Nem valósítja meg tervezett, 120 milliárd forint értékű beruházást a Master Good, amennyiben életbe lép a Tisza-kormány által már bejelentett külföldi munkaerő alkalmazására vonatkozó tilalom – erről a kisvárdai baromfifeldolgozó üzem ügyvezető igazgatója beszélt a Prohuman Csoport, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Joint Venture Szövetség által rendezett Business Summit konferencián.
„Amennyiben nem lesz lehetőségünk külföldi munkaerőt alkalmazni, biztosan nem valósítjuk meg a beruházást, legalább is Magyarországon biztosan nem. Ilyenkor érdemes feltenni a kérdést a döntéshozóknak: valóban az szolgálja-e az ország érdekét, ha ezek a fejlesztések elmaradnak? Sőt, ilyen körülmények között a termelés visszafogása is elkerülhetetlenné válhat” – mondta ifj. Bárány László.
A vállalatvezető hangsúlyozta: a külföldi munkavállalók alkalmazását nem a költségcsökkentés indokolja. „Nem azért hozunk be külföldről munkaerőt, mert olcsóbb lenne, hanem azért, mert egyszerűen nincs elegendő magyar dolgozó” – fogalmazott. Szerinte Magyarországon egyre súlyosabb problémát jelent a fizikai munkaerő hiánya, különösen azokban a munkakörökben, amelyek komoly terheléssel járnak. Úgy véli, a helyzetet tovább súlyosbítja a tartós népességcsökkenés, ezért a következő években sem várható érdemi javulás. Meglátása szerint mindez már nem elsősorban bérezési kérdés.
A demográfiai folyamatokról szólva azt mondta: a politika jelenlegi eszközeivel nem képes érdemben megfordítani a kedvezőtlen trendeket. „Az elmúlt években pénzügyi ösztönzőkkel próbálták támogatni a gyermekvállalást, ám ennek korlátozott eredményei voltak” – fogalmazott. Hozzátette: reálisan számolni kell azzal, hogy Magyarország népessége a közeljövőben 9 millió fő alá csökkenhet.
Bárány László az Indexnek: Ez egy segélykiáltás
Az ügyben megkerestük ifj. Bárány Lászlót, aki kérdésünkre elmondta: a Master Good jelenleg 580 külföldi munkavállalót foglalkoztat, akik mind a Fülöp-szigetekről származnak. „Ennek oka, hogy sok éves tapasztalatunk van a foglalkoztatásukat illetően és meg vagyunk velük elégedve és úgy látjuk kulturálisan is könnyen beilleszthetők a magyar lakosság közé. A Fülöp-szigeti munkavállalóinkat 2+1 éves szerződéssel vettük fel” – mondta.
De valóban nem áll rendelkezésre megfelelő magyar munkaerő, vagy pusztán arról van szó, hogy a külföldi munkaerő olcsóbb. Ifj. Bárány László ezen felvetésünkre határozott nemmel felelt. „A külföldi munkaerő nemhogy nem olcsóbb, inkább drágább, hiszen lakhatást kell nekik biztosítani. Azért alkalmazzuk őket, mert bizonyos fizikai munkák elvégzésére egyszerűen nem találunk magyar munkaerőt. Ha lehetséges volna a külföldi munkavállalókat belföldről pótolni, akkor Nyugat-Európában nem foglalkoztatnának évtizedek óta többek között magyar embereket is. Példát nem kell olyan messzire menni, a V4-országok közül az összes gazdaságában jelen vannak a külföldi munkavállalók, sehol nem tiltják a foglalkoztatásukat. Azt hiszem ez nem véletlen” – fejtette ki a cégvezető.
Az ügyvezető igazgatótól azt is megkérdeztük, kezdeményeztek-e párbeszédet a döntéshozókkal a külföldi munkavállalók korlátozásának szándékával kapcsolatban. Ifj. Bárány László elmondta, tekintve hogy az új kormány nemrég állt munkába, eddig nem igazán tudták, kihez kell fordulni.
„A mostani és az elmúlt napok nyilatkozatai részünkről egyfajta segélykiáltásnak fogható fel. Szeretnénk a kormányt párbeszédre felkérni, ahol elmondhatjuk az álláspontunkat és meg tudunk világítani általuk eddig számításba nem vett következményeket”
– mondta.
