„Győzelmi jelentés nincs” – az egyéves Delta programot értékelte a drogügyi kormánybiztos

Győzelmi jelentés nincs, hosszú és elszánt küzdelemre kell készülnünk

– így értékelte Horváth László drogügyi kormánybiztos az egyéves Delta programot a rendőrség hétfői sajtótájékoztatóján. Tavaly március óta 11 ezer eljárás indult kábítószer-kereskedelem és fogyasztás miatt, a rendőrség eddig három tonna kábítószert foglalt le, a nemzetközi együttműködésekkel több mint 50 tonna drogot vontak ki a feketepiacról 700 milliárd forint értékben. Horváth sokadjára is elmondta, hogy a zéró tolerancia elvét követik, és a cél a hozzáférhetőség visszavágása, a szervezett bűnözés felszámolása. „Ez nem kegyetlenség, hanem jogos önvédelem” – véli a kormánybiztos, aki a dübörgő kampányról sem feledkezett meg a hétfői beszámolón.

Ha a nemzeti kormány marad, akkor a Delta program folytatódik. Látni kell a választások előtt, hogy a kormányzati álláspont és a Tisza Párt álláspontja gyökeresen eltérnek egymástól

– mondta Horváth László, majd arról beszélt, hogy szerinte az ellenzéki párt a programjában mindössze 21 sort szentelt a drogügynek, és ebben nem szerepel a zéró tolerancia. A kormánybiztos szerint a Tisza Párt a drogliberalizációval akar szavazókat szerezni.

Egyéves a Delta program

Cabrera Martin

„Új, korszerű nemzeti drogstratégiát dolgozunk ki és fogadunk el, amely bizonyítékokon, adatokon és nemzetközi jó gyakorlatokon alapul, és világos felelősségi és együttműködési rendet teremt az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás és a rendészet között” – olvasható Magyar Péter pártjának programjában. Amikor Horváth Lászlót arról kérdeztük, lesz-e Magyarországnak újra drogstratégiája, miután az előző 2020-ban kifutott, elmondta, hogy továbbra sem tervez a kormány drogstratégiát létrehozni, mert annak kidolgozása sok időt vesz igénybe és nem reagál a folyamatosan változó világ újításaira. Ehelyett inkább különböző akciókban gondolkodnak, ilyen a Delta program is.

Tavaly tavasz óta szinte folyamatosan razziázik a rendőrség, nem csak szórakozóhelyeken, de az utcán is, múlt pénteken például a soroksári Arzenál nevű szórakozóhelyet zárták be két hónapra kábítószerügy miatt. Szombaton többek között emiatt is több százan tánccal és bulizással tiltakoztak a Kossuth téren, az eseményt másodszor szervezte meg a Drogriporter szerkesztője, Sárosi Péter.

Az elmúlt hónapokban voltak olyan szórakozóhelyek, ahol több száz bulizót igazoltattak a rendőrök, néhány fiatalt megbilincselve vittek ki a helyről. Tavaly júliusban a gödi Homokszigeten csaptak le a hatóságok a mulató fiatalokra az éjszaka közepén, a résztvevők elmondása alapján a rendőrök megbilincselték, majd egy kupacba összegyűjtötték őket, és több órán keresztül kellett térdepelniük. Később több turnusban, állításuk szerint mentőmellény nélkül, megbilincselve ültették motorcsónakra a bulizókat, hogy elszállítsák őket a Duna-parti helyszínről.

A jogvédők és a résztvevők szerint is aránytalan volt a rendőrség fellépése, emiatt volt olyan, aki panaszt tett, neki a Magyar Helsinki Bizottság nyújtott jogi segítséget. Az érintett jogi képviselője, Győző Gábor lapunknak elmondta, hogy több rendőrt is meghallgattak a panaszos jelenlétében, majd első fokon elutasították a panaszt, ezért fellebbeztek.

A hétfői sajtótájékoztatón arról kérdeztük a rendőrséget, hány panasz érkezett hozzájuk amióta elindult a razziahullám, és milyen arányban adnak igazat a panaszosoknak. Töreki Sándor országos rendőrfőkapitány-helyettes szerint nem emelkedett drasztikusan a panaszosok száma a kényszerintézkedések miatt.

