Egy olvasónk, aki „több ezer család” nevében fordult hozzánk a Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva című, RRF-6.2.1 kódszámú pályázaton indult, a támogatói okiratát 2022 augusztusában kapta meg. A beruházása nagyjából félkész, már csak az akkumulátor és a hőszivattyús fűtéskorszerűsítés hiányzik – e két elem nélkül viszont a komplex rendszer nem zárható le.
A pályázatot eredetileg 100 százalékos, vagyis a családok számára ingyenes támogatásként hirdették meg. Ennek oka, hogy pont az alacsonyabb jövedelmű családokra tervezték a pályázatot. Az infláció és a dráguló eszközárak miatt azonban voltak olyan kivitelezők, akik utóbb önerőt kértek ügyfelektől – olvasónk esetében ez 2 328 000 forint volt. Elmondása szerint a kivitelező több millió forintnyi, az államnál ragadt kintlévőségre hivatkozva az előleg ellenére sem szereli be az akkumulátort és a hőszivattyút, így a projekt nem fejezhető be a június 15-én lejáró határidőre.
Olvasónk elmondása szerint hónapok óta levelezik – a már megszűnt Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) esetében levelezett – az ÉMI-vel, a pályázatot ma már kezelő Nemzeti Fejlesztési Központtal és a kivitelezővel, de „mindenki a másikra mutogat”. Az ÉMI csak a 40 százalékos előleget fizette ki, a fennmaradó összeget az állam nem utalta tovább, ugyanis azt a projekt lezárásához kötötték, amire a kivitelezőnek nincs kerete. Abban az esetben pedig, ha nem zárják le a projektet, a kivitelezőn és a pályázón is számonkérhető a 40 százalékos előleg.
A halasztás önmagában nem old meg semmit
A probléma nem egyedi. Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke lapunknak megerősítette, hogy az olvasói panaszok és aggodalmak megalapozottak, és hogy egy évek óta húzódó, rendszerszintű ügyről van szó. A június 15-i dátum csak a legutóbbi a sorban – a beruházások befejezésére eredetileg 2023 végéig volt idő, a határidőt azóta többször elhalasztották.
Önmagában a határidő-hosszabbítás nem fogja megoldani a problémát, ugyanis nem azért nem készültek el a rendszerek, mert nem volt rá idő, hanem egyéb más okok állnak a háttérben. Ha azokat nem oldják meg, hiába halasztjuk el, akkor sem lesz megoldás
– mondta az Indexnek az alelnök.
Szilágyi szerint a kivitelezők a legtöbb esetben maguk is áldozatai a helyzetnek. Az állam évekig nem fizette ki az elvégzett munkát, így a cégeknek saját forrásból kellett megelőlegezniük a beruházásokat.
„Nagyon sok kivitelező fizetésképtelen, működésképtelen lett vagy felszámolás alá került. A megmaradt kivitelezők pedig rákényszerültek, hogy erejükön felül vállaljanak be projekteket, mert közben a minisztérium betiltotta a hálózatra történő visszatáplálást, így nem volt más piaci lehetőségük” – fogalmazott.
Bár a piaci kör emiatt erősen leszűkült, maradt olyan vállalat, amelynek lenne kapacitása befejezni a félbemaradt munkákat. Szilágyi szerint, ha az adminisztratív akadályok eltűnnének, a piac viszonylag gyorsan le tudná zárni ezeket a projekteket.
Olyan előleget kérnének vissza a rászoruló pályázóktól, amit a kivitelező vett fel
A pályázók szempontjából a visszafizetés a kulcsprobléma. Sok kivitelező felvette a 40 százalékos előleget, de nem számolt el vele. A pályázó számára ilyenkor az egyetlen kiút a kivitelezőváltás lenne, ez azonban csak akkor lehetséges, ha az előleget visszafizetik. Ha a már nem működő kivitelező ezt nem teszi meg, a pályázati feltételek szerint jogilag a pályázótól is követelhető a vissza nem térített előleg.
Ez erkölcsileg és etikailag sem helyes. Nem várható el egy olyan pályázótól, aki alacsony jövedelemmel rendelkezik – és pont emiatt volt célközönsége ennek a pályázatnak –, hogy saját forrásból fizesse ki azt az előleget, amit nem is ő kapott meg, hanem az a kivitelező, aki végül nem teljesített
– hangsúlyozta Szilágyi.
