Irán vezetése egy új korszak küszöbén áll. A hatalom csúcsán változás következik. Ali Hamenei, az ország legfőbb vezetője 37 éven át irányította Iránt. Halálát pedig az Egyesült Államok és Izrael bombázása okozta, Donald Trump amerikai elnök ezt így jelentette be: „Hamenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, meghalt. Ez nemcsak az iráni nép számára jelent igazságot, hanem minden nagyszerű amerikai számára is, valamint azoknak a világ számos országából származó embereknek, akiket Hamenei és vérszomjas bandája megölt vagy megcsonkított.”
Öt ember a legesélyesebbek között
Távozása történelmi jelentőségű. Az 1979-es iszlám forradalom óta ez mindössze a második alkalom, hogy új legfőbb vezetőt kell választani. Az AP úgy tudja, a háttérben már zajlanak az egyeztetések. És több név is felmerült. A jelöltek között vannak keményvonalas politikusok, akik a Nyugattal való konfrontációt támogatják. Mások viszont a diplomácia és a párbeszéd irányába mozdulnának el. Ők a nemzetközi kapcsolatok javítását tartják elsődlegesnek.
A legfőbb vezető szerepe kulcsfontosságú. Övé a végső szó minden nagy horderejű kérdésben. Dönt a háborúról és a békéről. Élet és halál ura. Befolyása van az ország vitatott atomprogramjára is. Gyakorlatilag ő Irán legnagyobb hatalmú embere. Amíg nem választanak új vezetőt, egy ideiglenes tanács irányítja az országot. A testület tagja Maszúd Peszeskján elnök, Gholam-Hossein Mohseni-Eje’i igazságügyi vezető, valamint Alireza Arafi síita vallási vezető.
Ez a tanács most egy rendkívül nehéz időszakban kormányoz. Az ország az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb válságát éli. Seyed Abbas Araghchi külügyminiszter vasárnap bejelentette: az új legfőbb vezetőt a hét elején választják meg. A döntés tehát hamarosan megszülethet, és hosszú időre meghatározhatja Irán jövőjét. De kik jöhetnek szóba?
Mojtaba Hamenei iráni lelkész. Egy középszintű síita pap fia. Hamenei második legidősebb gyermeke. Sokan őt tartják az egyik lehetséges utódnak. Szoros kapcsolatokat ápol Irán félkatonai szervezetével, a Forradalmi Gárdával. Ugyanakkor eddig még soha nem töltött be hivatalos tisztséget. Kiválasztása kényes helyzetet teremthet. Az Iszlám Köztársaság ugyanis régóta bírálja az örökletes uralmat. Így egy apáról fiúra szálló hatalom ellentmondásos lépés lenne.
Alireza Arafi Arafi az ideiglenes kormánytanács tagja, amely most Irán vezetését látja el a legfőbb vezető halála után. Magas rangú síita pap és vallási vezető. 2019-ben a Forradalmi Gárda Tanácsának a tagja lett, és három évvel később a Szakértői Tanácsba is beválasztották. Emellett szemináriumok hálózatát, vagyis az ország síita iskoláinak működéséért is felel.
Hasszán Rohani viszonylag mérsékelt politikusnak számít. 2013 és 2021 között Irán elnöke volt. Nevéhez fűződik a történelmi jelentőségű nukleáris megállapodás, amelyet az Obama-kormányzattal kötött meg. Az egyezményt később Donald Trump első elnöki ciklusa alatt felmondta. Rohani 2024-ig tagja volt a Szakértői Tanácsnak. Ekkor azonban közölte, hogy kizárták. A döntést élesen bírálta. Úgy fogalmazott, hogy ez sérti az irániak politikai részvételhez való jogát.
Hassan Khomeini az Iszlám Köztársaság alapítójának és az 1979-es iráni forradalom egyik vezéralakjának, Ruhollah Khomeini a legismertebb unokája. Őt is viszonylag mérsékelt gondolkodásúnak tartják. Ennek ellenére eddig soha nem töltött be kormányzati tisztséget. Jelenleg Teheránban dolgozik, nagyapja mauzóleumában. Itt vallási és intézményi feladatokat lát el.
