Az amazóniai esőerdő jövőjét befolyásoló döntés született Brazíliában: a legfelsőbb bíróság engedélyezte, hogy egy nemzeti park határait módosítsák egy közel 1000 kilométeres vasútprojekt kedvéért. A beruházás az agráripart szolgálná ki, kutatók szerint viszont több ezer négyzetkilométernyi esőerdő eltűnését és jelentős szén-dioxid-kibocsátást hozhat magával.
A Ferrogrão, vagyis „gabonavasút” néven ismert projekt megvalósítása egy lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz. Brazília legfelsőbb bírósága ugyanis kimondta: egy nemzeti park határait módosíthatják, hogy helyet biztosítsanak az építkezésnek – számolt be róla a One Green Planet.
A projekt legbefolyásosabb támogatói között több agráripari óriáscég is megtalálható, köztük az amerikai gabonakereskedelmi vállalat, a Cargill is. Ezek a vállalatok gazdaságilag szükségszerűnek mutatják be a beruházást, brazil kutatók azonban egészen más képet festenek. Becsléseik szerint a vasút több mint 4 ezer négyzetkilométernyi erdőirtást idézne elő, és 75 millió tonna szén-dioxid kerülhetne miatta a légkörbe. A szakértők szerint a közvetett környezeti hatások ennél is jóval nagyobb területet érinthetnek.
A vasútprojektnek további engedélyezési folyamatokon kell átmennie. Közben több mint negyven szervezet fogott össze egy közös kampány keretében, hogy megakadályozza a beruházást. A tájékozódás, az esőerdők védelméért dolgozó szervezetek támogatása, valamint az élelmiszerekkel kapcsolatos tudatos döntések mind olyan lépések lehetnek, amelyekkel egyéni szinten is ki lehet állni az Amazonas védelme mellett.
A klímacsúccsal takarózva is pusztították az esőerdőt
A 2025 novemberi ENSZ éghajlatváltozási konferenciát (COP30) Brazíliában, Belém városában rendezték meg. Mivel a globális eseményre több mint 50 ezer résztvevőt vártak, a kormány jelentős infrastrukturális fejlesztésekbe kezdett. Ennek részeként egy négysávos autópálya építésébe is belefogtak, amely 13 kilométeres szakaszon halad keresztül az amazóniai esőerdőn. A beruházást akkor azzal indokolták, hogy szükséges a klímacsúcs zavartalan lebonyolításához.
Mint később viszont kiderült, a projekt valójában nem a COP30 miatt indult. Az Avenida Liberdade tervei már 2012 óta napirenden voltak, a beruházást pedig hivatalosan 2020-ban jelentették be. Vagyis jóval azelőtt megszületett a döntés róla, hogy 2023-ban Brazíliát választották volna a klímakonferencia helyszínéül.
Az eredeti cél az volt, hogy összekösse a Belém szomszédságában található Marituba városát a tartományi fővárossal, enyhítve ezzel a meglévő főbb utak zsúfoltságát. Az építkezés 2024 júniusában kezdődött, majd több alkalommal is leállították a munkálatokat környezetvédelmi tiltakozások és a helyi lakosság felháborodása miatt. A négysávos autópályát azóta sem adták át. 2026 februárjában Pará állam hivatalos hírügynöksége, az Agência Pará arról számolt be, hogy az Avenida Liberdade több mint 85 százalékos készültségnél tart, és a kivitelezés a végső szakaszába lépett.
2016 óta egyébként Pará állam tartja az éves erdőirtás rekordját Brazíliában: csak 2024-ben 1260 négyzetkilométernyi esőerdőt taroltak le, amelynek egyik fő hajtóereje az agráripar.
Az esőerdők pusztulása lassan visszafordíthatatlanná válik
Szakértők szerint egyre közelebb kerülünk ahhoz a fordulóponthoz, ahol az esőerdők visszafordíthatatlan leépülésbe kezdhetnek, és szavannává alakulhatnak. Ennek ellenére minden eddiginél gyorsabban semmisülnek meg. A kutatók szerint 2024-ben 6,7 millió hektárnyi – azaz percenként 18 focipályányi – érintetlen erdőterület veszett oda. Ez súlyos csapást jelent a globális klímavédelem számára, hiszen ezek az erdők hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárolnak.