A nagy igénybevételt kibíró sporteszközöktől kezdve egészen a megújuló energiaforrást kiankázó infrastruktúráig olyan anyagokat használnak a mérnökök, amelyek előállításához fosszilis energiahordozókra van szükség. Ilyenek például a poliészter- és az epoxi gyanták. Míg előbbit általában szerkezeti üvegszálas alkalmazásokhoz használják – például hajó- és lakókocsigyártáshoz –, utóbbiakat erősségük miatt alkalmazzák a nagy teljesítményű ragasztókban, ipari alkatrészekben és sportfelszerelésekben.
A megújuló energiát termelő rendszereknél ez különösen problémás, hiszen így bármennyire is zöldenergiát termel például egy szélerőmű, a létrehozása károsítja a környezetet, így időbe telik, mire egyáltalán zéróra csökken a környezeti lábnyoma.
A finnországi Oului Egyetem kutatóinak köszönhetően azonban a jövőben mindez megváltozhat. A szakemberek egy olyan biogyantát fejlesztettek ki, amely nagyban hasonlít a meglévő, olajalapú társaihoz. A csapat mindehhez erdészeti és mezőgazdasági melléktermékeket használt fel – írja az Interesting Engineering.
https://hvg.hu/tudomany/20250929_szelturbinak-lapatok-ujrahasznositas-homokgatak-kinai-kutatok
A szakemberek azt találták, hogy a létrehozott új anyag szakítószilárdsága akár 76 százalékkal is magasabb lehet, mint a jelenleg a piacon kapható, fosszilis változatoké.
A kutatók megjegyezték: ritka, hogy egy biológiai alapú anyag nemcsak, hogy eléri a hagyományos anyag tulajdonságait, de még jobb is annál. A legfontosabb tulajdonsága azonban mégis az, hogy ezek az anyagok erősíthetik a körforgásos gazdaságot.
Hagyományosan a kompozit anyagokat, különösen a szélturbinákon található hatalmas lapátokat, rendkívül nehéz újrahasznosítani, így életük végén gyakran hulladéklerakókban végzik. A most kifejlesztett gyanták azonban kémiai úton lebonthatók és teljes mértékben újrahasznosíthatók, így az egykor pazarló előállítást egy folyamatos, zárt hurkú rendszerré alakítják.
A szakemberek szerint a gyártási költsége sem lesz magasabb a bioalapú gyantának, azt ugyanis a meglévő gyártósorokkal is el lehet készíteni.
A fejlesztésről készült publikáció a Composites Part B: Engineering című tudományos lapban jelent meg.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.