Devenyi Dalma | 2026.06.04. 05:35
Európa májusi hőhulláma ismét rámutatott, milyen ára van annak, hogy a világ továbbra is szénre, olajra és gázra építi energiaellátását.
Európa több részén rekordközeli májusi hőség tombol, miközben szakértők és nemzetközi szervezetek a fosszilis tüzelőanyagoktól való gyorsabb elszakadást sürgetik. Az előrejelzések szerint több ország is egy erős hőkupola hatása alatt áll, amely hosszabb időre bezárja a forró levegőt egy térség fölé – írja az Euronews.
Rekordhőség sújtja Európát, miközben gyorsabb zöld átállást sürgetnek
Számos európai városban jóval magasabb hőmérsékleteket mértek a május végén megszokottnál. Londonban 16, Párizsban 14 Celsius-fokkal volt melegebb az ilyenkor jellemző átlagnál, Franciaországban és az Egyesült Királyságban pedig májusi melegrekord dőlt meg.
A hőség még az északi térségeket is elérte: Oslóban 18 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet.
Friederike Otto, az Imperial College London klímatudományi professzora szerint a mostani hőhullámon egyértelműen látszik a klímaváltozás hatása. Mint mondta, az ilyen hőmérsékletek korábban még nyáron is kivételesnek számítottak, tavasszal pedig különösen szokatlanok.
A fosszilis energiafüggőség növeli a kockázatokat
Simon Stiell, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének ügyvezető titkára szerint a hőhullám újabb figyelmeztetés a klímaválság súlyosbodó hatásaira. A fő oknak a szén, az olaj és a gáz égetését, valamint az olyan természetes szénelnyelők pusztítását nevezte, mint az erdők.
Az ENSZ szerint a fosszilis tüzelőanyagok adják a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 68 százalékát, a szén-dioxid-kibocsátásnak pedig közel 90 százalékát.
Ezek a gázok csapdába ejtik a hőt a légkörben, ami tovább emeli a hőmérsékletet és átalakítja az időjárási mintázatokat.
Stiell szerint a tiszta energiára való gyorsabb átállás nemcsak klímavédelmi, hanem gazdasági és energiabiztonsági kérdés is, különösen a fosszilisenergia-import körüli geopolitikai kockázatok miatt.
A megújulók már most csökkentik Európa kitettségét
A megújuló energiaforrások már most mérséklik Európa fosszilis importfüggőségét. A SolarPower Europe elemzése szerint a napenergia márciusban 3 milliárd eurós megtakarítást hozott Európának azzal, hogy csökkentette a gázimport iránti igényt. Ha a gázárak magasak maradnak, a megtakarítás 2026 végére akár 67,5 milliárd euróra is nőhet.
Tavaly az EU-ban először fordult elő, hogy a szél- és napenergia több villamos energiát termelt, mint a fosszilis tüzelőanyagok.
Az Ember elemzése szerint a két technológia 2025-ben az uniós villamosenergia-mix 30 százalékát adta, és egy százalékponttal előzte meg a fosszilis forrásokat.
Az átállás még mindig nem elég gyors
A fejlődés ellenére több uniós ország továbbra is lemaradásban van. Olaszországot azért bírálták, mert 2038-ra halasztaná a széntüzelésű erőművek végleges leállítását, ami 13 évvel későbbi időpont az eredeti határidőnél.
Hollandia szintén erősen függ a fosszilis tüzelőanyagoktól, főként a gáztól, annak ellenére, hogy az EU-ban egy főre vetítve ott termelik a legtöbb napenergiát. A szélerőműparkok lassú kiépítése miatt az ország kibocsátáscsökkentési céljai is veszélybe kerülhetnek.
Stiell szerint az országoknak egyszerre kell gyorsítaniuk a fosszilis energiáról való leválást és erősíteniük az alkalmazkodást a klímaváltozás hatásaihoz, például a hőhullámokkal, áradásokkal, erdőtüzekkel és aszályokkal szemben.
Kiemelt kép forrása: Unsplash