Nevezhetjük tavaszbúcsúztatónak, akár nyárindítónak, de végül is mindegy, hiszen ez a legjobb buli a városban. Aki ott volt csütörtök este a Budapest Parkban a 4. alkalommal megrendezett Csinibaba Táncdalfesztiválon, alighanem egyetért ezzel. A telt házas rendezvényen megannyi korosztály tagjai táncolták és énekelték végig a korabeli, ám alaposan áthangszerelt slágereket. A Katona József Színház színészei és sok vendégművész – többek között az államtitkárrá választott Nagy Ervin, Szabó Győző, Beton.Hofi és Sisi – újra lázba hozta a közönséget. A legnagyobb sikert mégis a rockernek öltözött Nemzet Színésze, Szacsvay László aratta.
Felhangzott LGT-, Omega-, Neoton-, Máté Péter-, Beatrice-, Republic- és Bikini-dal, s megszólaltak a nyolcvanas évek underground zenekarai, a Bizottság, a Neurotic és az Európa Kiadó számai is. Szacsvay László az utóbbi nótáját énekelte: „Hello, baby, te nyomorult állat, soha nem akartam különbet nálad.”
Jordán Adélnak időnként ki kellett segítenie a szöveggel / Fotó: Zsolnai Péter
– Már az életem és a munkám része lett, hogy fellépek a Csinibaba Táncdalfesztiválon. Moroghatnék, panaszkodhatnék, hogy 79 évesen ezúttal valamiféle rockernek öltöztettek, hogy lukacsos trikót és halálfejes övet adtak rám. Azt is szóvá tehetném, hogy hetekig kell készülni egy ilyen nagyszabású rendezvényre, énekpróbákat tartani, újra meg újra gyakorolni, és az előadás napján már reggel kilenctől a helyszínen kell lenni. De az a szeretetözön és az az elképesztő adrenalin, amely ilyenkor elárasztja az embert, mindenért kárpótol.
Szacsvay Lászlónak gidái lettek a színpadon / Fotó: Zsolnai Péter
– Egy Európa Kiadó-dalt kellett elénekelnem, és mondhatom, ez a zene nem is állhatna távolabb tőlem. Próbáltam magamévá tenni a dallamvilágát, a szövegét, de bevallom, Jordán Adélnak kellett besegítenie előadás közben. Mégis élveztem az este minden pillanatát.
A 79 esztendős Nemzet Színésze, túl több betegségen, családi drámán, állt a színpadon, körülötte a kollégái, előtte mintegy tízezer ember, és a rock and roll után elénekelte Cseh Tamás ikonikus Budapest című számát is. „Maradunk itt?” – hangzott az utolsó sora. A közönség hirtelen elcsendesült, aztán egy pillanattal később tízezer torokból jött a válasz: „Maradunk!”
Ónodi Eszter, Szacsvay László és Jordán Adél visszahozta a nyolcvanas éveket / Fotó: Zsolnai Péter
– A Cseh Tamás-dal, amely a fesztivál végén hangzott el, üzenet is volt Budapestről, a szeretett városunkról és az országról. A közönség is érezte ezt. Felemelő pillanatokat éltünk át, de bevallom, ebben a korban már nem könnyű rocksztárrá változni. Az ember lelassul, elfogy az ereje, az energiája. Ha letérdeltem volna a színpadon, mert volt ilyen gondolatom, magamtól már nem tudtam volna felállni. Ment közben az általam csak népnyúzó gitárszólónak nevezett valami, s körülöttem mindenki leguggolt. Én majd talán jövőre, vagy a következő életemben… – mondta a színész fanyar mosollyal. – Egy ilyen öreg színésznek, mint én, nagy élmény közelről érezni a fiatalság energiáját. Persze, hogy eszembe jutott a saját ifjúkorom. Felrémlett az a pillanat, amikor először vágytam rá, hogy engem figyeljenek, hogy legalább néhány percre sztár legyek. De az az igazság, hogy adrenalin ide, vastaps oda, már nagyon vártam, hogy Fülöppel hazainduljunk. A 13 éves vizslám az előadás alatt a színfalak mögött begyűjtött sok-sok simogatást, de mi ketten, a két öreg, kihagytuk a reggelig tartó afterpartit, és hazaindultunk.”
Pa-Dö-Dő, államtitkári szinten
Nagy Ervin öltönyben énekelte a Pa-Dö-Dő dalát / Fotó: Zsolnai Péter
Az este megszámlálhatatlan emlékezetes pillanatot tartogatott. Például amikor az államtitkárrá választott, politikusi pályára lépett Nagy Ervin öltönyben Szásától búcsúzott kicsit áthallásosan, a Pa-Dö-Dő soraival. De amikor Máté Péter- vagy Hungária-dalt adott elő, akkor is mindenki őt vette a telefonjával. Azt pedig üdvrivalgás fogadta, amikor átszellemült arccal közölte: „Valaminek a vége, az mindig valami újnak a kezdete.”