Van azonban precedens a megoldásra. Szilágyi elmondása szerint korábban több száz esetben elengedték a visszafizetési kötelezettséget a szövetség és a pályázók közös kérelmére, és engedélyezték, hogy egy új kivitelező a nulláról fejezze be a beruházást. Azonban ez sem automatikus, egyedi eljárást és esetenkénti vizsgálatot igényel a Pénzügyminisztérium bevonásával.
A szövetség most azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg a határidőt, és kapjanak zöld utat azok a pályázók, akik vállalják, hogy 30–60 napon belül egy másik kivitelezővel befejezik a projektet. A megoldás kulcsa, hogy az új cég újra lehívhassa az előleget – akár a meg nem valósult pályázatokból bent maradt keretből is. Továbbá az áramszolgáltatóknak is priorizálniuk kellene a már kész rendszerek átvételét és a villanyóracseréket.
Februári adatok szerint akár tízezreket is érinthet a visszafizetés veszélye
Pontos, friss adat egyelőre nincs arról, hány családot fenyeget a visszafizetés. Szilágyi februári, számai szerint a mintegy 30 ezer pályázatból körülbelül 23 ezer teljesült az eltelt öt év alatt.
Ez azt jelenti, hogy megközelítőleg 7 ezer pályázat maradt nyitva, amelyek közül körülbelül 2700 olyan volt, ahol a részelszámolás elkezdődött, de a projekt nem fejeződött be. Utóbbi csoportot egy kivitelezőváltással meg lehetne menteni véleménye szerint.
Az informatikai rendszer már a pályázat kiírásakor szétesett
Szilágyi szerint a pályázat gyakorlatilag minden ponton akadozott.
„A pályázatnak Nem volt olyan pontja, ami ne akadozott volna. Az informatikai rendszer már a kiíráskor, az első nap szétesett, összeomlott. Hónapokig nem lehetett beadni az elszámolást. A beadott pályázatok 95 százalékát, gyakorlatilag 100-ból 95-öt visszadobtak hiánypótlásra”.
Hangsúlyozta, hogy alapból abszurd, hogy így elhúzódik egy pályázat. „Tarthatatlan, hogy öt évig van nyitva egy pályázat. Van olyan panaszosunk, akinek az apukája vette fel ezt a támogatást, majd ő meghalt. Megörökölte az anyukája, majd ő is meghalt, és így került hozzá, vagyis most már a harmadik örököse viszi az ügyet. Nem lehet ennyi ideig elhúzni egy ilyen rendszert” – jegyezte meg.
Szilágyi László szerint már a program alapkoncepciója is megkérdőjelezhető volt. Egyáltalán nem biztos benne, hogy a leginkább rászoruló rétegnél egy ilyen komplex és adminisztratíve nehézkes technológiai beruházással kellett volna indítani az energetikai felzárkóztatást.
Nagyon sok olyan család volt, ahol nem biztos, hogy rögtön egy modern napelemes beruházással kellett volna kezdeni a segítséget. A házak sem álltak mindenhol készen arra, hogy napelemek kerüljenek rá, mert mondjuk szigeteletlenek voltak. Nem olyan egyszerű pont ezeknek az embereknek egy ilyen nagy beruházást nyújtani, lehet, hogy másfajta, vagy egy kicsit könnyebb adminisztrációval rendelkező pályázat jobban segített volna
– fogalmazott.
„Ne lebegtessék tovább”
Szilágyi szerint a pályázatot kezelő hatóság ismeri a problémát, több úton keresi a megoldást, és hamarosan közleményt adnak ki az ügyben. A szövetség alelnöke szerint azonban az idő fogy, és azonnali, megnyugtató kommunikációra lenne szükség.
Nagyon sok ember fél ettől. Nagyon fontosnak érezném, hogy azonnal álljon ki egy illetékes vezető, és nyugtassa meg az embereket arról, hogy a legrosszabb esetben, ha nem is sikerül befejezni ezeket a pályázatokat, akkor sem a lakosságra fogják ráterhelni a követelést, hanem a kivitelezők felé próbálják érvényesíteni. Ne lebegtessék tovább ezt a dolgot
– hangsúlyozta az alelnök.
Ha pedig a hatóságok mégis a családokon próbálnák behajtani az összegeket, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség ígérete szerint nem hagyják magukra a kárvallottakat. „Minden fórumon és mindent meg fogunk azért tenni, hogy saját lehetőségeinken belül segítsünk az érintetteknek” – jelentette ki Szilágyi László.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: ArtistGNDphotography / Getty Images Hungary)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!