
Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen.
hirdetés