A vállalatvezető lapunknak elmondta: amennyiben életbe lép a külföldi munkaerő alkalmazására vonatkozó korlátozás, lesznek, – sőt már most is vannak – olyan munkaterületek melyek elvégzésére nem fognak tudni magyar munkavállalót felvenni. „Amennyiben nem tudjuk pótolni a kieső munkaerőt, csökkentenünk kell a termelésünket, ami árbevétel- és nyereségcsökkenéshez fog vezetni, az eltervezett jelentős beruházásainkat pedig nem fogjuk tudni Magyarországon megvalósítani” – hangsúlyozta. Ez azonban nem felétlenül jelenti azt, hogy más országban ne tennék ezt meg.
Az Európai Unióban sehol nem tiltják a harmadik országból történő munkaerő foglalkoztatását, de mi nem ebbe az irányba szeretnénk elmenni. Bízunk benne, hogy a kormány meghallgatja nem csak a mi, de valamennyi kis-, közép- és nagyvállalat segélykiáltását és egy kölcsönös párbeszéd után mindenki számra elfogadható javaslat születik. Cégünk bővítését Magyarországon szeretnénk megvalósítani, ami meggyőződésünk, hogy hasznára válna az országnak is
– zárta gondolatait ifj. Bárány László.
Egyeztetést sürget a szakma
Érthető és üdvözlendő a kormány törekvése a vendégmunkások helyzetének áttekintésére és újraszabályozására, ahogy célként a hazai munkaerőtartalékok mobilizálása is. Az összetett kérdés szabályozásánál társadalmi és gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni, ezért kiemelt szerepe lesz az érintettek bevonásával szervezett társadalmi egyeztetésnek‒ mutatott rá a rendelet kapcsán a helyzetre Horváth Tamás, az egyik legnagyobb hazai munkaerőkölcsönző, a Menton Jobs vezetője. Hozzátette: a hazai munkaerőtartalékok mobilizálása is régóta aktuális – a területen hosszú évek óta nem volt érdemi előrelépés.
„Azok, akik napi szinten foglalkoznak ezzel, legyenek bár munkaerőkölcsönzők vagy foglalkoztatók, jól látják az eddigi szabályozás gyengéit és erősségeit is. Látni kell, hogy korábban is a régió legszigorúbb szabályozása volt érvényben Magyarországon, heti rendszerességű ellenőrzésekkel. A korábbi előírások alapján nagyjából 15 kölcsönző és 20–30, a nemzetgazdaság szempontjából fontos nagyvállalat hozhatott be embereket a megnevezett országokból, így a joghatóság is koncentráltan tudott kiadni engedélyeket, fókuszálni tudta erőforrásait. Ennek liberalizációján érdemes gondolkodni, miközben mind a gazdaság, mind a nemzetbiztonság szempontjából érdemes fenntartani a jogosultakkal szembeni magas elvárásokat” – fogalmazott Horváth Tamás.
Szintén felülvizsgálatot igényelhet az engedélyezett országok listája, és tény, hogy a különböző országokból, kultúrákból érkezett emberek nem egyforma sikerrel illeszkednek be a magyarországi közösségekbe.
Horváth Tamás hangsúlyozta: a munkaerőfelkérés esetén a teljes ágazat készen áll tapasztalataival támogatni a kormányzat törekvéseit, és részt venni egy témában szervezett kerekasztal munkájában, ide értve azon cégek képviselőit is, akik nagy számban foglalkoztatnak ma külföldi munkaerőt. A cégvezető kifejtette: mindenkinek az lenne az érdeke, hogy egy többéves távlatban is kiszámítható, stabil szabályozás lépjen életbe, ahol egyaránt érvényesülnek a társadalom és a gazdasági prosperitás szempontjai.
Csak támogatni lehet azt a törekvést is, hogy a lehető legtöbb állás magyar munkavállalókkal legyen feltöltve, vendégmunkásokat pedig csak végső esetben alkalmazzanak. Érdemeben csökkentené például a vendégmunkások számát, ha a rendszer a jelenlegi röghözkötés helyett rugalmasabban tudná kezelni a szezonális igényeket, évente akár több helyen is dolgozva
– emelte ki.
A fenti feladatok ráadásul hosszan nem halogathatók ‒ hívta fel a figyelmet a szakember.
Ha nagyjából augusztus végéig nem rendeződik a kérdés, az az eltelt idővel arányosan egyre nagyobb károkat okoz a gazdaságnak. Először a növekedést fékezné, de előbb-utóbb bizonyos területeken magával hozná a megrendelésállomány csökkenését, de akár bizonyos cégek ellehetetlenülését is.
(Borítókép: Borítókép: Bárány László 2024. április 30-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!