Higgye el, hogy a maximális tolerancia elve mentén járunk el, és kapják meg az eligazítást a kollégáink

– mondta Töreki. Részleteket nem közölt az egyes esetekről, azonban elmondta, hogy a panaszokat harminc napon belül kivizsgálják. Szerinte elenyésző számban megkérdőjelezhető a rendőrök intézkedése, bár hibák előfordulhatnak.

Dr. Töreki Sándor rendőr vezérőrnagy

Cabrera Martin

A Delta program hatékonyságáról árulkodhat az is, hogy Mátraderecskén és Salgótarjánban a helyiek fogtak össze a terjesztők és a fogyasztók ellen, esténként a veszélyes területeken csoportokba verődve járőröznek a településeken, a mátraderecskei csapatról még Horváth László is posztolt a közösségi médiában. A kormánybiztost kérdeztük arról, mennyire értékeli sikeresnek a hajtóvadászatot annak fényében, hogy vannak olyan települések, ahol a hatóságok feladatát helyi aktivisták végzik.

„Nem ellenünk, hanem velünk együtt végzik a tevékenységüket, a közös munkát semmiképpen sem tartom kritikának” – mondta Töreki Sándor. Horváth László hozzátette: már régóta jól ismeri Mátraderecskét, ahol a lakók olyan sok információval rendelkeznek, amennyit a rendőrség megfeszített munkával sem tud begyűjteni. A kormánybiztos szerint a Heves megyei faluban – ahol ő egyébként a Fidesz színeiben kampányol – azért szervezték meg magukat a helyiek, hogy a rendőrség munkáját segítsék, nem akarnak olyan tevékenységet folytatni, ami jogszabályba ütközik.

Tavaly szeptemberben írtunk arról, hogy új drogprevenciós programot hirdetett Horváth László, ami úgy tűnt, beismerése is lehetett annak, hogy hiba volt kitiltani a megelőzésben, felvilágosításban fontos szerepet játszó civileket az iskolából. A prevenciós munka nagy részét továbbra is a rendőrök végzik, de ősz óta már magánszemélyek és civil szervezetek is adhatnak be akkreditációs kérelmet a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz, hogy drogprevenciós foglalkozást tarthassanak az iskolákban. Horváth a sajtótájékoztatón kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy szeptember óta több mint nyolcvan szervezet térhetett vissza az iskolákba, számuk folyamatosan nő.

Csesztregi Tamás példaként elmondta, hogy a marihuána hatóanyagát körülbelül fél óra alatt tudják kimutatni egy réteglapon, egyszerre 15-20 valós mintát tudnak vizsgálni. Történhet olyan is, hogy a THC-n kívül más hatóanyagot is kimutat a műszer, ezért mindig végeznek egy nagyműszeres vizsgálatot is, ez jellemzően egy 30-40 perces munkaigényű folyamat. Végül a két teszt együttesen fogja egyértelműen megmondani, hogy pontosan mi van a lefoglalt anyagban. A szakember bemutatott egy kisebb műszeres vizsgálatot, ami színképzésen alapul: a műszer az infravörös színképét rögzíti a vizsgált anyagnak, ezután a készülék adatbázisában található ismert vegyületek közül kikeresi a lehető leghasonlóbb infravörös színképet, így történik az azonosítás. Ezt a típusú tesztet a tiszta anyagoknál vagy a viszonylag egyszerűbb összetételű keverékeknél alkalmazzák, ilyen például a kristály, ami az elmúlt időszakban nagy mértékben terjedt el a magyar piacon – ezt támasztja alá az is, hogy Béres Tibor szociológus a kristályozást a járványhoz hasonlította. Csesztregi Tamás szerint a legtöbb esetben tisztán, hígítatlanul kerül a fogyasztókhoz a kristály, ezért egy-egy ilyen lefoglalt anyagnál gyorsan tudnak haladni a vizsgálattal, akár 2-3 perc alatt végeznek egy mintával, de minden esetben mellé teszik a 30-40 perces nagyműszeres vizsgálatot.