Idén év eleje óta folytonos jogsértést és alkotmányos kötelezettségszegést követ el a Külgazdasági és Külügyminisztérium, mert figyelmen kívül hagyja a Kúria 2025 decemberében meghozott, kötelező erejű ítéletét. A csaknem 2 éve húzódó közadatigénylési ügyben a bíróság már első- és másodfokon is a Szijjártó magánrepülőzéseire vonatkozó adatok kiadását rendelte el. A minisztériumnak ez nem tetszett, ezért a Kúriához fordult, de ott is vesztett. Ám Szijjártó Péter tárcája a Kúria ítélete ellenére sem küldte meg az Átlátszónak a kért költségadatokat, ezért bírósági végrehajtást kezdeményeztünk ellene. Egy közadat-eltitkolási ügy közel két éve húzódó története.
Közel két éve, 2024 tavaszán szerettük volna megtudni Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter két hivatalos célú távol-keleti útjának repülőgépköltségeit. Az egyik, Kambodzsát és Thaiföldet érintő – Szijjártó Covid-fertőzése miatt félbeszakadt – hivatali út 140 milliós forintos repülőgépköltségét megadta a külügy, de a másik, japán és azerbajdzsáni út kapcsán azt közölték, hogy azokról nem rendelkeznek adatokkal.
Szijjártó bérelt repülővel utazott Japánba
Egy olvasónk jóvoltából képi bizonyítékokkal rendelkeztünk a miniszter budapesti repülőgépre szállásáról. A fotókon a miniszteri konvoj, illetve Szijjártó személye is beazonosítható, ahogy az általa használt privát jet lajstromjelzése (9H-VJW) is jól látható.
Utóbbinak azért van jelentősége, mert a repülőgép-útvonalakat rögzítő ADS-B Exchange honlap tanúsága szerint ez a magánrepülőgép pont akkor ment Budapestről Japánba (Oszaka, Tokió), majd Azerbajdzsánba és vissza Budapestre, amikor a külügyminiszter is ezeken a helyszíneken járt.
A 9H-VJW útvonala Budapestről Japánba (forrás: adsbexchange.com)
Bizonyítékul szolgálnak a magángép használatára Szijjártó közösségi oldalának bejegyzései is. Az egyik ott megjelent repülőtéri fotó azt is megerősíti, hogy a miniszter ugyanabban a ruházatban – beleértve a kék pántos hátizsákját is – szállt fel Budapesten a repülőre, mint az általunk közölt fotón.
Szijjártó Péter Facebook-bejegyzése
A NAIH nem ismerte fel Szijjártót
Adatigénylésünk megtagadása miatt először vizsgálatot kezdeményeztünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) a külügy ellen, hogy megtudjuk, vajon miért nem rendelkezik adattal a tárca a saját minisztere magánrepülőgépes hivatali útjáról.
A hatóság megkereste a minisztériumot, ahonnan azt a választ kapta, hogy a megadott útvonalon a külügyminiszter nem az általunk megjelölt repülőgéppel utazott, ezért az adatigénylésünk nem létező adatra vonatkozik.
Mivel fotóval rendelkeztünk a miniszter budapesti gépre szállásáról, továbbra sem tudtuk értelmezni a minisztérium válaszát, de újra leellenőriztük az útvonalat és a repülőgépforgalmat. Kiderült, hogy Budapestről Japánba, majd onnan Azerbajdzsánba biztosan az általunk megjelölt VistaJet-es bérelt magángéppel utazott a miniszter. Viszont azt is kiszúrtuk, hogy
Azerbajdzsánból a privát jettel – szinte percre pontosan – egy időben az egyik honvédségi repülőgép is hazarepült Bakuból Budapestre.
Vagyis a külügyminiszter valószínűleg a honvédségi repülőgéppel jöhetett haza, annak ellenére, hogy a privát jet is ugyanakkor jött Bakuból Budapestre. Azaz, Szijjártó nem az általunk megadott Budapest-Oszaka-Tokió-Baku-Budapest útvonalon utazott a magángéppel, hanem csak a Budapest-Oszaka-Tokió-Baku útvonalon. Véleményünk szerint ezért válaszolhatta a külügy azt a NAIH-nak, hogy a miniszter az általunk megadott útvonalon nem a jelzett repülővel utazott.
Nagyítva, ahogy Szijjártó Péter felszáll a 9H-VJW fedélzetére Ferihegyen 2021. március 7-én (fotó: Olvasónk)
Teóriánkat megosztottuk a NAIH-hal is, ám ők arra való hivatkozással, hogy a külügy már a korábbi megkeresés alkalmával is jelezte, hogy a miniszter nem az általunk megjelölt repülővel utazott, nem kereste meg újra a minisztériumot.
A hatóságot a budapesti felszállásról készült fényképek sem győzték meg:
szerintük nem egyértelműen felismerhető rajtuk Szijjártó Péter személye, illetve az sem bizonyítható, hogy a fotók a vizsgált utazáskor készültek.
Biztos, ami biztos, újabb közadatigénylést nyújtottunk be a külügyminisztériumnak, immár a repülőgép módosított útvonalának megadásával, illetve arra is rákérdeztünk, hogy kik használták a privát jetet, illetve a honvédségi repülőgépet a Baku-Budapest útvonalon.
A külügyminisztérium erre adott válasza szerint az általunk megadott Budapest-Oszaka-Tokió-Baku útvonallal kapcsolatban sem rendelkeznek költségadattal, a honvédségi repülőgép költségeivel kapcsolatban pedig nem minősülnek adatkezelőnek.
