Egyre több politikai és gazdasági vita övezi a farkasok jelenlétét és védelmi státuszát Európában. Az Európai Unió már kezdeményezte is a faj védelmi besorolásának módosítását a Berni Egyezmény keretében. Mindeközben pedig egy másik ragadozó csendes térnyerése is egyre látványosabbá válik a kontinensen. Egy friss kutatás szerint az aranysakál a közeljövőben Európa területének akár 75 százalékán is megtelepedhet, kihasználva a farkasok várható visszaszorulásával megnyíló ökológiai lehetőségeket.
Új fejezetet nyitottak a politikai döntéshozatalban az elmúlt években a farkasokkal kapcsolatos ellenérzések és félelmek. Az Európai Unió azt kérte a Berni Egyezmény Állandó Bizottságától, hogy a farkast helyezzék át a szigorúan védett fajokat listázó II. függelékből a III. függelékbe, a védett fajok közé. Ezzel a farkas ismét vadászhatóvá válna a kontinensen.
Miközben azonban az európai gazdák és képviselők a farkassal foglalkoznak, egy másik faj térnyerése javarészt periférián kívül került. Márpedig egy – a Nature Ecology & Evolution folyóiratban megjelent – kutatás szerint az aranysakálok a közeljövőben Európa területének akár 75 százalékán is megtelepedhetnek. Az elterjedési területük ezzel a jelenlegihez képest hatszorosára növekedne – írja a Phys.org.
A közeljövőben az aranysakál meghatszorozhatja európai előfordulási területeit. Fotó: Getty Images
Magyarországon is megugrott az aranysakálok száma
Ezek a ragadozók az éghajlat melegedésével egyre inkább az európai kontinens felé terjeszkednek. Eközben a régióban a nagytestű ragadozók száma csökkenő tendenciát mutat, mivel a korábban versenytársnak számító farkasállomány fokozatos visszaszorulása figyelhető meg, amit a vadászhatóvá tételük tovább erősíthet.
Egy korábbi kutatás során 13 európai ország 8991 helyszínén gyűjtöttek aranysakálok üvöltésére vonatkozó hangadatokat. Arra jutottak, hogy
a rövidebb ideig tartó hótakaró,
a közepes erdősültség,
valamint a víztestek közelsége
mind összefüggést mutat az aranysakálok előfordulásával.
Mára az aranysakál Magyarország 86 százalékán előfordul, és az egyedek száma drasztikusan nőtt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói tavaly arról számoltak be, hogy az éves populációnövekedés elérte a 40 százalékot.
Az emberi jelenlét vonzhatja őket
A farkasok jelenléte bizonyult az aranysakálok előfordulását legerősebben korlátozó tényezőnek. A legnagyobb valószínűséggel olyan területeken fordulnak elő ezek az állatok, ahol farkasokkal nem találkozni.
Az emberi települések közelsége ugyanakkor mérsékelni látszik ezt az „elnyomó” hatást. Ez összecseng az „emberi pajzs”-elmélettel, amely szerint
egyes fajok azt kihasználva maradnak az emberlakta területek közelében, hogy a nagyobb ragadozók ezeket a zónákat jellemzően elkerülik.
A farkasok jelenléte korlátozza az aranysakálok terjedését. Fotó: Getty Images
A farkas kilövése kontraproduktív lehet
A jelenség és az előrejelzések is világosan mutatják, hogy a farkasok gyérítése milyen ökológiai következményekkel jár, és a faj egyedszámának visszaszorításával csak a többi ragadozónak biztosítunk nagyobb teret.
Erről korábban a Prove-nak Szabó Zsófia farkaskutató biológus, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének PhD-hallgatója is nyilatkozott. Leszögezte, a farkas védelmi státuszának módosítását elsősorban a haszonállatok védelmével indokolják, ez azonban érvelési zsákutca. Ugyanis
a farkasok vadászata nem oldja meg a problémát. A haszonállatok védelme ötsoros elektromos kerítéssel és megfelelő őrkutyákkal, emberi jelenléttel oldható meg. A farkasok territóriumot tartanak. Ha egy territóriumról kilőjük a farkasokat, az felszabadul, és nemsokára egy másik farkascsalád költözik a területre. Ráadásul ha egy farkascsalád elveszíti a szülőegyedeket, akkor a felbomlott falka, a tapasztalatlan utódok hamarabb fordulnak a könnyebb préda, az őrizetlen jószág felé
– mondta.
Hozzátette, azt, hogy egy adott területen őrzik a haszonállatokat, és nem érdemes próbálkozni, képesek megtanulni a farkasok. Hatékony védekezési technikákkal tehát magát a konfliktust is fel lehetne számolni – mégpedig a farkasok kilövése nélkül.
Nincs túl sok esélyed a természetben farkassal találkozni
Ahogy Európa számos országában, úgy Magyarországon sem lelkesedik mindenki azért, hogy a farkas újra megjelent bizonyos erdőkben. Egyesek attól tartanak, hogy egy-egy kirándulás alkalmával akár farkastámadás áldozataivá is válhatnak. A kutató szerint azonban erre nincs sok esély – már csak azért sem, mert természetes körülmények között már maga a találkozás is kuriózumnak tekinthető.
„Amikor a farkassal való találkozás lehetőségéről van szó, mindig az az elsődleges kérdés, mi a teendő ekkor; az kevésbé gyakran merül fel, hogy egyáltalán mennyi esély van erre” – mondta Szabó Zsófia. Márpedig „egy hétköznapi túrázónak nem sok esélye van farkasba botlani. Ez inkább azok szerencséje, akiket a munkájuk az erdőhöz köt, mint az erdészek vagy a vadászok. Az emberek nappal járják az erdőt, az erdei emlősállatok, köztük a nagyragadozók, mint a medve vagy a farkas, pedig éjszaka. Alkonyat után és hajnalban a legaktívabbak.
Filó Gábor, a Hangonyi Zöldmező Vadásztársaság elnöke szintén arra hívta fel a figyelmet a boon.hu-nak nyilatkozva, hogy medvével nem, de aranysakállal már többször is találkoztak a vadásztársaság tagjai.