2026 áprilisában az ipari termelés volumene 0,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becsléséből.
A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült, ugyanakkor a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be.
Az ipari termelés az év első négy hónapjában 1,0 százalékkal nagyobb volt, mint 2025 azonos időszakában.
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz viszonyítva 1,1 százalékkal csökkent.
Túl lehet a mélyponton az ipar
Az 1,1 százalékos havi alapon történő csökkenés első ránézésre nem egy kedvező adat, de az előző hónap 3,1 százalékos növekedése után nem meglepő a korrekció – sőt, ennél nagyobb havi alapú csökkenést vártam, így az adat kellemes meglepetést okozott. Az éves alapú bővülés ugyanakkor rámutat arra, hogy az ipar talán már túl van a mélypontján, legkisebb havi értékénél 3,2 százalékkal feljebb van a termelés volumene – kommentálta az adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Az első becsléskor a KSH még nem közöl részletes adatokat, ám az egyes ágazatok teljesítményéről valamit azért elárulnak. A fő számot látva Regős szerint meglepő lehet, hogy az ágazatok többségében csökkent éves alapon a kibocsátás, azonban ezt a jelek szerint néhány nagyobb ágazat teljesítményjavulása felfelé tudta húzni. A nagyobb ágazatok közül nőtt a termelés volumene éves bázison a járműgyártásban, illetve a számítógépgyártásban. A számítógépgyártás hosszabb ideje a jól teljesítő ágazatok között van, de az elmúlt néhány hónapban már a járműgyártásból is inkább kedvező számok érkeztek – a BMW elindulása a jelek szerint kompenzálni tudja a Mercedes egy műszakos munkarendre való áttérését – ez utóbbi azonban elvileg már nem tart sokáig.
Két nagyobb ágazatban csökkent a termelés volumene: az élelmiszeriparban és a villamos berendezés gyártása ágazatban – utóbbiba tartozik az akkumulátorgyártás is. Az élelmiszeriparnál az egyik hónap növekedését a következő hónapban sokszor csökkenés követi, egyértelmű tendencia nem rajzolódik ki. A villamos berendezés gyártása ágazat kedvezőtlen teljesítménye csalódást keltő, hiszen itt az elmúlt hónapokban jelentős bővülést láttunk és nagymértékű beruházások érkeztek, érkeznek is az ágazatba – fejtette ki az elemző.
Az ipari termelés szempontjából továbbra is meghatározó a külső kereslet alakulása, különösen is egy Magyarországhoz hasonlóan kis, nyitott gazdaság esetén. Az európai gazdaság növekedése továbbra is alacsony, ezt a jövő hétre várt kamatemelés sem segíti elő. Az iráni háború ezen felül is kockázatot jelent, hiszen a megemelkedő energiaárak rontják a versenyképességet és csökkentik a keresletet – bár az energiaárak drágulása lehetett volna még drasztikusabb. A következő hónapokban tehát az új ipari kapacitások felfelé, a háború hatásai lefelé húzzák az ipari termelést. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a második negyedévben is pozitív legyen az ipar növekedési hozzájárulása, hasonlóan az első negyedévben tapasztalthoz
– jelezte Regős Gábor.
Komoly törések a felszín alatt
Hétfőn számoltunk be arról, hogy a magyar gazdaság végre kilépett a stagnálásból, de a felszín alatt továbbra is komoly törések látszanak: miközben a fogyasztás és a szolgáltatások húzzák a GDP-t, az export gyengélkedik, az építőipar szenved, a növekedést pedig egyre inkább egyszeri hatások tartják életben. A KSH szerint 2026 első negyedévében 1,7 százalékkal nőtt a GDP, az elemzők azonban arra figyelmeztetnek: a választások előtti pénzosztás, az állami költekezés és a készletfelhalmozás nélkül jóval gyengébb képet mutatna a magyar gazdaság.
(Borítókép: Colin McPherson / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!