A Baku-Budapest útvonalon a külgazdasági és külügyminisztérium delegációja utazott haza, de a külügy válaszából nem derült ki egyértelműen, hogy melyik repülőgéppel, pedig a kérdéseink egyértelműek voltak.
Bekeményített a külügy
2024. szeptember végén a külügy még válaszolt egy közadatigénylésünkre, amelyből megtudtuk: Szijjártó Péternek és delegációjának közel 181 millió forintért béreltek repülőgépet a Fülöp-szigeteki és laoszi látogatására. Az erről beszámoló cikkünket követően azonban a külügy leállt a Szijjártó Péter külföldi útjaival kapcsolatos adatszolgáltatással.
A 2024. december 2-án kezdeményezett adatigénylésünkre – amelyben immár konkrét repülőgép megjelölése nélkül kérdeztünk rá a miniszter Japánt és Azerbajdzsánt érintő, valamint egy Budapest-Chile di Santiago-New York-Isztambul repülőút költségére – a válasz a törvényben előírt 15 napos határidőt figyelmen kívül hagyva, minden indoklás nélkül elmaradt. Emiatt – ezúttal már a NAIH-vizsgálatot kihagyva – jogi útra tereltük az ügyet, és adatpert indítottunk a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen.
Úgy tűnik, hogy a külügyminiszteri repülőgépbérlések költségeiről szóló cikksorozatunk, a decemberi újabb adatigénylésünk, majd az azt követően kezdeményezett adatperünk együtt már sok volt Szijjártóéknak.
A kormánypárti képviselők ugyanis 2024. december végén egy salátatörvénybe rejtve (175. §) szavazták meg azt a törvénymódosítást, amelyet követően a külügyminisztérium a külképviseletekről és tartós külszolgálatról szóló törvény 57/A. §-ára hivatkozva – több, általunk később kezdeményezett adatigényléskor is –
megtagadta a különjárattal (magyarán szuperdrága, bérelt magánrepülőgéppel) teljesített utazások költségadatainak nyilvánosságra hozatalát.
Vagyis a törvényt annak érdekében módosították, hogy a külügyminiszter a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter (Rogán Antal) véleményezése mellett megtagadhassa a védett személyek – köztük saját maga – külföldi mozgásával kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalát, és 5 évre „titkosíthassa” azokat.
A törvénymódosítás tényéről az általunk indított adatper 2025. március 20-ai tárgyalásakor értesültünk. Az alperes jogi képviselője a külügyminisztérium jogi álláspontjának, illetve szóbeli ellenkeresetének ismertetése alkalmával egy miniszteri utasítást mutatott be, amely – mint utólag kiderült – immár a frissen módosított törvényi paragrafusra hivatkozva rendelkezett arról, hogy „…a perben megjelölt adatok megismerésének igénye… …nem teljesíthető”.
A külügyminisztérium vezetése tehát egy, az adatigénylésünket követően hozott törvényre hivatkozva adott miniszteri utasítást a minisztérium dolgozóinak, és szólított fel őket 2025 februárjában, hogy ne adják ki a 2024 decemberében igényelt közadatokat.
Megnyertük az adatpert
Miután a törvény által előírt 15 napos határidőn belül – sem később – nem kaptunk választ a 2024 decemberében kezdeményezett adatigénylésünkre, keresettel fordultunk a Fővárosi Törvényszékhez. A bíróság 2025. március 20-án tárgyalta az ügyet: a tárgyaláson az alperes külügyminisztérium szóbeli ellenkérelmet terjesztett elő a már említett külképviseletekről és tartós külszolgálatokról szóló törvény 57/A. §-ára hivatkozva.
A bíróság azonban – lényegében – azt állapította meg, hogy az ellenkérelemben hivatkozott törvény idézett paragrafusa hiába rendelkezik a védett személyek külföldi mozgásával összefüggő adatok kezelésével kapcsolatban, a törvény 1. §-ában részletezett személyi hatályba nem tartozik bele a külügyminiszter. Ezért Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletében
az általunk kért költségadatok kiadására szólította fel a külügyminisztériumot.
Az adatokat mégsem küldte meg a külügy, és fellebbezett az elsőfokú bíróság döntése ellen. De végeredményben másodfokon sem alakult másképp az ítélet: a Fővárosi Ítélőtábla is arra kötelezte a külügyminisztériumot, hogy az első fokú bíróság által meghatározott módon és határidőn belül közölje az adatigénylésben érintett repülőgépbérlések költségadatait. Ám Szijjártó Péter tárcája ezt követően sem hajtotta végre a jogerős ítéletet, hanem felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.
A Kúria 2025. december 3-án hozott ítéletet az ügyben: a Külgazdasági és Külügyminisztérium felülvizsgálati kérelmét alaptalannak minősítette, és hatályában fenntartotta a másodfokú jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel érintett rendelkezését.
A Kúria ítélete Szijjártó Péter magánrepülős útjairól by atlatszo
Törvénytelenül jár el a külügy
A Kúria 2025. december 18-án kézbesítette az ítéletet a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, melyet követően a tárcának 15 nap állt volna a rendelkezésére, hogy az ítéletet teljesítse.
A teljesítés azonban az előírt határidőn belül nem történt meg, ezért bírósági végrehajtást kezdeményeztünk a minisztérium ellen.
A jelenlegi helyzetre immár elmondható: a Külgazdasági és Külügyminisztérium törvénytelenül jár el az ügyben, és az adatok eltitkolásával folytatólagos jogsértést, valamint alkotmányos kötelezettszegést követ el.
Brassai Kornél
Címlapkép: Szijjártó Péter felszáll a 9H-VJW lajstromú repülőgépre Ferihegyen 2021. március 7-én (fotó: Olvasónk)