Kollégánk február 26-án érkezett családjával Dubajba. Két napig minden a tervek szerint alakult, aztán február 28-án hajnalban az Egyesült Államok és Izrael megelőző csapást mért Iránra, aminek során Ali Hámenei ajatollah is életét vesztette. Irán válaszcsapásokat indított az Öböl menti arab államok ellen, köztük az Egyesült Arab Emírségek ellen is – a rakéták és drónok Dubajt sem kímélték.
Az első éjjel kaptunk egy figyelmeztetést, és a szállás vendégeit, így minket is levittek a mélygarázsba
– mesélte kollégánk. A szálloda személyzete gondoskodott róluk, biztosították őket arról, hogy biztonságban vannak és teljes ellátást kaptak, a félelmetesnek tűnő helyzet ellenére.
„Tényleg semmi probléma nem volt, profin kezelték a helyzetet” – fogalmazott kollégánk.
Ami meglepte, az a város reakciója – pontosabban a reakció hiánya. Másnap reggel kimentek a szállodából, és az emberek ugyanúgy jöttek-mentek, mint bármely más napon.
„Nem látszik rajtuk semmi” – fogalmazott. Egyedül az feltűnő, hogy az utcákon ugyan kevesebben vannak, mint az érkezésük napján, és a turisták száma érezhetően csökkent, újak pedig érthető okokból nem érkeznek, de a mindennapi élet zavartalanul folyik.
Kollégánk szerint a rakéták elfogása viszont szabad szemmel is látható. A légvédelmi rendszerek füstcsíkjai és alkalmanként a robbanások fénye is megjelenik az égen. Az Emírségek védelmi minisztériuma szerint eddig 165 ballisztikus rakétát, 2 cirkálórakétát és 541 iráni drónt fogtak el a támadások kezdete óta. Dubajban a Fairmont Hotel a Palm Jumeirah, a Burdzs al-Arab, a Jebel Ali kikötő és a nemzetközi repülőtér is találatot kapott, hárman meghaltak.
Ez a furcsa kettősség jellemzi most a várost, a teraszok nem üresek, az élet nem állt meg teljesen, de a horizonton olykor füstfelhők gomolyognak ott, ahol a légvédelem dolgozik.
Más helyszíni beszámolók szerint vannak, akik nem várnak a légtérzár feloldására, és inkább beljebb húzódnak a szárazföld felé, sivatagi szállásokra – messzebb a parttól, messzebb a célpontoktól.
Háborús helyzetben nincs kártérítés
Kollégánk viszont marad, ahol van. Negyedikén indult volna haza, de az a repülő nem száll fel – legalábbis egyelőre nagyon úgy néz ki. Hogy mikor indul repülőgép, azt senki nem tudja megmondani. A légitársaságok töröltek a járatokat, a légtér zárva van, és a konzuli védelem, amelyre február 28-án regisztrált, eddig egyetlen visszaigazoló e-mailt hozott: hogy igen, a kérelme megérkezett, és ő mostantól „regisztrált védelmet kérő”. Több információt azóta sem kapott – sem arról, mi a következő lépés, sem arról, hogy mikor juthat haza.
Senki nem vette fel velünk a kapcsolatot. Se telefon, se e-mail, se útmutatás, hogy mit csináljunk. Semmit nem tudunk
– magyarázta.
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint vasárnap estére már több mint négyezer magyar regisztrált konzuli védelemre az Emírségekben, és a tárca megerősített létszámmal működtet call centert. A konzuli védelem azonban jogilag nem jelent mást, mint tájékoztatást arról, ha és amikor hazaindulásra lesz lehetőség. Különjáratra nincs kötelezettség, kártérítésre háborús helyzetben nincs esély. A regisztráció tehát inkább sorban állás, amelynek a végét egyelőre senki nem látja.
Közben hétfőn egy Abu-Dzabiból jelentkező olvasónk arról számolt be, hogy háromfős társaságuk Wizz Air-jegyét törölték, a reptér és a hatóságok semmilyen felvilágosítást nem tudnak adni. És bár keringtek hírek arról, hogy az emirátusi állam átvállalná a kint rekedtek szállodai költségeit, a gyakorlatban sok hotel ezt visszautasítja, arra hivatkozva, hogy erről hivatalos értesítést nem kaptak.
Kollégánk egyelőre marad a szállodájában, a foglalást pedig meg is tudják hosszabbítani, hiszen a forgalom leállása miatt van szabad kapacitás. Más magyar vendégek, akiknek lejárt a foglalásuk, más szállásokra költöztek.
Saját döntések mentén haladunk, mert máshonnan nem jön információ
– összegezte a helyzetet.
(Borítókép: Két ember sétál egy üres tengerparton Palm Jumeirah-ban, Dubajban, 2026. március 2-án. Fotó: Fadel SENNA / AFP)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!