A GKI Gazdaságkutató megvizsgálta, hogy a forint árfolyamának változása milyen módon gyűrűzött át a hazai inflációba 2010 után. 16 évvel ezelőtt az árfolyamhatás viszonylag gyenge volt: egy 1 százalékos forintgyengülés két negyedév késéssel körülbelül 0,2 százalékponttal emelte a fogyasztói árindexet.
2013-ig ez a hatás folyamatosan gyengült, egészen 0,13 százalékpontig, majd hirtelen emelkedésbe kezdett. Az árfolyammozgások inflációs hatása felerősödött, az átgyűrűzés 2018-ban már 0,5 körüli értékre emelkedett, miközben maga az árfolyam is nagyobb kilengéseket mutatott.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Feliratkozom
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Ennek következtében a gyengülő forint 2022-ig jelentősen hozzájárult a magas inflációs környezet kialakulásához (az átgyűrűzés mértéke is itt érte el a csúcspontját, 0,65 százalékpontot). Az erősödő árfolyamhatás oka az, hogy a fogyasztói kosárban az importált termékek súlya (részben az árnövekedés következtében) megnőtt.
A forint 2025-ben végbement erősödése egyértelműen mérsékli a fogyasztói árindexet, ugyanakkor ez a hatás nem azonnali: két–három negyedév elteltével jelenik meg, és nagyjából egy éven belül fut ki.
Kép: Economx
Fontos hangsúlyozni, hogy az árfolyam változásai nem azonnal és teljes mértékben épülnek be az árakba, hanem több negyedéven keresztül fejtik ki hatásukat. Ez az árfolyamhatás különösen 2020-ban és 2022-ben volt magas. 2020-ban a forint leértékelődése akadályozta meg a defláció kialakulását, míg 2022-ben az árfolyamgyengülés érdemben hozzájárult ahhoz, hogy a fogyasztói árindex közel 15 százalékra ugrott. A GKI modellje alapján a forint gyengülése nélkül 2022-ben (minden egyéb tényező változatlansága mellett) az infláció nagyjából 8 százalék körül alakult volna, 14,5 százalék helyett.
Nyitott gazdaság, jelentős devizahatás
2023-ban ezzel szemben a forint erősödése már mérsékelte a magas belföldi inflációt, mintegy 2 százalékponttal csökkentve a drágulás ütemét, amely azonban így is jóval meghaladta (17,6 százalék) az előző évit. Ez részben annak tudható be, hogy a 2022-es jelentős leértékelődés áthúzódó, inflációnövelő hatását ellensúlyozta a 2023-as felértékelődés dezinflációs hatása, így az árfolyam összességében inflációcsökkentő irányba hatott.
2024-ben a 3,7 százalékos fogyasztói árindex emelkedésből 1,6 százalékpontot a forint gyengülése okozott. Mindez jól mutatja, hogy egy olyan nyitott gazdaságban, mint a magyar, az árfolyam hatása jelentős az árszintre.
Több mint 2 százalékponttal lenne magasabb az idei infláció
Az infláció elleni küzdelemben kulcsszereplő Magyar Nemzeti Bank többek között az alapkamat magasan tartásával próbálta mérsékelni az árnyomást. A magasabb kamatszint egyrészt visszafogja a belföldi hitelkeresletet (és ezáltal a fogyasztást), másrészt vonzóbbá teszi a forinteszközöket a külföldi befektetők számára. Ez növeli a forint iránti keresletet („forró pénzek” beáramlása), ami árfolyam-erősödéshez vezet, és ezen keresztül csökkenti az importált inflációt.
A forint jelentős erősödése tavaly a 3. és 4. negyedévben ment végbe, ami 2,3 százalékponttal mérsékli a 2026-os árszintet az első félévben. Ennek hatása már tükröződött a 2026. januári 2,1 százalékos (meglehetősen kedvező) inflációs adatban is.