Mohammed Mehdi Mirbagheri magas rangú síita pap is az esélyesek között szerepel. A keményvonalasok körében kifejezetten népszerű szereplő. Tagja a Szakértői Tanácsnak is. Szoros kapcsolatban állt a néhai Mohammad Taghi Mesbah Yazdi ajatollahhal. Mesbah Yazdi korábban úgy fogalmazott, hogy Iránnak nem szabad lemondania a „speciális fegyverek” gyártásának jogáról. Ezt sokan burkolt utalásként értelmezték a nukleáris fegyverekre. A Covid–19-járvány idején Mirbagheri élesen bírálta az iskolák bezárását. A döntést „összeesküvésnek” nevezte. Jelenleg az iráni iszlám oktatás egyik központi intézményét vezeti.
Hamenei likvidálása után Irán bejelentette egy háromtagú átmeneti tanács felállítását. Ez a testület látja el az államfői feladatokat, amíg új legfőbb vezetőt nem választanak. Az iráni alkotmány egyértelműen rendelkezik ilyen esetről. Az Aljazeera arról írt, hogy eszerint az átmeneti tanács irányítja az országot addig, amíg a 88 tagú Szakértői Közgyűlés új legfőbb vezetőt nem választ. Bár a vezetői tanács ideiglenesen átveszi a kormányzást, a Szakértői Tanácsnak az alkotmány szerint „a lehető leghamarabb” döntenie kell az utódról.
De ki volt Ali Hamenei ajatollah?
Korábban már bemutattuk Ali Hamenei 1989 óta állt Irán élén, mint az ország legfőbb vallási vezetője. Közel 37 éven át irányította az Iszlám Köztársaságot. Vezetése alatt egy kemény, elnyomó rendszert épített ki. A hatalom szigorúan lépett fel a belső ellenzékkel szemben. A politikai és társadalmi mozgástér erősen korlátozott volt. Befolyása nem állt meg az országhatároknál. Irán a Közel-Kelet több konfliktusában is meghatározó szereplővé vált.
A rendszer regionális súlya jelentősen megnőtt az elmúlt évtizedekben. Hamenei 1939-ben született az Irán északkeleti részén fekvő Mashhad városában. Vallási tanulmányait később Qomban folytatta, amely a síita iszlám egyik legfontosabb szellemi központja. Már fiatalon radikális vallási tanokkal ismerkedett meg. Hatott rá többek között Navvab Safavi, aki nyíltan érvelt a politikai erőszak mellett az akkori uralkodóval, Mohammad Reza Pahlavi sahhal szemben.
Pályájának egyik meghatározó pillanata 1958 volt. Ekkor találkozott először Ruhollah Khomeini ajatollahhal. Khomeini később, az 1979-es iráni forradalom élén megdöntötte a sah hatalmát, majd megalapította az Iráni Iszlám Köztársaságot. Hamenei már ekkor is egy iszlamista forradalomban gondolkodott. Úgy vélte, Iránt iszlám köztársasággá kell alakítani.
Elképzelése szerint az országot a legfőbb vallási vezetőnek kell irányítania egészen a próféta visszatéréséig. Sajtóhírek szerint Hamenei érdeklődött a nyugati irodalom iránt. Szívesen olvasta például Leo Tolstoy és Victor Hugo műveit. Politikailag azonban inkább elutasította a Nyugatot. Hamenei hatására gyarmatellenes nézeteket vallott. Meggyőződése volt, hogy Iránt meg kell szabadítani a nyugati ideológiáktól és befolyástól.
Ahogyan elődje, Ruhollah Homeini halála után, úgy most Ali Hamenei esetében sem ismert hivatalos utódlási terv. Elképzelhető, hogy létezik ilyen forgatókönyv, de a nyilvánosság előtt nem beszéltek róla. A helyzetet tovább bonyolítja a jelenleg is zajló háború. Nem tudni pontosan, a rezsim kulcsszereplői közül kik vannak még életben. És azt sem, hogy akik életben maradtak, meddig maradnak azok. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyanis azt ígérte: az iráni vezetés legfontosabb embereit sorra likvidálják.
(Borítókép: Több ezer tüntető iráni zászlókkal és Hamenei portréival a Sebeen Square téren gyűlik össze Jemenben 2026. március 1-jén. Fotó: Mohammed Hamoud / Anadolu / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!