Mint elmondta, a moratórium szeptember 30-ig tart, és olyan fakitermelésre vonatkozik, amely az erdők hosszú távú állapotát érdemben befolyásolja; a biztonsági, természetvédelmi és erdőfenntartási munkák továbbra is elvégezhetők lesznek.
A moratórium ideje alatt felmérik az erdők állapotát, kidolgozzák az új természetvédelmi szabályokat, hogy ezek után hozzanak hosszú távú döntést az erdőgazdálkodás rendszeréről. A kormányszóvivő azt is jelezte, hogy a moratórium nem okoz fennakadást a tűzifaigényeknél, mert ez kifejezetten az erdők védett részeire vonatkozik.
A sok fa nem egyenlő az erdővel
Az erdővédő és erdőmérnök Fidlóczky József 2025-ös nyílt levele, illetve egy tavaszi természetvédő kampány is arra hívta fel a figyelmet, hogy „a védett erdők állva jóval értékesebbek, mint kivágva, rossz hatékonysággal energiát termelve” – idézi fel a HVG.
Ezzel kapcsolatban a Greenfo figyelmeztetett arra, hogy
ahol nagy területen egy időben kivágják az erdőt, az erdei élőhely sok évtizedre megszűnik,
a hatások pedig még nagyobb távlatban érezhetőek, mert egykorú, kevés fajból álló erdők jönnek létre.
Mint írták, bár igaz, hogy Magyarországon ma már nem jellemző az a fajta erdőirtás, amikor az erdő helyén mezőgazdasági területet hoznak létre, így statisztikai értelemben nem csökken az erdőterület, viszont egyre több az a terület, ami csak „papíron” erdő, a valóságban pedig épp kivágták az összes fát, és csak majd a távoli jövőben lesz ott újra erdő (vagy legalábbis sok fa).
Jön a moratórium
Korábban Gajdos László, élő környezetért felelős miniszter már bejelentette, hogy tervben van a moratórium a védett erdőkben zajló fakitermelésre, illetve miniszteri meghallgatásán is beszélt arról, hogy átgondolják az erdőgazdaságok szerepét a védett erdőkben.
A fakivágási moratórium jellemzően azt jelenti, hogy egy adott területen átmenetileg hatósági tilalom van érvényben a tarvágásra (az összes fa egyidejűleg történő kivágása) és a fák gazdasági célú kivágására. Az intézkedés célja általában az erdők ökológiai állapotának megóvása és az ipari szemléletű gazdálkodás visszaszorítása.
A pénteki bejelentésből még nem derülnek ki a pontos részletek, de a HVG által megkérdezett ágazati szakértők a döntést pozitívan értékelték. Azt is hozzátették ugyanakkor, hogy a nyári, vegetációs időszakban amúgy sem szokás vágni – a fakitermelés ugyanis jellemzően télen végzett tevékenység, bár akadnak kivételek.
A tovább végezhető tevékenységek a biztonsági, illetve az erdőfenntartási munkálatok, illetve az emberekre veszélyes vagy anyagi kárral fenyegető – utakra, épületekre dőlő fák – helyzetek elhárítását célozhatják. A természetvédelmi munkálatok jellemzően özönfajok irtására vonatkozhatnak.
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!